hirdetés
hirdetés
2022. december. 02., péntek - Melinda, Vivien.
hirdetés

Antihisztaminok alkalmazása – az allergiaszezonon innen és túl

A napjainkban leggyakrabban alkalmazott második és harmadik generációs antihisztaminok közös vonása, hogy magas fokú szelektivitást mutatnak a hisztamin-1-receptorokkal szemben. Ennek köszönhetően a mellékhatásspektrumuk sok esetben a placebóéval megegyező. Az allergiás kórképek kezelésében első vonalbeli hatóanyagoknak számítanak az antihisztaminok. Az antihisztaminok alkalmazására azonban nemcsak az allergiaszezonban kerülhet sor; azok a felső légúti infekciók, köztük például a nátha kombinációs kezelésében is helyet kaphatnak.

hirdetés

Allergiás rhinitis: több mint szezonális kellemetlenség

 

Az allergia leggyakrabban allergiás nátha (szénanátha, allergiás rhinitis, AR) formájában lép fel (1). A szénanátha fő tünetei közül (orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés, orrviszketés) legalább 2-nek az észlelése fontos az AR felismeréséhez. A 2 tünet közül az egyik az orrdugulás vagy az orrfolyás kell, hogy legyen. Betegségnek az tekinthető, ha ezek a tünetek naponta legalább 1 órán át, hetente több napon át fennállnak (2). Emellett egyéb tünetek, köztük szemtünetek (viszketés, vörösödés, könnyezés) is felléphetnek (3).

 

Ezek a tünetek, amennyiben kezeletlenek maradnak, számos szövődményt okozhatnak. Például véve az orrdugulást: AR esetén a páciensek által a leginkább zavarónak ítélt tünet, amitől szeretnének megszabadulni, az az orrdugulás (4). Az orrdugulás negatívan befolyásolja a betegek életminőségét, mivel az mind az alvásminőségre (ideértve: horkolás, obstruktív alvási apnoe), mind a mindennapi tevékenységek végzésére kihatással van (4, 5).

 

Az orrdugulás által okozott kellemetlenségeken túl az orrdugulásnak súlyos szövődményei is lehetnek, így például az orrmelléküregeket, garatot, fület, hangképzést, mellkast érintő tünetek léphetnek fel, úgy mint torokirritáció, fejfájás, hallászavar, szaglásromlás, vagy az asztma állapotromlása (4). Továbbá a felhalmozódó nazális szekrétum táptalajt jelent a mikroorganizmusok számára (6), ami sinusitishez (4, 5) vagy otitis mediához vezethet (7). 

 

Leszögezhető tehát, hogy az allergiás tünetek esetén nem csupán „apró kellemetlenséggel” állunk szemben, és az AR-hez köthető szimptómák kezelése a szövődmények megelőzése szempontjából is lényeges.

 

Forrás: Pharma Tribune
Forrás: Pharma Tribune

 

Az allergia kezelésének standardja: antihisztaminok

 

Mint azt a nemzetközi ajánlásokon túl a 2015-ben megjelent hazai szakmai irányelv is megfogalmazza: „Az orális és intranazális antihisztaminok elsőként választandó szerek felnőtt- és gyermekkorban enyhe fokú allergiás rhinitisben, és közepes/súlyos fokú intermittáló allergiás rhinitisben, ha a vezető tünet a tüsszögés, orrfolyás, szem-, orr-, torokviszketés. Csak orrtünetek esetén az intranazális forma, többszervi allergiás tünetek esetén az orális forma adása javasolt” (8). 

 

Mára már a hisztamin-1 (H1) antihisztaminok harmadik generációját is megalkották. Ebbe a csoportba a korábbi antihisztamin vegyületek metabolitjai vagy enantiomerjei tartoznak, amik a hatásosság és/vagy biztonságosság fokozását kínálják az „elődjeikkel” szemben (2) (1. táblázat).

 

1. táblázat: Második és harmadik generációs, Magyarországon is forgalomban lévő, H1-antihisztamin hatóanyagok (9)

 

Második generációs antihisztaminok

bilasztin 

cetirizin 

loratadin

rupatadin

Harmadik generációs antihisztaminok

dezloratadin 

fexofenadin 

levocetirizin

 

Az újabb generációs antihisztaminok megjelenése általában a H1-receptor irányába mutatott receptorszelektivitás növekedésével járt, illetve a vér-agy gáton való átjutás egyre kevésbé volt jelen. A fejlődés tehát nem elsősorban a kifejezettebb allergiaellenes hatásban öltött testet, hanem sokkal inkább abban, hogy az újabb típusú antihisztaminokkal csökkent az egyéb receptorokkal (pl. muszkarinerg) kialakuló kölcsönhatásokra visszavezethető mellékhatások rizikója. A modern antihisztaminok némelyikénél a tapasztalt mellékhatások súlyossága és gyakorisága a placebokezelésével összemérhető (2, 3, 10). 

 

Az újabb generációs antihisztaminok egyik előnye, hogy a centrális H1-receptorokkal való kölcsönhatás hiánya/minimális megléte miatt nem fokozzák az étvágyat, és nem hizlalnak. Ennek kiemelt jelentősége van a diabéteszesek vagy hiperkoleszterinémiások antihisztamin-kezelésében (2, 3). Az álmosító és koncentrációs képességet csökkentő mellékhatás is háttérbe szorult az újabb generációs antihisztaminoknál. Jelenleg a legkevésbé szedáló antihisztaminok között a loratadint, a fexofenadint, a dezloratadint, a rupatadint és a bilasztint tartják számon (2).

 

Preferálandók a 2. és 3. generációs antihisztaminok

 

A második és harmadik generációs, per os adagolt antihisztaminoknál a terápiás hatás rövid időn belül (0,7−3 óra) fellép, és jellemzően 24 órán keresztül fennmarad, ilyen módon kényelmes, napi egyszeri adagolási sémát lehetővé téve (2, 3). 

 

Antihisztaminok alkalmazása az allergiaszezonon túl

 

A felső légúti fertőzések, köztük a nátha tüneti kezelésében már korábban felmerült az antihisztaminok alkalmazásának a lehetősége (11). Tény, hogy a virális vagy bakteriális infekciók kezelésében az antihisztaminok adása nem nyújt oki terápiás megoldást. Azonban több vizsgálat igazolja, hogy az antihisztaminok adagolása a felső légúti fertőzésekkel járó tünetek, elsősorban az orrfolyás és a tüsszögés enyhüléséhez vezethet (11).

 

Egy 2012-es Cochrane áttekintés a kombinációban alkalmazott antihisztaminok alkalmazásának a nátha kezelésében mutatott hatásosságát vette górcső alá. 27 vizsgálat (5117 résztvevő) eredményei alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az antihisztamin+analgetikum+dekongesztáns kombinációs kezelések általános előnyöket mutatnak a nátha tüneti kezelésében, mind a felnőtteknél, mind az idősebb gyermekeknél (12). Ugyanez az áttekintő munka alátámasztotta az antihisztamin+dekongesztáns kettős kombinációk alkalmazásának a hatásosságát is (12). 

 

Antihisztamin-információ dióhéjban

 

Az antihisztaminok – irányelvekben is rögzített módon – kulcsszerepet kapnak az allergiás rhinitis tünetegyüttesének a mérséklésében. Emellett, az antihisztaminok alkalmazhatók lehetnek a légúti infekciók szimptómáinak (pl. tüsszögés, orrfolyás) az enyhítésében is. 

 

Azaz, az antihisztamin hatóanyagokra nem feltétlenül „csak” úgy kell tekinteni, mint az allergiás szezon főszereplőire; hanem azok adása az allergiaszezonon kívül, a felső légúti infekciók kapcsán is szóba jöhet.

 

 

IRODALOM

 

1. Boda Z, Bakó Gy. Klinikai alapismeretek fogorvos- és gyógyszerészhallgatóknak. Medicina, 2001.

2. Fein MN, Fischer DA, O’Keefe AW, Sussman GL. CSACI position statement: Newer generation H1-antihistamines are safer than first-generation H1-antihistamines and should be the first-line antihistamines for the treatment of allergic rhinitis and urticaria. Allergy Asthma Clin Immunol. 2019;15:61.

3. Kuna P, Jurkiewicz D, Czarnecka-Operacz MM, Pawliczak R, Woroń J, Moniuszko M et al. The role and choice criteria of antihistamine in allergy management – expert opinion. Adv Dermatol Allergol. 2016;33:397−410.

4. Meltzer EO, Caballero F, Fromer LM, Krouse JH, Scadding G. Treatment of congestion in upper respiratory diseases. Int J Gen Med. 2010;3:6991. 

5. Corey JP, Houser SM, Ng BA. Nasal Congestion: A Review of its Etiology, Evaluation, and Treatment. Ear, Nose, & Throat Journal 2000;79(9):690−3, 

6. Passàli D, Salerni L, Passàli GC, Passàli FM, Bellussi L. Nasal decongestants in the treatment of chronic nasal obstruction: efficacy and safety of use. Expert Opin Drug Saf. 2006;5(6):78390.

7. Chirico G, Quartarone G, Mallefet P. Nasal congestion in infants and children: a literature review on efficacy and safety of non-pharmacological treatments. Minerva Pediatr. 2014;66(6):549−57.

8. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai irányelve az allergiás rhinitis ellátásáról; EK 19. szám (2015. XI. 30)

9. www.ogyei.gov.hu gyógyszerinformáció; 2022. május. 27.

10. Huang C, Jiang Z, Wang J, Luo Y, Peng H. Antihistamine effects and safety of fexofenadine: a systematic review and meta-analysis of randomized controlled trials. BMC Pharmacol Toxicol. 2019;20:72.

11. Eccles R, Van Cauwenberge P, Tetzloff W, Borum P. A Clinical Study to Evaluate the Efficacy of the Antihistamine Doxylamine Succinate in the Relief of Runny Nose and Sneezing Associated with Upper Respiratory Tract Infection. J Pharmacy Pharmacol. 1995; 47,12A:990–993.

12. AIM, van Driel ML, Kumar AA, Lesslar O, Skrt A. Oral antihistamin-decongestant-analgesic combinations for the common cold. Cochrane Database Syst Rev. 2012;2; Art. No. CD004976

Dr. Budai Lívia PhD. , szakgyógyszerész
a szerző cikkei

(forrás: Pharma Tribune)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés