hirdetés
hirdetés

Adatfrissítés a betegbiztonságért

Számottevően javíthatja a betegbiztonságot, ha a páciens hozzáfér saját elektronikus egészségügyi adataihoz és orvosát/gyógyszerészét informálva naprakésszé teheti a benne foglalt farmakoterápiás információkat – mutat rá egy amerikai tanulmány a Geisinger Health Systems adataktualizáliási pilot projektje alapján.

hirdetés

A beteg gyógyszerszedésére vonatkozó információk pontos ismerete meghatározó eleme a biztonságos terápiának, mégis szinte mindennaposnak számít, hogy az orvos a beavatkozás vagy a kezelésmódosítás időpontjában nem a naprakész gyógyszerszedési információk ismeretében dönt. Számos korábbi tanulmány jelzi ugyanakkor, hogy a betegek készséggel működnek együtt az egészségügyi dolgozókkal kórtörténeti adataik aktualizálásában annak érdekében, hogy az ellátás során minimálisra csökkenjen a háttérinformációk hiányából vagy pontatlanságából eredő gyógyszerelési hibák esélye.

Az USA-beli Geisinger Egészségügyi Központ 50 tagintézményében – amelyek ellátási körzetébe Pennsylvania állam mintegy 2,6 millió lakosa tartozik – évente több mint 40 ezer fekvő- és 1,5 millió járó beteget látnak el. Elektronikus betegnyilvántartó rendszer a járóbeteg-ellátásban 2002 óta, a fekvőbeteg-ellátásban 2008 óta működik az intézményhálózatban. Az adatbázisban nyilvántartott mintegy 3 millió beteg közül több mint 200 ezren rendszeres használói annak az alkalmazásnak („MyGeisinger”), amely a beteg és az egészségügyi szakszemélyzet online kapcsolattartásán keresztül lehetővé teszi az időpont- és receptfelírás-kérést, a laboratóriumi leletek és a nyilvántartott egyéni adatok megtekintését, valamint a kezelőorvos és a beteg közötti bizalmas üzenetváltást.

Az eGEMs (Generating Evidence & Methods to improve patient outcomes) folyóiratban közzétett tanulmány alapjául szolgáló vizsgálat 2011 novembere és 2012 júniusa között zajlott az Egészségügyi Központ két vidéki klinikáján. A projekt keretében 1500 beteget kértek fel az egészségügyi adatbázisban foglalt gyógyszerszedési információk aktualizálására – olyanokat, akik krónikus betegségben szenvedtek (COPD, asztma, hipertónia, diabétesz, szívelégtelenség) és akiket aktív felhasználóként tartott nyilván a MyGeisinger alkalmazás (azaz korábban legalább egyszer beléptek). A betegek a belépéskor megjelenő elektronikus linken keresztül érhették el az adatbázis alapján összeállított egyéni gyógyszerlistájukat és jelezhették az azzal kapcsolatos változásokat.

Eredmények

A felkérésnek 457-en tettek eleget, zömmel (60 százalék) a 46–65 év közötti korosztályból (az elemzésben végül 414 válaszdokumentumot értékeltek). A válaszadók az esetek 89 százalékában (n=369) jeleztek változást az egyéni farmakoterápiás nyilvántartáshoz képest. Kétszáznyolcvanegyen (68 százalék) tudatták, hogy az adatbázisban szereplő gyógyszerek valamelyikét már nem szedik vagy más adagolás szerint alkalmazzák. Az összesen 661 változtatási kérés egyénenként átlagosan 2,4 ilyen jellegű módosításnak felel meg. A vénykötelesgyógyszerekkel kapcsolatos információk körében 82 beteg jelzett változást az adatbázisban rögzített adataihoz képest: a pluszban szedett gyógyszereik összesített száma 141-nek adódott, ami betegenként átlagosan 1,7 receptköteles gyógyszerrel való kiegészítést jelent. Az aktuálisan szedett OTC-szerekkel kapcsolatos kiegészítések körében 257-en jelezték, hogy szednek a gyógyszerlistájukban nem szereplő egyéb készítményeket – egyénenként átlagosan 2,7-et.

A válaszadók egy kisebb csoportjában (n=116) a klinikai gyógyszerészek alcsoportelemzést végeztek a hozzájuk beérkező változtatási kérelmek érvényességének megítélésére. A módosításokkal kapcsolatos információkat lehetőség szerint egyeztették a beteggel, majd rögzítették azokat az adatbázisban, és a kezelőorvosnak is jelezték a változásokat. Azok körében, akikkel sikerült kapcsolatba lépniük, a gyógyszerészek a változtatásra vonatkozó kérések 68 százalékával egyetértettek, míg azok körében, akikkel nem tudták felvenni a kapcsolatot, a módosítási kérelmek 51 százalékát fogadták el érvényesnek.

Következtetések

A projekt egyértelműen pozitív képet mutat: igazolja, hogy a betegek készséggel működnek együtt az egészségügyi szakszemélyzettel annak érdekében, hogy az elektronikus egészségügyi adatbázisban foglalt farmakoterápiás információik pontosak és naprakészek legyenek. Többségük megbízható információt ad arról, milyen gyógyszereket és milyen adagolási rend szerint szed, ami klinikai szempontból igen jelentős – különösen a krónikus betegek esetében. Az elektronikus betegadatok rendszeres frissítése gördülékenyebbé teszi a rendelői orvos-betegtalálkozásokat, és a naprakész farmakoterápiás információk számottevően növelik a betegbiztonságot. A betegek megítélése szerint is előnyös, ha elektronikusan hozzáférnek saját gyógyszerszedési adataikhoz és lehetőségük van a változások jelzésére vagy a kezelőorvossal történő kapcsolatfelvételre – a válaszadók 95 százaléka elégedett vagy nagyon elégedett a MyGeisinger alkalmazással.

(Forrás: Dullabh, P. et al. How Patients Can Improve the Accuracy of their Medical Records. eGEMs (Generating Evidence & Methods to improve patient outcomes): 2014;2(3):Article 10.)

Dr. B. D.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés