hirdetés
hirdetés

Anyagi ösztönzők segíthetik a magzat védelmét

Ha a születendő gyermek egészsége önmagában nem elegendő érv, bizonyos anyagi ösztönzők segíthetik a dohányzó várandósok leszoktatását – derül ki egy egyesült királyságbeli tanulmányból.

hirdetés

Brit kutatók szerint a várandós nők közel negyede felhagy a dohányzással a magzat fogantatása után, ha az életmódváltást – vásárlási utalványok formájában – anyagi ösztönzők is támogatják, míg a hagyományos leszoktatási programokkal csak a kismamák 9 százalékánál könyvelhető el siker.

A BMJ honlapján nemrég közzétett véletlen besorolásos vizsgálatban  612 várandós nő vett részt (életkoruk ≥16 év; gesztációs kor: ≤24 hét; a kilélegzett levegő szén-monoxid-tartalma ≥7 ppm), olyanok, akik nehéz anyagi körülmények között éltek. A kontrollcsoportban a támogató szakemberrel történő személyes megbeszélést ingyenes nikotinpótló kezelés követte 10 héten át, hetenkénti telefonos megerősítéssel. Az experimentális csoportban a leszokástámogatást 400 font összértékű vásárlási utalványokkal is kiegészítették a következő séma szerint: 50 fonttal honorálták a támogató szakemberrel történő személyes megbeszélést és a stop nap kitűzését; újabb 50 font járt, ha 4 héttel a stop nap után a kilélegzett levegő CO-tartalma alátámasztotta a cigarettamentes életmódot; további 100 fonttal jutalmazták, ha az absztinencia 12 hét elteltével is fennállt, végül azokat, akik még a 34–38. gesztációs hét között is igazolhatóan cigarettamentesen éltek, 200 font értékű vásárlási utalvánnyal ajándékozták meg. A tényleges leszokást a 34–38. terhességi hét között a nyál vagy a vizelet kotinintartalmának meghatározásával is igazolták (elsődleges végpont).

A dohányzást elhagyók aránya szignifikánsan különbözött a két csoportban (69/306, illetve 26/303 fő) a vizsgálat végén. A terhesség végi absztinencia relatív esélye több mint két és félszer nagyobb volt az experimentális, mint a kontrollcsoportban, míg az abszolút különbség 14 százaléknak adódott. Az újszülöttek átlagos születési súlya (másodlagos végpont) nem tért el jelentősen a két ágon: az anyagi ösztönzővel támogatott csoportban 3140 ± 600 grammnak, a kontroll ágon 3120 ± 590 grammnak adódott. Az anyagi ösztönzés a kutatók megállapítása szerint nem fejtett ki kedvezőtlen hatást a vizsgálati alanyokra. Egy évvel később az experimentális ágon még mindig 15, míg a kontrollcsoportban mindössze 4 százaléknak találták a leszokott dohányosok arányát.

A kutatók meglátása szerint a vizsgálat kellő bizonyítékkal szolgál annak igazolására, hogy a bizonyos anyagi ösztönzők alkalmazása ígéretes és valószínűleg költséghatékony módja a dohányzásról való leszokás támogatásának. Véleményük szerint hasonló anyagi ösztönzők nemcsak a várandósok körében, hanem általánosságban is javíthatnák a leszokástámogató programok eredményességét.

A terhesség alatti dohányzás a fejlett országok többségében első helyen áll a potenciálisan kivédhető anyai és neonatális egészségkárosodások oki tényezőinek sorában: egyike azoknak a magatartásformáknak, amik a legnagyobb veszélyt hordozzák a magzatra nézve. A dohányzó nők körében gyakrabban fordul elő vetélés, gyakoribbak a placenta károsodásával összefüggő terhességi szövődmények, ahogy a koraszülés, a veleszületett károsodások és a hirtelen csecsemőhalál prevalenciája is nagyobb e populációban.

Bár a vizsgálat kapcsán maguk a kutatók is elismerik, hogy egy nyilvánvalóan veszélyes magatartásforma elhagyásáért járó anyagi juttatás felvethet bizonyos etikai aggályokat, véleményük szerint a kétségeket a beavatkozás céljával és eredményességével szemben kell mérlegre tenni. A hatásosság mellett fontos szempont a módszer költséghatékonysága is, különösen, ha a minőséggel korrigált életévnyereségre jutó hosszú távú költségeket vesszük figyelembe. A fejlett országokban manapság egyre inkább a szegényebb néprétegek körében gyakori probléma a dohányzás, így egyes anyagi ösztönzők hasznos segítséget nyújthatnak a nehéz helyzetben lévő családoknak ahhoz, hogy felkészüljenek az új jövevény érkezésére – érvelnek a szerzők. Ha az anyagi ösztönzők eredményesek és költséghatékonyak, miért ne juthatnának szerephez az egészségvédelmi stratégiákban? – teszik fel a kérdést.

(Források: BMJMedical Daily)

Dr. B. D.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés