hirdetés
hirdetés
2022. október. 01., szombat - Malvin.
hirdetés

Oki és tüneti kezelések

Allergiás szembetegségek II. rész

Magyarországon a lakosság 10–20 százaléka szenved az allergiás betegségek valamely formájától. A szezonális allergiások aránya folyamatosan növekszik, napjainkban meghaladja a népesség 10 százalékát.

hirdetés

 

 
 

Gyógyszer neve

Hatóanyag

Vasokonstriktorok

Visine

Spersallerg

tetryzoline

tetryzoline+antazoline

NSAID gyulladásgátlók

Indocollyre, Voltaren Ophta

indometacin, diclofenac

Antihisztaminok

Emadine, Zaditen

Relestat

emedastin, ketotifen

epinastin

Membránstabilizálók

 

Antihisztaminnal
kombinált 
membránstabilizálók

Taleum, Opticrom

Alomide

 

Opatanol

chromoglycat, lodoxamid

  

olapatidin

Szteroidok

Efflumidex, Flucon

Maxidex

fluorometholon, dexamethason

Kezelés

Tüneti kezelés

Az allergiás szembetegségeket többnyire tüneti terápiával kezeljük, s ezen belül is szisztémás kezelés (pl. orális antihisztamin) ritkán szükséges.

Lokális terápia

  • A műkönny gyakori használata segít eltávolítani az allergéneket, ezáltal enyhíti a tüneteket, magára az allergiás reakcióra nem hat.
  • Az érszűkítő szemcseppek (vazokonstriktorok) a kötőhártya vizenyőt és vérbőséget csökkentik, sokszor antihisztaminnal kombinálják őket, az allergiás reakcióra szintén nincsen hatásuk.
  • A non-szteroid gyulladáscsökkentők a prosztaglandin szintézisét gátolják.
  • Az antihisztamin tartalmú szemcseppek a leggyakrabban használt allergia elleni szemcseppek, csökkentik a vérbőséget és a szemviszketést. A H1, H2-es hisztaminreceptorokra való bekötődésükkel blokkolják azokat, így a hisztamin nem képes kötődni receptorához és nem vált ki allergiás tüneteket.
  • A membránstabilizálók a masztocita sejtmembrán stabilizálói, gátolják a hisztamin kiáramlását a sejtekből, illetve a leukotrién és komplement kaszkádot, mellékhatásuk kevés.
    • A kromoglikátok a hisztamin felszabadulást gátolják, hízósejt stabilizálók, akkor a hatnak legjobban, ha már a tünetek kezdete előtt megkezdjük a kezelést.
  • Szteroid csak a súlyos esetek kezelésére adható, lehetőleg rövid ideig, annak érdekében hogy mellékhatásai (pl: zöldhályog, szürkehályog) elkerülhetők legyenek. A leukociták migrációját gátolják, csökkentik a prosztaglandin és tromboxán képződést és a fibroblasztok enzimatikus aktivitását.

Szisztémás terápia

Csak súlyos tünetekkel járó, lokális terápiára nem reagáló esetekben adható, illetve szaruhártya-szövődmények esetén.

  • Az antihisztaminok például használatosak tabletta, szirup vagy injekció formájában. A második, illetve többedik generációs antihisztaminok előnyben részesülnek, mert hatásuk gyorsabban fellép, mellékhatásaik csekélyebbek (az első generációs antihisztaminok már kevésbé alkalmazandók nyugtató, étvágynövelő, illetve egyéb mellékhatásaik miatt). 

Sebészi beavatkozások

  • A szaruhártyát dörzsölő durva papillák fagyasztással történő eltávolítása (krioapplikáció) ritkán alkalmazott eljárás, csak súlyos esetekben végezhető.
  • Terápiás excimer lézer (PTK) szaruhártyafekély kialakulása esetén javasolt.

Oki kezelés

Az immunterápia során tisztított és standardizált allergén kivonatot a szervezetbe juttatva 3–5 éves kezelés alatt, a bejuttatott allergéndózis fokozatos növelésével, a beteg lassan „hozzászokik” az allergénhez. A szénanáthával szövődő esetekben alkalmazható akkor, ha csak néhány allergénnel szemben alakult ki allergia. 

 

A cikk első részéért kattintson IDE

Dr. Csikós Sára Réka
a szerző cikkei

Dr Czibere Katalin
a szerző cikkei

(forrás: Medical Tribune X. évfolyam 9. szám)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés