hirdetés
hirdetés
2022. december. 07., szerda - Ambrus.
hirdetés

Az 1800–1904 között született magyar és német férfi gyógyszerészek élettartamának elemzése

Sem a hazai, sem a nemzetközi szakirodalomban nem közöltek ezidáig történeti demográfiai elemzést gyógyszerészek élettartamáról, kivéve egy általunk 2016 májusában végzett összehasonlító vizsgálatot az 1800-1925 között született magyar férfi orvosok és gyógyszerészek élettartamáról. A szakirodalomban elsőként ezúttal egy nemzetközi történelmi demográfiai elemzést végeztünk az 1800-1904 között született magyar és német férfi gyógyszerészek között.

hirdetés

Korábbi közleményünkben ismertettünk egy összehasonlító történeti demográfiai elemzést az 1800 és 1925 között született és természetes halálokok miatt elhunyt magyar férfi orvosokról és gyógyszerészekről. Az adatok ellenkező irányú trendet mutattak a magyar férfi orvosok és gyógyszerészek átlagos élettartamában. A gyógyszerészek élettartama a XX. század első negyedében 75 évre emelkedett, míg az orvosoké alig több, mint 67 évre csökkent. Az 1920-1924 között született magyar férfi orvosok kb. annyi ideig éltek, mint több, mint 100 évvel korábban (1810-1814 között) született kollégáik. A halálozási ráták összehasonlítása azt mutatta, hogy ezt a jelenséget a 40-60. életévük között elhunyt férfi orvosok fokozottabb mortalitása okozta. Eredményeink összhangban álltak azon szakirodalmi adatokkal, amelyek szerint a magyar férfi orvosok élettartama jelentős, fokozatos csökkenést mutatott az 1885/1889 és 1925 között születettek esetében. Ez támogatja a kiégési (burnout) szindróma kóroki szerepét, tekintettel arra, hogy a magyar férfi orvosok átlagos élettartamának csökkenése egybeesik a társadalombiztosítás kiterjesztése által generált tömegegészségügy kezdeteivel (1).

Annak érdekében, hogy mélyebben megérthessük a magyar férfi gyógyszerészek élettartam adatainak dinamikáját, összehasonlító történelmi demográfiai elemzést készítettünk az 1800-1904 között született magyar és német férfi gyógyszerészek között.

A magyar gyógyszerészek (n=325) élettartam adatai Szmodits László: Híres magyar gyógyszerészek lexikona című folyamatosan aktualizált on-line életrajzi lexikonából (2), valamint a szerző további személyes közléséből származnak. Elemzésünkbe csak a legjobb tudásunk szerint természetes halálokok miatt elhunyt férfi gyógyszerészeket válogattunk be (vagyis a nőket, az öngyilkosokat, a háborúk, a Holocaust és a balesetek áldozatait kiszűrtük). Ezen felül csak olyan gyógyszerészeket válogattunk be, akik a mindenkori Magyarország területén születtek és hunytak el.

A német gyógyszerészek (n=902) adatai a Német Gyógyszerész Életrajzok (Deutsche Apotheker-Biographie) című, ezidáig négykötetes kiadványból származnak (3, 4, 5, 6). Az utolsó kötetet 1997-ben adták ki. (6).

Mivel tapasztalataink szerint legalább 90 évet kell várni az utolsó történelmi demogfráfiai elemzésben vizsgált születési évtől ahhoz, hogy már ne kelljen számolni jelentős számú túlélővel (a >90 év feletti személyek aránya ebben a történelmi időszakban nagyon alacsony), úgy döntöttünk, hogy a vizsgálati időszak alsó és felső határértéke 1800, illetve 1904 lesz. A német gyógyszerésze beválogatási kritériumai megfeleltek a magyar gyógyszerések kapcsán ismeretetett elveknek.

Sem a magyar, sem a német gyógyszerészekre vonatkozó mintáink nem reprezentatívak, hanem a neves(ebb) gyógyszerészek adataira korlátozódnak. Közöttük értelemszerűen főként a 40 év alatti korosztályok jelentősen alulreprezentáltak. A „neves(ebb)” szakember fogalma nem definiálható egyértelműen, hiszen a mintákban szereplők rendkívül eltérő területeken tevékenykedtek és szereztek ismertséget, a szakmapolitikától kezdve az elméleti kutatásokon át a klinikumig, illetve az oktatásig. Reprezentatív adatok hiányában nem ismeretes, hogy a fenti tényezők milyen mértékben torzítják az eredményeinket.

A statisztikai módszerek leírását lásd a 7. hivatkozásban, amely vizsgálatunk részletes ismertetését tartalmazza.

Az élettartamokra illesztett törtvonalas regressziót az 1. Ábra mutatja, országonként, 20 éves intervallumokra.

 

1. Ábra: Az élettartamokra illesztett törtvonalas regresszió, országonként, 20 éves intervallumokra(a)

 

(a)  kivéve az utolsó intervallumot, amely 1880-tól 1904-ig tart

 

Az 1840 és 1899 közötti időszakban a férfi gyógyszerészek átlagos élettartama szignifikánsan magasabb volt Németországban, és csak az utolsó időszakban, 1900 és 1904 között volt magasabb Magyarországon.

A halálozási ráták hasonlóak voltak a két ország között, kivéve az 1875 és 1885 közötti időszakot, amikor a 40-59 éves életkorban elhalálozottak halálozási rátája Magyarországon magasabb volt. (7)

Ugyanakkor az átlagos élettartam sem a magyar, sem a német gyógyszerészek esetében sem nőtt jelentősen az 1800 és 1904 között születettek esetében, dacára a XIX. századi gyors tudományos-technikai fejlődésnek, beleértve az egészségügyi szolgáltatásokat is. Úgy tűnik, hogy a középosztálybeli státusz, benne pl. a nehéz fizikai munka és az egészségtelen munkakörülmények hiányával, a társadalom alsóbb rétegeihez képest viszonylag magasabb életszínvonallal fontosabb specifikus, pozitív determinánsa az élettartamnak mindkét populáció esetében, mint az általános tudományos-technikai fejlődés, amelynek esetlegesen jelentősebb hatása lehetett az alsóbb néprétegek esetében.

 

Hivatkozások

  1. Dobson  Szabolcs; Kapronczay Károly; Szmodits László; Singer Júlia: Az 1800 és 1925 között született magyar orvosok és gyógyszerészek élettartamának elemzése. www.gyogyszeresztortenet.hu (09. 05. 2016)
  2. Szmodits László: Híres magyar gyógyszerészek lexikona (Lexicon of Famous Hungarian Pharmacists). www.gyogyszeresztortenet.hu (utolsó letöltés: 31. 03. 2015.)
  3. Wolfgang-Hagen Hein, Holm-Dietmar Schwarz (Hrsg.): Band 1: A–L. (= Veröffentlichungen der Internationalen Gesellschaft für Geschichte der Pharmazie. Band 43). Wissenschaftliche Verlags-Gesellschaft, Stuttgart 1975, ISBN 3-8047-0518-9.
  4. Wolfgang-Hagen Hein, Holm-Dietmar Schwarz (Hrsg.): Band 2: M–Z. (= Veröffentlichungen der Internationalen Gesellschaft für Geschichte der Pharmazie. Band 46). Wissenschaftliche Verlags-Gesellschaft, Stuttgart 1978, ISBN 3-8047-0530-4.
  5. Ergänzungs-Band 1. (= Veröffentlichungen der Internationalen Gesellschaft für Geschichte der Pharmazie. Band 55). Wissenschaftliche Verlags-Gesellschaft, Stuttgart 1986, ISBN 3-8047-0882-X.
  6. Ergänzungs-Band 2. (= Veröffentlichungen der Internationalen Gesellschaft für Geschichte der Pharmazie. Band 60). Wissenschaftliche Verlags-Gesellschaft, Stuttgart 1997, ISBN 3-8047-1565-6.
  7. Dobson Szabolcs.; Szmodits, László; Illés Adrienn; Dobson Dániel, Dobson Dénes: Az 1800 – 1904 között született magyar és német férfi gyógyszerészek élettartamának elemzése (teljes közlemény). www.gyogyszeresztortenet.hu

 

A kutatás teljes szövege a www.gyogyszeresztortenet.hu honlapon jelenik meg.

Dr. Dobson Szabolcs, a Magyar Gyógyszerésztörténeti Társaság elnöke
a szerző cikkei

Szmodits László
a szerző cikkei

Illés Adrienn
a szerző cikkei

Dobson Dániel
a szerző cikkei

Dobson Dénes
a szerző cikkei

Singer Júlia
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés