hirdetés
hirdetés
2023. február. 02., csütörtök - Karolina, Aida.
hirdetés

Az antimikrobiális rezisztencia egyre nagyobb fenyegetést jelent

Sabine Pelsser, az antimikrobiális rezisztenciával és az emberi táplálkozással foglalkozó egység vezetője áttekintést ad a jelenlegi helyzetről, és ismerteti, hogyan küzd az Európai Bizottság korunk „csendes világjárványa”, az antimikrobiális rezisztencia ellen.

hirdetés

Mekkora kihívást jelent jelenleg az antimikrobiális rezisztencia Európában, és milyen hatást gyakorol az egészségre kontinensünkön és világszerte?

Az idei Európai Antibiotikum Napon rendelkezésünkre álló új adatok azt mutatják, hogy a probléma súlyosbodik: az Európai Unióban, Izlandon és Norvégiában évente 35 000 ember veszti életét antibiotikum-rezisztens fertőzések miatt. Összehasonlításként elmondanám, hogy ugyanennyien halnak meg évente influenza, tuberkulózis és HIV/AIDS következtében összesen. Ezek az adatok egyértelműen jelzik, milyen súlyos probléma az antimikrobiális rezisztencia. Ezért egységesen kell fellépnünk annak érdekében, hogy elhárítsuk a komolyabb következményeket.

Mit teszünk európai szinten az antimikrobiális rezisztencia leküzdéséért?

Az EB a tagállamokkal és a nemzetközi partnerekkel együtt már régóta azon dolgozik, hogy megoldást találjon az antimikrobiális rezisztencia jelentette, egyre súlyosbodó fenyegetésre, mely mindannyiunkat érint. Ahhoz, hogy az antimikrobiális rezisztenciát le tudjuk küzdeni, minden fronton fel kell vennünk ellene a harcot, összhangban az „Egy az egészség” koncepcióval, mely azon a felismerésen alapul, hogy az emberi egészség, az állati egészség és a környezet egészsége szorosan összefügg egymással és kölcsönösen függ egymástól. Egyszerűbben megfogalmazva: nem fogunk kielégítő megoldást találni, ha egymástól elszigetelten, külön-külön cselekszünk.

Az „Egy az egészség” koncepció – más néven az egységes egészségügyi megközelítés – a vezérelve annak a cselekvési tervnek, melyet 2017-ben fogadott el az Európai Unió az antimikrobiális rezisztencia leküzdése céljából. A terv több mint 70 intézkedést vázol fel az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem érdekében, melyek három fő cél megvalósítását szolgálják – nevezetesen azt, hogy az EU olyan térséggé váljon, ahol a bevált módszereket széleskörűen alkalmazzák, hogy lendületet kapjon az antimikrobiális rezisztencia témájában folytatott kutatás, fejlesztés és innováció, illetve hogy az EU vezető szerepet játsszon a globális törekvések alakításában.

Az állatgyógyászati készítményekről és a gyógyszeres takarmányokról szóló rendeletek elfogadása jelzésértékű: jól szemlélteti, hogy az EU – mind uniós, mind nemzetközi szinten – eltökélt a tekintetben, hogy konkrét lépéseket tegyen az antimikrobiális rezisztencia leküzdéséért. A rendeletek határozott intézkedéseket írnak elő, hogy előmozdítsák az antimikrobiális szerek felelősségteljes használatát az állattenyésztésben, és így elő fogják segíteni „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia célkitűzéseinek megvalósítását. Ezen túlmenően – azáltal, hogy az antimikrobiális szerek használatát jogi eszközökkel a humán gyógyászat területére korlátozza – az EU úttörőként pozicionálja magát a globális színtéren.

Ami az emberi egészséget illeti, további előrelépés várható a gyógyszerekre vonatkozó jogszabályok közelgő felülvizsgálatának köszönhetően. A felülvizsgálatra nemcsak azért kerül sor, mert orvosolni kell az új antimikrobiális szerek kifejlesztésének és forgalmazásának elmaradásából eredő hiányosságokat, hanem azért is, hogy elősegítsük az antimikrobiális szerek megfelelő használatát. Az antimikrobiális rezisztencia terén végzett munka azoknak az erőfeszítéseknek is a részét képezi, amelyek a súlyos egészségügyi veszélyhelyzetekre történő felkészülést és reagálást szolgálják. Ezeknek az erőfeszítéseknek az előmozdítása érdekében került sor a koronavírus-világjárványt követően az új uniós egészségbiztonsági keretrendszer elfogadására, mely hathatósabb eszközöket biztosít erre a célra.

Az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelmet azonban nem nyerhetjük meg, ha nem hozunk hatékony szakpolitikai intézkedéseket a fertőzések megelőzése és visszaszorítása céljából, ha nem gondoskodunk az antimikrobiális szerek körültekintő alkalmazásáról, ha nem hívjuk fel az emberek figyelmét az antimikrobiális rezisztencia fontosságára, és ha nem dolgozunk ki hathatós nemzeti cselekvési terveket.

A tervek szerint – 50 millió eurós költségvetéssel – új együttes fellépésre kerül majd sor annak érdekében, hogy a tagállamok segítséget kapjanak ezeken a területeken. Az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemhez komoly beruházásokra is szükség van a kutatás és az innováció terén. A Horizont 2020 (2014–2020) keretében az EU – csak az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemre – mintegy 600 millió eurót fordított 188 projekt finanszírozása révén. A Horizont Európa (2021–2027) keretében pedig 32,5 millió eurót ruházott be eddig 13 kutatási projektbe (míg további 35 projekt esetében folyamatban van a – kötelezettségvállalás szintjén 87 millió euró összegű – támogatás előkészítése).

Milyen tanulságot kínál a koronavírus-világjárvány az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemhez?

A koronavírus-világjárvány során fájdalmas volt ráébredni arra, hogy a mindnyájunk életére kiható problémáknak nem állják útját az országhatárok. Ebből adódik, hogy a következő egészségügyi válság megelőzése érdekében átfogó válaszintézkedéseket kell életbe léptetni. Ezért van szükség egységes egészségügyi megközelítésre, amelyet azért kezdtünk meg alkalmazni a gyakorlatban, hogy megelőzzük, észleljük és kezeljük a globális egészségügyi veszélyeket. A már elvégzett értékes munkát kamatoztatva új globális egészségügyi stratégiát fogunk kidolgozni és hatékonyan működő európai egészségügyi uniót építünk ki, így készen állunk majd arra, hogy magabiztosan tudjunk szembenézni az antimikrobiális rezisztencia jelentette növekvő fenyegetéssel és bármely más jövőbeli egészségügyi veszéllyel.

Milyen lépéseket tesz a bizottság a következő hónapokban az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem terén?

Hosszabb távú célunk természetesen az, hogy visszaszorítsuk az antimikrobiális szerek indokolatlan használatát, és csökkentsük a kórokozók antimikrobiális szerekkel szembeni rezisztenciáját. Azt akarjuk, hogy ez az üzenet mind a tagállamoknál, mind a nemzetközi partnereknél célba érjen. Azt is el kell ismernünk, hogy a hatékony új antibiotikumok kifejlesztésének elmaradása és a már kifejlesztett antibiotikumok hiánya felerősítette az antimikrobiális rezisztencia hatását.

A gyógyszerekre vonatkozó jogszabályok tervezett felülvizsgálata és a HERA, az Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóság munkája során egyaránt megoldást fogunk keresni erre a problémára. Ezenfelül a bizottság tanácsi ajánlásra irányuló javaslat kidolgozását tervezi annak érdekében, hogy további lépésekre kerüljön sor – az egységes egészségügyi megközelítés jegyében – az antimikrobiális rezisztencia ellen. Ami a világszintű fellépést illeti, reméljük, hogy a világjárványok – ezen belül is a megelőzés, a felkészülés és a reagálás – témájában elfogadni tervezett jövőbeli nemzetközi megállapodás az antimikrobiális rezisztencia kérdésével is hangsúlyosan foglalkozik majd.

(forrás: Európai Bizottság Egészségügyi és élelmiszer-biztonsági hírlevél)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés