hirdetés
hirdetés
2020. július. 06., hétfő - Csaba.
hirdetés

Az asztmások számára kiemelt kockázatot jelent a COVID-19

A kortikoszteroidok csökkentik a légutak gyulladását, azonban immunrendszer gyengítő hatásuk miatt hajlamosíthatnak a fertőzésekre, elhagyásuk azonban ellenjavalt.

hirdetés

Hazánkban mintegy 300 000 asztmás beteget tartanak nyilván, az éves új megbetegedések száma pedig 15 000-20 000 között mozog1. Az asztmás betegek közül többen súlyos asztmától szenvednek1. Számukra fokozott kockázatot jelenthet a SARS-CoV-2 vírus2, az allergiaszezon pedig további kihívás elé állíthatja ezeket a betegeket3.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO szerint a világon kb. 300 millióan szenvednek asztmában, 2025-ig további 100 millió új betegre számítanak4.

Az asztmás betegek a COVID-19 szempontjából is kiemelt rizikócsoportba sorolhatók, közülük is elsősorban a súlyos és az alulkezelt vagy gyógyszereiket nem megfelelően alkalmazó asztmások3. Súlyos asztmában nehezebb elérni a betegség teljes tüneti kontrollját, ezért jelentős lehet az életminőség romlás: rendszeres vagy állandó mellkasi nyomásérzéssel, kis terhelésre is jelentkező nehézlégzéssel, sípolással, fulladással, éjszakai köhögéssel küzd ez a betegcsoport3. Ha a COVID-19 tünetes súlyos asztmás betegnél alakul ki, súlyosabb lefolyású lehet és nagyobb kockázattal is járhat. Az ő esetükben ráadásul nehezebb lehet felismerni magát a vírusfertőzést, hiszen több tünet megegyezhet az asztmások alap panaszaival: köhögés, nehézlégzés, mellkasi nyomás5. Ha ezekhez friss légúti fertőzésre jellemző tünetek kapcsolódnak (láz, száraz vagy hurutos köhögés), akkor a szakértők azt tanácsolják a betegeknek, hogy forduljanak telefonon háziorvosukhoz5.

„Az asztmásoknak – függetlenül betegségük állapotától – még szigorúbban be kell tartaniuk a világjárvány kapcsán ajánlott óvintézkedéseket” – hangsúlyozta prof. dr. Tamási Lilla, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Allergológiai és Légzéspathológiai Szekció Elnöke. A világon kb. minden 10. embert érint az asztma élete során2, és ma már ez a leggyakoribb krónikus betegség a gyerekek körében6. Az asztma, mint alapbetegség, aktív légúti gyulladás esetén (vagyis ha a beteg nem használja megfelelően az inhalatív a gyógyszereit vagy alulkezelt, illetve súlyos asztmás) hajlamosíthat a fertőzésekkel, így például a SARS-CoV-2 vírussal szembeni fokozott fogékonyságra5.

A most erősödő allergia szezon már önmagában is ronthatja az erre érzékeny asztmások állapotát, hasonlóan az elhízáshoz, stresszhez és különösen a légúti vírusfertőzésekhez.

A szakember kiemelte, fontos, hogy az asztmás betegek a járvány ideje alatt se hagyják abba rendszeresen használt inhalációs gyógyszereik szedését. 

Az asztmások bázisterápiáját a direkt a légutakban ható, a légutak gyulladását csökkentő inhalációs kortikoszteroidok képezik. A szakmai szervezetek hangsúlyozzák, hogy a betegek – köztük a tünetmentesek is - továbbra is használják ezeket a gyógyszereket az orvosuk által előírt módon és dózisban3,5.

„A gyógyszeres terápia folytatásával megelőzhető az asztmás betegek állapotromlása, ezzel pedig elkerülhető egy esetleges kórházi kezelés.” – magyarázta a szakorvos.

Az asztmásoknál a vírusfertőzések (bármilyen légúti vírus) rizikót jelentenek. Súlyos állapotromlást és akár asztmás rohamot is okozhatnak, a megszokott terápia folytatása segít ennek megelőzésében5.

A súlyos asztmások egy részének már nem elegendő az inhalációs gyógymód, hanem hosszabb-rövidebb ideig tabletta formájában szedett kortikoszteroidokra szorulnak. Ezek csökkentik a légutak gyulladását, azonban immunrendszer gyengítő hatásuk miatt hajlamosíthatnak a fertőzésekre. Bizonyos esetekben a súlyos asztmások állapotromlása csak ezekkel a szerekkel előzhető meg. Számukra fontos, hogy a járvány ideje alatt is folytassák ezt a terápiát az orvos utasítása szerint. Ezeknek a gyógyszereknek a hirtelen elhagyása is ellenjavalt5.

A súlyos asztmás betegek egy csoportján segít a biológiai terápia. Ennek folytatását is kiemelten fontosnak tartja a szakember, mert ezek a gyógyszerek jelentős szerepet játszanak az állapotromlások és asztmakontroll romlás megelőzésében5,7.

A súlyos asztmában alkalmazható biológiai terápiák jelentősen csökkenthetik az asztmás rohamok gyakoriságát8, és némelyikkel kapcsolatban ki is mutatták, hogy használatuk akár a szisztémás szteroidok dózisának csökkentését is eredményezheti9.

 „Ezekből is látszik, hogy az asztmásoknak több szempontot is figyelembe kell venniük a koronavírus járvány elleni védelemben és mindenekelőtt be kell tartaniuk a kezelőorvos által előírt szabályokat és tanácsokat” – emelte ki Tamási Lilla  és hozzátette, mivel a jól beállított asztmásoknak is szükségük lehet kontrollra a járvány ideje alatt, tartsák folyamatosan a kapcsolatot az orvosukkal, kövessék az orvos által előírt adagolást, és a megelőzés érdekében még jobban figyeljenek oda az egészséges életmódra: az étrendi megszorítások, a diéta és a sport hozzájárulhat ehhez. Ez azért is fontos, mert a túlsúly súlyosbíthatja az asztma tüneteit. Az asztmások továbbra is kerüljék a dohányzást, dohányfüstöt és a házi allergénekkel (például: por, atka, állatszőr) való érintkezést, melyek állapotromláshoz vezető rizikótényezők az azokra érzékenyeknél3.

Források:

1: Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szakmai irányelve az asztma diagnosztikájának, kezelésének és orvosi gondozásának alapelveiről felnőttkorban; 2018. EüK 13. szám EMMI szakmai irányelv http://www.hbcs.hu/uploads/jogszabaly/2761/fajlok/EMMI_szakmai_iranyelve_asztma.pdf utolsó felkeresés 2020. 04. 22.

2: Global Initiative for Asthma (GINA) https://ginasthma.org/about-us/faqs/ Utolsó felkeresés: 2020. 04. 22.

3: Az asztma diagnosztikájának, kezelésének és gondozásának alapelvei felnőttkorban* TAMÁSI LILLA DR., BALIKÓ ZOLTÁN DR., BÁLINT BEATRIX DR., BÁRTFAI ZOLTÁN DR., BAUKNECHT ÉVA DR., BÖSZÖRMÉNYI NAGY GYÖRGY DR., GÁLFFY GABRIELLA DR., HERJAVECZ IRÉN DR., HORVÁTH ILDIKÓ DR., LOSONCZY GYÖRGY DR., MÁRK ZSUZSA DR., MÜLLER VERONIKA DR., SOMFAY ATTILA DR., SZILASI MÁRIA DR –

4: Bousquet J. et al.: The public health implications of asthma. WHO Bulletin 2005;83:548-554. https://www.who.int/bulletin/volumes/83/7/548.pdf Utolsó felkeresés: 2020. 04. 22.

5: BETEGTÁJÉKOZTATÓ ASZTMÁS BETEGEK RÉSZÉRE A KORONAVÍRUS PANDEMIA VONATKOZÁSÁBAN Magyar Tüdőgyógyász Társaság, Allergológiai és Légzéspathológiai Szekció https://tudogyogyasz.hu/Media/Download/29489 utolsó felkeresés 2020. 04. 22.

6: World Health Organization (WHO)  https://www.who.int/respiratory/asthma/en/ Utolsó felkeresés: 2020. 04. 22.

7: https://www.europeanlung.org/en/QA-covid-19

8: Ian D Pavord, Stephanie Korn, Peter Howarth, Eugene R Bleecker, Roland Buhl, Oliver N Keene, Hector Ortega, Pascal Chanez: Mepolizumab for severe eosinophilic asthma (DREAM): a multicentre, double-blind, placebo-controlled trial, 2012

9: Elisabeth H. Bel Oral Glucocorticoid-Sparing Effect of Mepolizumab in Eosinophilic Asthma

(forrás: CNM)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés