hirdetés
hirdetés
2021. december. 04., szombat - Borbála, Barbara.
hirdetés

Oki és tüneti kezelések

Allergiás szembetegségek

Magyarországon a lakosság 10–20 százaléka szenved az allergiás betegségek valamely formájától. A szezonális allergiások aránya folyamatosan növekszik, napjainkban meghaladja a népesség 10 százalékát.

Típusok

Az időbeli osztályozás szerint elkülönítünk akut allergiás reakciót, szezonális allergiát és egész éven át tartó (perenniális) allergiát.

Mind a három típussal gyakran találkozunk a szemészeti ellátás során, de legnagyobb számban a szezonális allergiás betegek, elsősorban a szénanáthások keresik fel a szemészeti rendelőket. Körükben több mint 40 százalékos arányban allergiás kötőhártya-gyulladás is kialakul.

Okok

Az allergiás betegség kiváltó okai leginkább a pollenek, poratka, penész, állatok méreganyagai, rovarcsípések, háziállatszőr, kozmetikai szerek, kontaktlencse, de lehetnek gyógyszerek, élelmiszerek és nehézfémek is.

Ezek az allergének a szemen kötőhártya-gyulladást, szemhéjödémát, illetve a szemhéjon jelentkező allergiás elváltozások (papillák) közvetve a szaruhártya mechanikus sérüléseit okozhatják.

Tünetek

A betegek változatos tünetekkel jelentkeznek: viszketés, kötőhártya-vörösség, könnyezés, fényérzékenység, idegentestérzés, kevés vízszerű vagy mukózus váladékozás, szemhéjduzzanat. Gyakran társulnak a szénanátha egyéb tünetei, így az orrfolyás, orrdugulás, garatviszketés, tüsszögés, köhögés.

Diagnózis

A diagnózis részletes anamnézisfelvételt igényel, amelynek során ki kell térni a tünetekre, illetve azok időbeni előfordulásán túl a fentebb említett társtünetekre, a családi anamnézisre (általában pozitív allergiás betegségek tekintetében), a beteg lakó- és munkakörülményeire, a gyógyszerszedésre, kontaktlencse viselésére, illetve kozmetikumok használatára is.

A gondos anamnézis segít az allergén felderítésében.

Az anamnézist szemészeti vizsgálat követi, melynek része a látásélesség ellenőrzése.

Látásélesség-romlást az allergiás kötőhártya-gyulladás és szemhéjödéma nem okoz, csak akkor csökken a vízus, ha szaruhártya-betegség alakul ki.

Ezt követően réslámpánál, nagyítás alatt szükséges a szem vizsgálata. Differenciáldiagnózisban fontos az egyéb gyulladásos betegségek, tumorok, traumás sérülések, herpesz elkülönítése az allergiás szembetegségektől.

Azon esetekben, ahol gyógyulás nem tapasztalható, illetve társtünetek állnak fenn, ajánlott az allergia kimutatása provokációs tesztekkel (Prick-teszt = ”bőrteszt”) és vérvizsgálattal. A vérből az össz-IgE mennyiségét vagy az allergénspecifikus IgE-t lehet kimutatni, melyek közül az allergénspecifikus IgE a pontosabb, mert nem emelkedik meg parazitás és hematológiai betegségekben.

Az allergiás szembetegségek felosztása

1. ábra. Szezonális allergiás konjunktivitisz.Szénaláz konjunktivitisz: mindig visszatérő, I. típusú túlérzékenységi reakció, melyet pollenek, házipor, atka, állatszőr vált ki, viszketéssel, könnyezéssel, szemhéjödémával, kötőhártya vörösséggel, papilláris hipertrófiával járhat       2. ábra Papilláris hipertrófia a felső szemhéjon, vernális konjunktiviszben.

Kötőhártyán

  • Gyakran előforduló
    • Allergiás konjunktivitisz
    • Akut
    • Szezonális (1. ábra)
    • Perenniális
       
  • Ritkán előforduló
    • Vernális konjunktivitisz: 5–10 éves fiúkon tavasszal jelentkező, pollenek miatt kialakuló betegség, mely erős fényérzékenységgel, viszketéssel, idegentestérzéssel jár. Jellegzetessége a felső szemhéjon létrejövő kifejezett papilláris hipertófia, illetve az eozinofil sejtekből álló Trantas-foltok a kötőhártyán. Az I.+IV. túlérzékenységi reakció kombinációja. (2. ábra)
    • Atópiás keratokonjunktivitisz: atópiás alkatú személyekben alakul ki, a fiatal felnőttkor betegsége, társulhat ekcémával, asztmával, dermatitisszel, egyéb allergiás betegségekkel. Súlyos, kétoldali, a kötőhártyát és a szaruhártyát is érintő betegség, sokszor egész éven át tart, szaruhártyafekélyt, hegesedést okozhat.
    • Óriás papillás konjunktivitisz: például kontaktlencse, műszem vagy varrat okozta idegentest indukált I. típusú túlérzékenység viszketéssel, mukózus váladékozással és a felső tarsusban kialakuló óriáspapillákkal.

Szemhéjakon

  • Kontakt dermatitisz = ekzema cutis: bőrbetegség a szemhéjakon, viszketéssel, égő érzéssel jár, a bőr vörös, ráncolt és pergamenszerűen hámlik.
  • Allergiás szemhéjödéma: fájdalmatlan, feszesen duzzadt, vörös szemhéj. 

 

Megelőzés

A legjobb védekezés az allergizáló anyagok kerülése. Fontos az allergén eliminálása, szükség esetén a háziállat eltávolítása, allergizáló kozmetikai szerek elhagyása.

Javasolt: pollennaptár, kerti munka során védőszemüveg, illetve napszemüveg használata, fővirágzáskor kevés szabadban történő tartózkodás. Az allergiás tünetekre enyhítően hat a gyakori hideg vizes szem körüli öblítés.

Kifejezetten kerülendő más személy kontaktlencséjének, lencsetárolójának, illetve kozmetikai szereinek használata. Allergiás kontaktlencse viselők számára ajánlott a napi lencse használata, illetve a kontaktlencse viselés minimalizálása.

A cikk folytatásáért kattintson IDE

Dr. Csikós Sára Réka
a szerző cikkei

Dr Czibere Katalin
a szerző cikkei

(forrás: Medical Tribune X. évfolyam 9. szám)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés