hirdetés
hirdetés
2020. augusztus. 12., szerda - Klára.
hirdetés

Átgondolt gyógyszertámogatás, egészségesebb társadalom

A gyógyszergyártásban érdekelt kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) helyzetéről, és a Brexit hatásairól is szó esett a MOTESZ Medicina konferenciáján, ahol azt elemezték, miként hatottak az európai uniós források az ágazatra.

hirdetés

Az egészségtudatosság javításának érdekében hatalmas összegeket költöttek el az egészségügyben, ám Magyarország még mindig az utolsók között kullog az uniós országok egészségügyi mutatóit nézve – állapította meg az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) elnöke, Thomas Straumits. Egy városnyian halnak meg évente, a születéskor várható élettartam pedig 5 évvel kevesebb, mint az unió más államaiban, és tíz évvel marad el a svéd mutatóktól. Az életkor növekedéséhez markánsan hozzájárulnak az innovatív készítmények, ezért üdvözölte az AIPM, hogy tavaly 15 új molekulát fogadott be az OEP (január óta Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, NEAK) a támogatott körbe. A modern készítmények előállítása hosszú időt és nagy összegeket emészt fel, ezeket a befektetéseket az elnök szerint az államnak is el kell ismernie a gyógyszerkasszában. Vizsgálni kellene azonban, hogy miért emészt fel két-háromszor annyi időt a befogadási procedúra, mint más – köztük a V4-ek – országokban. A gyógyszerkasszát az iparági különadók révén a gyártók tartják életben Magyarországon, ugyanakkor a nettó gyógyszerköltés szintén itt volt a legalacsonyabb 2010-15 között. Az elnök szerint mindezen változtatni kell, ha a várható életévek számát növelni szeretné a kormány.

Klinikai vizsgálatok keretében közel húszezer ember juthat ingyenesen a legmodernebb terápiákhoz évente, a studyk 15 milliárd forintos bevételt jelentenek a nemzeti költségvetésnek. Az innovatív gyártók emellett betegprogramok támogatásával is hozzájárulnak az gyógyítás költségeihez, a szűrések támogatása mellett az AIPM azon is dolgozik, hogy jobb legyen a magyarok egészségtudatossága és egészségértése, ezzel csökkenhetne az orvos-beteg találkozások száma – ami szintén a legmagasabb az unióban –, és a befektetett források is jobban hasznosulhatnának.

Kedvezzenek a pályázatok a kkv-knak

Míg 1945 előtt 64 kis- és középvállalkozás volt a gyógyszergyártók között, a rendszerváltás óta mindössze tíz kkv alakult privatizáció útján, vagy családi vállalkozás formájában – mondta Ilku Lívia, Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) igazgatója, hozzátéve, ezeknek ugyanazokat a szigorú standardokat kell tartaniuk, mint a nagyvállalatoknak. A kkv-k portfóliójába jellemzően azok a készítmények tartoznak, amelyeknek előállítása a nagyobbak számára nem gazdaságos, de a betegellátás szempontjából jelentősek. Bár korábban ezek a gyógyszerek jellemzően a magyar piacot célozták, bevételeik 80 százaléka innen származik, az exportból mindössze 20 százalékban részesülnek.

Rugalmasság, gyors döntéshozatal, és speciális pályázati lehetőségek jellemzik ezeket a kis cégeket, amelyek 2,7 milliárd forintnyi támogatást kaptak uniós forrásokból. A kkv-k beruházási hajlandósága a nettó árbevételeikhez viszonyítva meglehetősen magas – összegezte az igazgatója. A gyógyszeripari kisvállalkozások számára előnyös lenne, ha az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetben (OGYÉI) létrejönne egy csak rájuk fókuszáló egység, és további támogatást kapnának az infrastrukturális fejlesztésekhez a hazai közbeszerzéseknél. Elkelne még némi patronálás a gyógynövényiparban érdekelt kkv-knak, és az exportösztönzésben is számítanának az állam segítségére.

Éles a verseny a generikus piacon: az originális gyógyszerek száma csökken, speciális, új technológiájú készítmények jelennek meg – mondta még el Ilku Lívia. Az erősödő hatósági kontroll középpontjában a farmakovigilancia áll, és mivel a generikus szegmensben a vállalatok nagy portfólióval jelentkeznek, így itt több a hatósági ellenőrzés is.

Lehetne egy nagy dobásunk

Turbulens folyamatokat indított el a gyógyszerágazatban a Brexit, a legjelentősebb következmény, hogy az eddig Londonban székelő Európai Gyógyszerügynökség (EMA) is költözik, a székhelyért folyó versenyben Magyarország is ringbe száll – mondta Skultéti László, az OGYÉI gazdasági főigazgató-helyettese. Bár jó esélyekkel indulunk, az OGYÉI munkaerő és szakembergárdáját fejleszteni kell, amihez állami támogatás is szükséges. Erősíteni kell a minőséget, a határidőtartást, a szakmai ismereteket és a kommunikációt, bővíteni az OGYÉI kompetenciáit, és versenyképes fizetéseket kell biztosítani szakembereiknek.

Azt egyelőre nem tudni, milyen hatásai lesznek annak, hogy a brit gyógyszerhatóság, a Gyógyszer és Egészségügyi termék Szabályozó Ügynökség (Medicines and Healthcare Products Regulatory Agency – MHRA) nem lesz szereplője az egyre inkább centralizálódó uniós gyógyszerágazatnak. Az MHRA eddig jelentős részesedéssel bírt az uniós gyógyszerhatósági projektekben, itt várhatóan erősen gyengül, így jelentős és biztosra vehető piaci rés nyílik az EU más gyógyszerhatóságai előtt. Hogy ezeket az OGYÉI sikerrel kihasználhassa, szintén elengedhetetlenek az állami hozzájárulás – mondta az igazgató-helyettes.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline )
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés