hirdetés
hirdetés
2021. december. 04., szombat - Borbála, Barbara.
hirdetés

ÁSZ: nem tudjuk, mi van az étrendkiegészítő-kapszulákban

Az Európai Uniós csatlakozásunk óta senki nem ellenőrzi a forgalomba kerülés előtt, hogy az étrend-kiegészítők mit tartalmaznak. Mivel hasonló formában kerülnek a patikák, drogériák polcaira, mint a gyógyszerek, azt hihetjük, hogy bevizsgált, klinikailag tesztelt termékekről van szó. Érdemi kontrollok hiányában az egészségünket is veszélyeztethetik ezek a készítmények. Az étrend-kiegészítők és gyógyszerek túlfogyasztásának jelensége az ÁSZ elemzőinek is látóterébe került; a cikksorozat harmadik része az étrend-kiegészítőkről szól.

Mindenki más célból fordul az étrend-kiegészítőkhöz: van, aki soványabb, van, aki energikusabb, fittebb vagy egészségesebb szeretne lenni. És mindenki szeretné minél gyorsabban, egyszerűbben elérni a kitűzött célokat. A magyar lakosság évente mintegy 50 milliárd forint értékben vásárol különféle étrendkiegészítőket, fehérjeporokat, vitaminokat és ásványianyag-kiegészítőket.

Kevesen tudják azonban, hogy 2004 óta az uniós szabályok értelmében senki nem ellenőrzi, hogy a boltokba kerülő étrendkiegészítők, porok, kapszulák, tabletták valójában mit tartalmaznak.

 Miért lehet veszélyes?

Az étrend-kiegészítők az uniós jogharmonizációt követően egyszerűen élelmiszernek minősülnek: vagyis a gyártó felel azok összetételéért. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – nem vizsgálja meg a termék összetételét, mielőtt az forgalomba kerül, szemben például a gyógyszerekkel, csak kockázatelemzést végez. Ezért sokszor az, hogy az étrendkiegészítő hatástalan, vagy akár veszélyes akkor derül ki, ha valakinek problémája lesz, vagy, ha a nemzeti élelmiszerlánc biztonsági hatóság - mikor már a készítmény forgalomban van - ezt feltárja.

Az ÁSZ elemzése rámutat, hogy hiányoznak az érdemi garanciák, ezért súlyos egészségügyi hatásai is lehetnek a nem ellenőrzött összetételű étrendkiegészítők alkalmazásának. A feldolgozott GVH és NÉBIH határozatok is azt mutatják, hogy több esetben forgalomba kerültek olyan étrendkiegészítők, amelyek megtévesztették a fogyasztókat összetételüket illetően, vagy jelentős dózisban tartalmaztak egészségre ártalmas összetevőket.

A jellemzően külföldről érkező, potencianövelőként forgalomba került szerek különösen kockázatosnak számítanak, hiszen ismétlődően fény derült arra, hogy gyógyszerhatóanyagokat is tartalmaznak. Gyakran az engedélyezett terápiás dózis többszörösét.

Az étrend-kiegészítők fogyasztásának további kockázata, ha az keresztkölcsönhatásba lép a szervezetünkben más szerekkel. Az ilyen kölcsönhatások lehetőségére eleve semmilyen előzetes vizsgálat nem terjed ki, viszont változatos tüneteket okozhat, allergiás reakciók is előfordulhatnak. Erre az elemzés során készített interjúk is rámutatnak.

Mire érdemes figyelni?

Érdemes végiggondolni, hogy az étrend-kiegészítőkre tényleg szükségünk van-e. A legtöbb vitamin és nyomelem kiegyensúlyozott étrenddel, egészséges forrásból származó élelmiszerrel biztosítható.

Az egészségtudatos életmód fontos, részben ezért is népszerűek az étrend-kiegészítők. Ugyanakkor a különféle gyógyító hatást ígérő szerek alkalmazása helyett az egészségtudatos életmódot inkább a rendszeres sport, testmozgás és tudatos étkezés alapozza meg. Ezzel nem csak megelőzni tudjuk a betegségek kialakulását, de sok kiadást is megspórolhatunk: sokkal olcsóbb heti kétszer háromszor sétálni vagy futni egyet a természetben. Kevesen tudják, de számos étrendkiegészítő, vitamin, nyomelem, elérhető gyógyszerként is. Érdemes a gyógyszerésznél érdeklődni és a gyógyszerként törzskönyvezett készítményt választani, hiszen minden gyógyszer összetétele és hatása klinikai tesztekkel alátámasztott. Ugyanez nem mondható el az étrend-kiegészítőkről, írja az ÁSZ.

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés