hirdetés
hirdetés
2020. augusztus. 11., kedd - Zsuzsanna, Tiborc.
hirdetés

Hormonpótlás és alternatívák

Alvászavarok és terápiájuk a változás korában

A zavart alvás és a nappali fáradtság a leggyakoribb panasz a menopauza során. A peri- és posztmenopauzában lévő hölgyek esetében az alvással kapcsolatos problémák jóval gyakoribbak, mint premenopauzában.  A menopauza tüneteinek részeként a zavart alvásról a 40–60 éves hölgyek 54-57 százaléka számol be.

hirdetés

A menopauza normális esemény egy nő életében. A posztmenopauzában lévő nők száma világszerte nő az egyre hosszabb élettartam miatt. Az Egyesült Államokban 2000-ben a populáció 27 százalékát képezték a 45 éves vagy idősebb hölgyek, míg napjainkban számukat már 38 százalékra becsülik.

Normális alvásmintázat a menopauza során

A zavart alvás és a nappali fáradtság a leggyakoribb panasz a menopauza során. Populációs kérdőíves felmérés során igazolták, hogy a peri- és posztmenopauzában lévő hölgyek esetében az alvással kapcsolatos problémák jóval gyakoribbak, mint premenopauzában. Az alvászavarok prevalenciája széles körben változik különböző kultúrákban, továbbá vizsgálatonként az alvászavarok eltérő definíciója és vizsgálómódszerei miatt. A menopauza tüneteinek részeként a zavart alvásról a 40–60 éves hölgyek 54-57 százaléka számol be.

A menopauzában jelentkező inszomniás panaszok magas incidenciája ellenére csak néhány tanulmány használt objektív mérőeszközöket – poliszomnográfia, aktigráfia – az alvás minőségének mérésére a menopauzát megelőzően, során, illetve utána. Egy aktigráfiás tanulmány rámutatott, hogy a posztmenopauzában lévő nők alulbecsülték alvásidejüket. Számos tanulmány igazolta, hogy az ösztrogén hatással van a nőstény emlősök cirkadián ritmusára; a cirkadián kontroll változik a menopauza során. Nincs olyan tanulmány még, mely a menopauza hatását a cirkadián ritmusra vizsgálta volna, megkülönböztetve annak változását olyan jól ismert faktoroktól, mint a kor és az ezzel együtt járó thyreoid diszfunkció, obezitás és depresszió.

Kipirulás (flush) és éjjeli izzadás

Mit ajánlhat a gyógyszerész? 

A modern fitoterápiában szo­ron­gás, alvászavar kezelésére alkalmazott leg­fon­to­sabb gyógy­növények a macs­ka­gyö­kér, a komló, a levendula, a citromfű, a kamilla és a gol­go­ta­virág, amelyek mindegyikének drogja hivatalos a VIII. Magyar Gyógy­szer­könyvben.

Gyógynövények a szorongás és alvászavarok kezelésében – kattinson ide, ha bővebb információra van szüksége! 

Régi megfigyelés, hogy a menopauzához kapcsolódó alvászavar rendre vazomotoros tünetekkel járó kipirulással vagy éjjeli izzadással jelentkezik. A flush hirtelen, átmeneti és visszatérő szenzáció, amely lehet enyhe, de intenzív is, és általában a felső testen kezdődik. Elsődleges termoregulációs jelenség, amely hőleadási válasz, perifériás vazodilatáció. Megnövekedett hővesztéssel, izzadással jár, és párolgás révén hűt. Rendkívül széles individuális variabilitása van a hypothalamus által szabályzott individuális termoneutrális zóna variációi miatt.

A hipotézis szerint a menopauza előtt az endogén ösztrogén interakcióban van a szimpatikus idegrendszerrel, a termoneutrális zóna szélesebb, és így könnyebb szabályozni. A perimenopauza során az inkonzisztens ösztrogénszekréció vagy menopauzában az ösztrogén hiánya miatt a termoneutrális zóna szűkebb lesz. A flush tipikusan 3-5 percig tart, de néha 20 percig is nyúlhat. Átlagosan 4-5-ször van naponta és kétszer az éjszaka folyamán is jelentkezik. Az éjjeli kipirulások hatásával az alvásminőségre poliszomnográffal elemezve kevés tanulmány foglalkozott, kis mintaszámmal. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a flush-ök megzavarják az alvás folyamatát, több éjjeli felébredést, alacsonyabb alváshatékonyságot, több alvásstádium-változást provokálva. REM-fázisban nem történt flush miatt felébredés.

A hormonpótlás historikusan standard terápia. Rövid ideig alkalmazandó a vazomotoros tünetek enyhítésére, ellenjavalt emlőtumorban, stroke-ban. Számos más lehetőség is rendelkezésünkre áll: antidepresszánsok (szelektív szerotonin-visszavétel gátlók), gabapentin alkalmazásával írtak le sikert. Kiegészítő terápiaként relaxáció, stresszredukció javíthatja a termoregulációt. Az alvó környezet hőmérsékletének csökkentése, megfelelő hálóruha segíthet.

A hormonpótló terápia hatása az alvásra

Epidemiológiai tanulmányok tucatjai és kis esetszámú, klinikai kipróbálások mutatták, hogy az ösztrogénterápia csökkenti a flush-ök számát, és javítja az önbecslésen alapuló alvásminőséget. A poliszomnográfiás tanulmányok megerősítették mindezt. A gyakori kipirulással, izzadással jó posztmenopauzális inszomniákban az ösztrogénterápia csökkentette az éjjeli felébredések számát és időtartamát, nőtt a REM alvás mennyisége és csökkent az alváslatencia.

Progeszteron

Gyakorlatilag semmit nem tudunk az endogén progeszteronszint változásának alvásra gyakorolt hatásáról menopauzában. Progeszteron alkalmazása során akutan a szedato-hipnotikumokhoz hasonló álmosság alakul ki. Magas klinikai dózis (300 mg) orális alkalmazása 1,5 órával a lefekvés előtt szignifikánsan csökkenti a REM alvás latenciáját, és emeli a non-REM alvás mennyiségét fiatal férfiakban. Klinikailag hormonpótló kezelés során a progeszteron esti bevételét javasolják álmosító hatása miatt.

Alvási apnoe, obezitás

Az obezitás és az alvásfüggő légzészavarok szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Mindkét betegség gyakori posztmenopauzában, és kézenfekvő, hogy a menopauza elősegíti e betegségek kialakulását. Jól dokumentált, hogy az alvásfüggő légzészavarok prevalenciájában észlelhető nembeli különbség (3-szor annyi férfi betegszik meg, mint nő) felére csökken a menopuazával.

A menopauza régóta meghatározott rizikófaktora az alvási apnoénak. A Wisconsin Sleep Cohort Study-ban 589 középkorú hölgy vett részt longitudináis vizsgálatban. A vizsgálók meghatározták az alvásfüggő légzészavarok prevalenciáját és esélyhányadosát pre-, peri- és posztmenopauzában. Eredményeik alapján a posztmenopauzában lévő nők 2,6-szer nagyobb eséllyel szenvednek alvási apnoéban, mint a premenopauzában lévők. A patomechanizmus ma még nem tiszta. Talán a megváltozott zsírdisztribúció (a visceralis zsírszövet, a parapharingealis zsírszövet szaporodása), illetve a progeszteron szintjének csökkenése a ventilációs drive csökkenését okozva ad magyarázatot a jelenségre.

A menopauza és a posztmenopauzális évek testsúlygyarapodással járnak, amiben az életkor, az alacsony mértékű fizikai aktivitás is szerepet játszik. Az etiológiától függetlenül az excesszív testsúly komoly probléma a peri- és posztmenopauzában lévő nőknél, különösen a fejlett országokban. Az Egyesült Államokban a középkorú nők (40–59 év között) 37 százalékának BMI-je magasabb mint 30 kg/m2. 60 év felett is ugyanez a helyzet, több mint 35 százalék obez. Az adipozitás primer rizikófaktora az alvásfüggő légzészavaroknak.

Depresszió

A depresszív tünetek súlyosbodnak menopauzában, és csökkennek a menopauzát követő években. A depresszió negatív hatású az alvásminőségre, és ez igaz menopauzában kialakuló depresszióra is. Csökken az alvás hatékonysága és a delta alvás mennyisége a nem depressziós, de menopauzában lévő hölgyekhez képest. A hormonpótlás csökkenti a depresszió és szorongás tüneteit, kialakítva a feltételezést, hogy az alacsony ösztrogén- és progeszteronszint a hangulatzavar rizikófaktora lehet. Ráadásul szoros kapcsolat van a flush-ök súlyossága és a depresszió között.

Thyreoid diszfunkció

A pajzsmirigy-betegségek, különösen az alulműködés prevalenciája emelkedik a korral, és messze magasabb nőkben, mint férfiakban. Mivel hasonló tünetei vannak, mint amit menopauzában észlelünk (fáradtság, kimerültség), ilyen tünetek mellett a peri- és posztmenopauzában lévő nőknél a pajzsmirigyhormonszint ellenőrzése javasolt. Pajzsmirigy-alulműködés esetén gyakoribb az alvási apnoe, ezért e tünet mellett is ellenőrizni kell a pajzsmirigyhormonszintet.

Összefoglalás

A menopauzafüggő inszomnia kivizsgálása során poliszomnográfiával nem találunk az alvás architektúrájában olyan specifikus változást, amely a szegényes alvásminőségen túl egyértelműen jellemző lenne erre a kórképre, kivéve az alvásfüggő légzészavarokat. Az alváspanaszok kivizsgálása során koncentrálnunk kell a figyelmes anamnézisfelvételre, a menopauzához köthető panaszokra (flush, éjjeli izzadás), a korhoz köthető állapotokra (thyreoid diszfunkció, depresszió, gyászreakció, coping stratégiák), az alvás környezetére (fény- és hangexpozíció), az alváshigiéné gyakorlatára.

Bár a hormonpótlás a flush és az éjszakai izzadás kezelési repertoárjának része, számos alternatíva is szóba jön a menopauzafüggő inszomnia tüneteinek enyhítésében: antidepresszánsok (főleg SSRI-szerek), clonidin, gabapentin, növényi eredetű gyógyszerek, az életstílus, életvezetés módosítása (fizikai gyakorlatok, sport, stresszredukció, relaxáció, testsúlycsökkentés) kognitív viselkedési terápiák egyaránt.

Dr. Szakács Zoltán
a szerző cikkei

(forrás: Medical Tribune)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés