hirdetés
hirdetés

Ajánlások a biztonságos gyógyszerelésért

Jogszabály módosítással kell egyensúlyt teremteni a betegek által kórházba bevitt gyógyszerek használatának előnyei és hátrányai között.

hirdetés

Nemzetközi tapasztalatok szerint kórházi gyógyszerelési hibák átlagosan az esetek 10-20 százalékában fordulnak elő, vagyis minden ötödik készítmény beadása nem úgy történik, ahogy azt rendelték. Van, amikor ennek semmiféle következménye nincs, sokszor ki sem derül, de a tévedés akár súlyos klinikai kockázattal is járhat.

A gyógyszerosztással kapcsolatos hibákat témájául választó, 2011-ben készült első hazai tanulmány szerzői – az elrendelt és a kiadagolt készítményeket szembeállítva – úgy találták, hogy az esetek 14,1 százalékában nem a megfelelő gyógyszeradagokat osztották ki, de az is előfordult – 24,6 százalékban –, hogy nem felezhető készítményt feleztek, illetve nem a rendelt hatóanyagú gyógyszert osztották ki (14,2 százalék). Szerencsére a fenti vizsgálat is azt bizonyította, hogy az esetek döntő részében – közel 90 százalékában – e tévedések következmények nélkül maradnak, hangzott el az Egészségügyi Menedzserképző Központ Betegbiztonsági Fórumán, ahol a fekvőbeteg intézmények egyedi gyógyszerelésének módszertanát illetve a betegek által a kórházakba magukkal vitt gyógyszerek kezelésével kapcsolatos ajánlás munkaanyagát tűzték napirendre, amely az „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” című, uniós és hazai forrásokból megvalósuló projekt betegbiztonsági alfejezetének keretében készült.

Fotó: 123rf
Fotó: 123rf

Mint a felkért munkabizottság vizsgálatából kiderült, a hazai kórházakban nem egységes módszer szerint történik a gyógyszerek kiosztása. A hagyományos eljárás szerint a dobozonként osztályokra kerülő gyógyszereket a szakdolgozó, nővér vagy ápoló osztja ki, sokféle zavaró körülmény közepette, hívta fel e tényre a figyelmet dr. Higyisán Ilona. A Bajcsy-Zsilinszky Kórház intézetvezető főgyógyszerésze külön kiemelte, hogy e gyógyszerosztást senki sem ellenőrzi, s az előforduló gyógyszerelési változtatásokat sok esetben nem dokumentálják. Hibaforrás egyébként maga a lázlap is, amelynek olvashatósága külön gond, akárcsak a különböző rövidítések és jelölések, amelyek azon túl, hogy nem mindenki által ismertek, nem is egységesek.

A BELLA standard alapján a munkabizottság összehasonlította a különféle gyógyszerelési eljárásokat, s arra jutott, hogy ennek leginkább a gyógyszertárban, gyógyszerészi kontroll mellett és automatizált technológiával végzett gyógyszerosztás felel meg. Módszertani ajánlást mindhárom – betegre szabott gyógyszerosztás kézi módszerrel, automatizált Unit-Dose, vagy ugyancsak automatizált Unit/Multi-Dose  rendszerrel – a  hazai kórházakban alkalmazott eljárásra adtak. S mivel a jelenleg fellelhető dokumentumok egyike sem fogalmazza meg, hogy mit kell érteni egyedi gyógyszerelésen, a munkacsoport definíció alkotásra is vállalkozott. E meghatározás szerint az egyedi gyógyszerelés betegközpontú, kórházi-klinikai gyógyszerész által kontrollált tevékenység, amely jellemzi a kórházi osztály és az intézeti gyógyszertár viszonyát. Olyan rendszer, amelynek során a kórházban fekvő beteg megfelelő, úgynevezett „7M” szabály (megfelelő betegnek, megfelelő dózisban, megfelelő beadási módon, megfelelő időben, megfelelő gyógyszert, megfelelő információval és dokumentációval) szerinti gyógyszereléséért a gyógyszerész felelősséggel tartozik. 

A módszertani ajánlás kiemelt célja a betegbiztonság fokozása, ugyanakkor rámutat az egyedi gyógyszerelés személyi, tárgyi és informatikai feltételeire, a munkavégzés rendjére, folyamataira és felelősségi szintjeire. Elfogadása után a módszertani ajánlásban foglaltak intézményen belüli fokozatos bevezetését javasolja a munkabizottság – hangsúlyozta Higyisán Ilona –, amely a várható eredményeket is számba vette, mondván általa biztosítható a gyógyszeres terápia transzparenciája, hiteles dokumentálása, s a nem kívánatos események, a gyógyszerelési hibák csökkentése.

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézettel (OGYÉI) közösen megjelentetni tervezett új módszertani levélben az egyedi gyógyszerelés jelenleg alkalmazott módszerei (kézi, decentralizált és centralizált automatizált) mellett, szeretnék megfogalmazni a regionális gyógyszerellátás alapjait, amelynek révén a kiskórházak betegeinek, automatizált rendszer segítségével régiós központokból biztosítanák a gyógyszerelést. A tervek között szerepel továbbá egy, a közforgalmú gyógyszertárakban alkalmazott, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által minősített programokhoz hasonló, az OGYÉI minősítésével rendelkező informatikai gyógyszer-gazdálkodó szakmai program feltételeinek kialakítása.

Speciális betegbiztonsági kockázatot jelent a kórházakban a betegek által behozott gyógyszerek alkalmazása. Valós gyakorlatról van szó, emelte ki Csontos Diána, annak ellenére, hogy jogszabályi korlátokba ütközik, miközben ugyanis az egyik paragrafus taxatíve előírja, hogy a kórházi beteg kizárólag a kórházi gyógyszertár által, nagykereskedőtől beszerzett készítménnyel kezelhető, egy másik előírás lehetetlenné teszi, hogy elvegyék a behozott készítményt. Mindezzel magyarázható, hogy dokumentálatlanul és szabályozatlanul történik használatuk, miközben növelik a gyógyszerelési hibák előfordulását.

Mint a munkabizottság kérdőívére adott 46 főgyógyszerészi válaszból kiderült, mindössze 12 intézményben rendelkeznek külön belső szabályzattal a kintről behozott gyógyszerek alkalmazásával kapcsolatban. Mivel jogszabályellenes tevékenység szabályozásáról van szó, ez akár soknak is tekinthető, viszont ha e kérdést szabályozásra szoruló, betegbiztonsági kockázatként kezelik, akkor kevés, vázolta fel az abszurd helyzetet előadásában a gyógyszerész. E rendezetlenséggel magyarázható a helyzettel kapcsolatos intézményi bizonytalanság, s ebből fakadóan az, hogy nemcsak az egyes intézmények kezelik eltérően e problémát, hanem intézményen belül, az egyes osztályok is.

Mivel sokszor rejtve marad a behozott gyógyszer használata, ezért alkalmazása kiemelt betegbiztonsági kockázatnak számít. Ugyanakkor a behozott gyógyszerek alkalmazásával kapcsolatban a szakirodalom is említ előnyöket, hiszen ily módon biztosítható például a beteg terápiájának folytonossága, mivel a kórházak ma már képtelenek a többezres gyógyszerválaszték mindegyikét raktáron tartani. Erre se pénzük, se lehetőségük. Az otthoni gyógyszerek bemutatása komoly segítséget jelenthet a biztonságos kórházi gyógyszerelésnél, hiszen a paciensek sokszor nem tudják, vagy idegességükben elfelejtik a krónikus betegségeikre szedett készítmények nevét, a hatáserősségről már nem is szólva. A behozott medicinák növelik a beteg compliancet, hiszen az érintett által ismert, elfogadott termékről van szó, s jó szolgálatot tesznek akkor is, ha olyan gyógyszerről van szó, amelyet csak kijelölt intézmények rendelhetnek – vagy akár biztosíthatnak – számára, mint például a különkeretes illetve tételes finanszírozású gyógyszerek, vagy a méltányossági eljárás során rendelkezésre bocsátott készítmények.  

Nem véletlen, hogy a nemzetközi gyakorlat is meglehetősen liberálisan kezeli e kérdést, sok országban megengedik a behozott gyógyszerek használatát, de csak akkor alkalmazhatják, ha a kórházban átnézi azokat egy kompetens személy. A munkabizottság nem véletlenül jutott arra a következtetésre, hogy feltétlenül szükséges a hazai jogszabály újragondolása, de csak oly módon, ha a betegbiztonságot és az ellátás folytonosságának biztosítását helyezi a középpontba, s további kulcskérdés az intézmények helyi eljárásrendjének megfogalmazása, a felelősségek és kompetenciák rögzítésével. Javaslatuk szerint a kórházba kerülő paciens anamnézisének felvételekor a klinikai gyógyszerész, vagy gyógyszertári szakasszisztens nézné át a behozott gyógyszert, amelynek kórházi alkalmazásával kapcsolatban egy, a kezelőorvos és a paciens által aláírandó betegtájékoztatót is alkalmazni kellene.

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline )
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés