hirdetés
hirdetés

Antidepresszívum és NSAID: veszélyes kombináció!

Az antidepresszívumok és a nem szteroid gyulladáscsökkentők párhuzamos alkalmazása – hatóanyagtípustól függetlenül – jelentősen növeli a koponyaűri vérzés esélyét a terápia kezdetén. A férfiak kiemelten veszélyeztetettek.

hirdetés

Egy, a BMJ honlapján megjelent tanulmány szerint az antidepresszívumok és a nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok) párhuzamos alkalmazása – hatóanyagtípustól függetlenül –jelentősen növeli a koponyaűri vérzés esélyét a terápia első hónapjában. Amíg a gasztrointesztinális vérzésveszély mindkét szertípus alkalmazása kapcsán jól ismert, addig az intracranialis vérzés fokozott kockázatáról keveset tudunk.

Koreai kutatók egy retrospektív populációszintű tanulmányban több mint 4,1 millió koreai lakos adatait elemezték az országos betegbiztosító receptkiváltási adatbázisának ötéves adatai (2009–2013) alapján – olyan betegekét, akiknél újonnan indítottak antidepresszív kezelést. Elsődleges végpontként a koponyaűri vérzés miatti kórházi kezelés gyakoriságát vizsgálták az antidepresszív terápia megindítása utáni első 30 napban azok körében, akik ez idő alatt NSAID-ot is szedtek. Kontrollcsoportként az NSAID nélküli antidepresszív kezelésben részesülők csoportja szolgált. Az elemzésben az életkort, a nemet, a kísérő betegségeket (egyebek mellett: demencia, cukorbetegség, COPD, hipertónia, szív- és vesebetegség) és az egy éven belüli egyéb gyógyszeres kezeléseket (warfarin, szteroidok, véralvadásgátlók) is figyelembe vették.

 

Eredmények

A többszörös logisztikus regresszió azt jelezte, hogy az antidepresszívumok és az NSAID-ok kombinációja szignifikánsan növeli az intracranialis vérzés kockázatát a kezelés megindítását követő első 30 napban az NSAID nélküli antidepresszív terápiához képest (relatív hazárd: 1,6; 95%-os megbízhatósági tartomány: 1,32–1,85; p<0,001). A koponyaűri vérzés rizikója terén nem mutattak ki különbséget az egyes antidepresszívum-típusok (szelektív szerotoninvisszavétel-gátlók [SSRI], a szerotonin és a noradrenalin visszavételének gátlószerei [SNRI], triciklusos szerek [TCA]) között. Ezzel szemben a férfi nemhez tartozás az antidepresszívum/NSAID-kombináció okozta koponyaűri vérzés legfontosabb kockázati tényezőjének mutatkozott, amely több mint két és félszeres kockázatnövekedést okoz (relatív hazárd: 2,6, szemben a nőkre jellemző 1,2-es értékkel; p<0,001).

Az antidepresszívumok – ezen belül is elsősorban az SSRI-szerek – és a nem szteroid gyulladásgátlók külön-külön ismerten fokozzák a rendellenes vérzés esélyét. Egy 2008-ban közzétett metaanalízis szerint az SSRI-kezelés mellett több mint kétszeresére nő a gasztrointesztinális traktus felső szakaszán kialakuló vérzés rizikója, és több mint hatszoros (!) kockázatnövekedéssel kell számolni, ha az SSRI mellett NSAID-ot is szed a beteg.

Érdekes módon az elemzés azt jelezte, hogy az antidepresszívum/NSAID-kombináció alkalmazásakor már sem az idősebb életkor, sem a véralvadásgátlók egyidejű szedése nem növeli tovább az intracranialis vérzési kockázatot, holott önmagában mindkettő fokozza az ilyen típusú haemorrhagia veszélyét.

A fokozott koponyaűri vérzésveszély hátterében a szerzők szerint többféle mechanizmus állhat: egyfelől mind az antidepresszív szerek, mind az NSAID-ok gátolják a vérlemezke-aggregációt. Másfelől – legalábbis az SNRI-k esetében – a központi idegrendszeri noradrenalinszint-emelkedés is felelőssé tehető a vérzés kialakulásáért. Emellett valószínűleg a genetikai tényezők szerepe sem elhanyagolható, amit az elemzésben értelemszerűen nem lehetett figyelembe venni.

 

Gyakorlati jelentőség

A közleményhez csatlakozó szerkesztőségi közleményben a Cambridge-i és a Glasgowi Egyetem munkatársai nagyra értékelik a fenti eredmények jelentőségét, hiszen a napi gyakorlatban igen gyakori az antidepresszívumok és az NSAID-ok egyidejű alkalmazása. A major depresszióval küzdő betegek kétharmada krónikus fájdalomtól szenved, ami részben a két kórállapot közös neurobiológiai eredetére és az azonos pszichoszociális kockázati tényezőkre vezethető vissza. Véleményük szerint fontos lenne tehát pontosabban feltárni a kétféle gyógyszercsoport egyidejű alkalmazását kísérő intracranialis vérzésveszély minél több részletét, beleértve a multimorbiditás és a polifarmácia lehetséges módosító szerepét. Fontos lenne továbbá, hogy a betegek többféle alpopulációjára lebontva tudjunk meg többet a kockázatról, nemcsak a kezelés első hónapjában, hanem azon túl, a hosszú távú gyógyszeralkalmazás vonatkozásában is.

Mindaddig azonban, amíg a tudomány választ nem ad a felmerülő kérdések sokaságára, kiemelt jelentőségű, hogy a klinikusok – és a betegellátás más szakképzett résztvevői is – fokozott figyelmet fordítsanak a kétféle gyógyszertípus közötti interakcióra, és az antidepresszívumok rendelésekor külön is rákérdezzenek az esetleges NSAID-kezelésre. Ha pedig kiderül, hogy a beteg nem szteroid gyulladáscsökkentőt is szed, fontos a koponyaűri vérzésveszélyt befolyásoló minden egyéb rizikófaktort számba venni ahhoz, hogy mérlegeljük, a kombinációs terápia előnyei várhatóan ellensúlyozzák-e a lehetséges kockázatot, vagy érdemes-e inkább más fájdalomcsillapítóra váltani.

 

(Források: BMJ, Medscape)

Dr. B. D.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés