hirdetés
hirdetés
2022. január. 23., vasárnap - Zelma, Rajmund.
hirdetés

Nem csak esztétikai probléma

A visszérbetegség okai, következményei és kezelése

Az alsó végtagi vénás keringés elégtelenségéből adódó vénatágulat, majd a mikrocirkulációs pangás miatt egyre súlyosbodó bőrelváltozásokkal kísért visszeresség esztétikailag is zavaró, jelentőségét mégsem ez, hanem a visszérbetegséggel összefüggő egészségi kockázat adja.

Korunk jóléti társadalmainak népbetegsége az elhízás, e gyakran hangoztatott tény mégsem elcsépelt frázis csupán. A túlsúlyosság – és az ezzel többnyire együtt járó ülő életmód – hosszabb távon számos egészségi kockázatot hordoz, köztük az anyagcserezavarok (elsősorban a 2-es típusú cukorbetegség és a lipidanyagcsere-eltérések), a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a fokozott fizikai terheléssel összefüggő degeneratív ízületi betegségek és alsó végtagi keringési zavarok kialakulását. Az egészségtelen életmód és kiemelten a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a mozgáshiány és a helytelen táplálkozási szokások igazoltan fontos oki szerepet játszanak a vénabetegségek létrejöttében. Jórészt tehát a multifaktoriális etiológiával és az átlagéletkor növekedésével magyarázható, hogy az alsó végtagi keringési zavarok gyakorisága mind nemzetközi, mind hazai viszonylatban kiemelkedően nagy: átlagosan 40–75 százalék közé tehető.

Tünetek, következmények

A vénás betegségek alapja a romló perifériás keringés. A vénás pangás az alsó végtagi vénás nyomás emelkedéséhez vezet, ami kezdetben csak terhelésre jelentkező tünetekben – a lábszárizmok fáradékonyságában, nehézláb-érzésben – nyilvánul meg. Ha azonban az állapot tartósan fennáll, a beszűkült alsó végtagi vénás keringés egyre gyakoribb panaszokat provokál: lábszárzsibbadás és -fájdalom, éjszakai lábikragörcs és paraesthesia (a lábszárakon érzett „hangyamászás”, tűszúrás, égő érzés) jelentkezik. Súlyosabb esetben a fájdalom állandósul, vagy járáskor már rövid távolság megtétele után, görcsös jelleggel lép fel.

A nem megfelelő vérkeringés következtében a kitágult kapillárisokban rések keletkeznek az endothelsejtek között, ezeken keresztül pedig folyadék, vörös vértestek és fehérjék lépnek ki az érlumenből a kötőszövetbe. Mindez ödémaképződéshez és bőrelváltozások megjelenéséhez vezet: a vörös vértestek vastartalmú pigmentje miatt vörösesbarna bőrelszíneződés, a kötőszövetbe kilépő fehérjék által stimulált kollagénszintézis miatt lipodermatosclerosis (a bőr kemény, tömött tapintatúvá válása) észlelhető. A sclerosis tovább rontja a mikrocirkulációt, ami a hám atrófiáját, majd nehezen gyógyuló fekélyek képződését indíthatja el. A lábszárfekély (ulcus cruris) leggyakrabban a medialis bokatájék alatt, a térd alatt medialisan vagy a comb alsó harmadának belső oldalán jelenik meg.

A megelőzés és a kezelés lehetőségei

A korai prevenció legfőbb eszköze az életmód-változtatás, és ezáltal a rizikófaktorok lehetőség szerinti kiküszöbölése. Tüneteket okozó perifériás keringési rendellenesség esetén az elsődleges cél a progresszió lassítása, azaz a közvetlen kóroki folyamatok (a plakk- és thrombusképződés, az érfalszűkület) visszafordítása vagy súlyosbodásuk megakadályozása, ami a beteg életminőségének javulásában is megnyilvánul.

A vénák pumpafunkcióját pótoló kompressziós kezelés a visszérbetegség minden stádiumában kiemelt jelentőségű, szükség esetén farmakoterápiával és/vagy sebészi kezeléssel kiegészítve. A gyógyszeres kezelés részben a kapillárisok permeabilitásának csökkentésére, részben a mikrocirkuláció javítására irányul. A krónikus vénás betegség tüneti kezelésében fontos szerepet játszik a szakszerű (gyógytornász által betanított) mozgásterápia is, amely a kompressziós kezeléshez hasonlóan csökkenti a vénás pangást, javítja a szöveti oxigenizációt és az izomzat pumpafunkcióját, erősíti a vénafalat és így összességében javítja a mikrocirkulációt.

Kompresszió

A rugalmas pólya („fásli”) és az elasztikus harisnya a felületes vénákra kifejtett nyomás révén csökkentik a pangó vérmennyiséget, a mélyvénák összenyomásával pedig javítják a vénás visszaáramlást. Ezáltal javul az izmok pumpafunkciója, csökken az ödéma és enyhül a lipodermatosclerosis. A rugalmas pólyázás helyes technikája kulcsfontosságú a megfelelő terápiás hatás eléréséhez: a helyesen felhelyezett pólya a lábujjak végétől indul és a sarkat, illetve a boka mögötti területet is érinti. A térdhajlatig hézag- és ráncmentes; a menetek fedik egymást. Nyomása a bokánál a legszorosabb, majd a lábszáron fölfelé egyenletesen csökken. A kompresszió mértéke soha nem haladhatja meg a perfúziós nyomást!

Az elasztikus harisnyák az általuk kifejtett kompressziós erő alapján négy csoportba (I–IV.) sorolhatók, és napjainkban már esztétikus kivitelben, harisnyanadrágként, térdfixként, térdharisnyaként is elérhetők. Az enyhe visszeresség megelőzésére és kezelésére általában az I. kompressziós erősségű, enyhe szorítást biztosító elasztikus harisnyák javasolhatók, de a vénabetegség stádiumának megfelelő kompressziós erősség meghatározása orvosi kompetencia. Tartós viselésre a kompressziós harisnya előnyben részesítendő a rugalmas pólyázással szemben. Mindkét megoldás esetén lényeges felhívni a beteg figyelmét arra, hogy a pólyázás/harisnyafelhúzás még ödémamentes állapotban, a reggeli felkelés előtt történjen.

Kapillárisstabilizáló szerek

A kapillárisstabilizáló szerek zömmel növényi eredetű, flavonoidszármazékokat tartalmazó készítmények. A flavonoidok fokozzák a kapillárisok falának rezisztenciáját és ezáltal csökkentik a permeabilitást, valamint növelik az érfal izomtónusát és javítják a nyirokkeringést. Antioxidáns hatásuk révén a gyulladásos mediátorok szövetkárosító hatásától is védenek.

A diozmin és egyéb flavonoidok (heszperidin, linarin, izorhoifolin) keverékét mikronizált formában (2 mikrométer alatti szemcsékként) tartalmazó Detralex filmtabletta az egyedülálló gyógyszer-technológiai megoldásnak köszönhetően jobb felszívódást és magasabb szérumszintet biztosít. A mikronizált flavonoidkeverék hatásosan gátolja a vénák kitágulását, javítja a vénafal tónusát és csökkenti a vénás pangást. Emellett védi a mikrocirkulációt a gyulladástól, csökkentve ezáltal a kapillárisok fokozott permeabilitását.Jelenleg a mikronizált, tisztított flavonoidfrakció az egyetlen olyan venoaktív gyógyszer, amely a 2014. évi szakmai ajánlás szerint szilárd (1B szintű) evidenciákkal igazoltan alkalmazható a krónikus vénás betegség tüneteinek enyhítésére és a lábszárfekély adjuváns kezelésére.

Valamivel gyengébb, de hitelt érdemlő (2B szintű) bizonyítékok szólnak a forgalomban lévő egyéb venoaktív készítmények növényi hatóanyagainak hatásossága mellett. A nem mikronizált diozmin belsőleges készítményei (Dio-PP és Venotec 600 mg tabletta) hatásosan enyhítik a nehézláb- és diszkomfortérzést, a viszketést, a lábikragörcsöt, a fájdalmat, és az ödémát is csökkentik. A rutozid flavonoid aszkorbinsavval alkotott kombinációja (Rutascorbin tabletta) kifejtetten kedvező hatású az alsó végtagi krónikus vénás elégtelenség kezelésében, amit több mint hat és fél évtizedes gyakorlati tapasztalat bizonyít. A kombináció klinikai alkalmazásának előnyei a kis erekre és a kapillárisokra gyakorolt farmakodinamikai kölcsönhatásból adódnak. A hidroxi-etil-rutozid típusú oxerutinok (Venoruton készítménycsalád) helyileg és szisztémásan is hatékonyan enyhítik a krónikus vénás elégtelenség korai stádiumában jelentkező lábszártüneteket. A szintén flavonoidszármazék procianidol oligomereket tartalmazó szőlőmagkivonat (Endotelon tabletta) a vénafalat alkotó fehérjékhez kötődve védi a vénák rugalmasságát biztosító elasztint és kollagént az enzimatikus lebontással szemben. Csökkenti a kapillárisok permeabilitását és javítja a kapilláriskeringést, továbbá stimulálja a nyirokkeringést.

A vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) magjának készítményeit szintén a fitoterápiás kezelés elsődlegesen választandó szerei között tartják számon. A külsőleges készítmények mellett belsőleges gyógyszerként (Venastat retard kapszula) is rendelkezésre áll. A vadgesztenyemag száraz kivonatát – triterpén-glikozidok (triterpén-szaponinok) komplex elegyét – tartalmazó perorális készítmény fő hatóanyaga az eszcin, amelynek ödémacsökkentő, antioxidáns és gyulladásgátló hatását farmakodinamikai és klinikai vizsgálatok támasztják alá. Szabadgyökfogó és érendothelt stabilizáló hatásai révén óvja az érfal épségét, fokozza a vénák érfali izomzatának tónusát és helyreállítja a kapillárisok permeabilitását, így összességében javítja a vénás keringés hemodinamikáját.

A mikrocirkuláció javítása

A varikozitás és szövődményei – phlebothrombosis, thrombophlebitis, felszínes periphlebitis, varicosus lábszárfekély – helyi kezelésére, illetve a visszérműtétet követő terápiában a lokálisan alkalmazott heparin (Lioton 1000 NE/g gél) jelentős ödémaellenes, antigranulomatosus, antiexsudativ, gyulladáscsökkentő és antikoaguláns hatást fejt ki.

A külsőleg és belsőleg is alkalmazható heparinszármazék, a pentozán-poliszulfát antikoaguláns és trombolitikus hatásánál fogva jut szerephez a kórkép kezelésében: képes feloldani a kisebb alvadékokat, ezáltal csökkenti a vér viszkozitását és javítja a kapillárisok vérátáramlását. Emellett gyulladáscsökkentő hatással is rendelkezik, így csökkenti a gyulladásos területek ereinek fokozott permeabilitását. Külsőleges készítményként (SP 54 Emulgél) és vényköteles belsőleges készítmények (SP 54 bevont tabletta, illetve oldatos injekció) formájában is rendelkezésre áll.

Vényköteles formában a kalcium-dobezilát készítményei is hatásosan alkalmazhatók az alsó végtagi krónikus vénás elégtelenség bizonyos tüneteinek (elnehezült láb érzése, diszkomfortérzet, lábduzzadás) enyhítésére. A kalcium-dobezilát szelektíven hat a mikrocirkulációra: javítja a kapillárisrezisztenciát és csökkenti a kapillárisok megnövekedett permeabilitását. A thrombocyták és a vörös vértestek fokozott aggregációját is visszafogja.

A gyógyszeres kezelés gyakorlati szempontjai

Valamennyi külsőleges készítmény alkalmazásakor fontos, hogy a felvitelt követően a lábfejtől a comb felé haladó irányban masszírozzuk a bőrbe, ezzel is elősegítve a vénákban pangó vér visszaáramlását a szív irányába. A gélek kifejezett előnye a vizes fázis párolgása során jelentkező hűsítő érzés, amely a farmakológiai hatáson túl is hozzájárul a lábtünetek enyhüléséhez. Feltétlenül tudatosítani kell azonban, hogy nyílt seben vagy fekélyes, vérző bőrterületen visszérgélt, -krémet vagy -kenőcsöt alkalmazni tilos, mert a hatóanyagok közvetlenül a keringésbe jutva mellékhatásokat okozhatnak!

Akár lokális, akár orális bioflavonoidokat használ a beteg, érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy az érvédő hatás fenntartása érdekében e készítményeket hosszú távon és folyamatosan kell alkalmazni. A megfelelő adherencia érdekében tudatosítani kell, hogy a vénás tünetek javulása nem azonnali: érzékelhető terápiás eredmény leghamarabb 2-4 hetes kezelés után várható. Gyakorlati tanácsként javasoljuk a tartós állás kerülését, hosszabb ülés idején a lábak/lábfejek gyakori tornáztatását, illetve felhelyezését. A mindennapos testmozgás (séta, úszás) a lábizomzat pumpafunkciója révén javítja az alsó végtagi vénás keringést. Túlsúly esetén érdemes fogyókúrával próbálkozni, ami a táplálkozás egészségesebbé tételével ötvözve többszörösen hasznot hajthat.

Irodalom

1. Soós Gy (ed). Gyógyszerészi gondozás. Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság, 2004.

2. Szendrei K, Csupor D. Növényi szerek a keringési betegségek prevenciójában és kezelésében: 2. rész. Komplementer Medicina. 2008;12 (3):6–14.

3. Nicolaides A. et al. Management of chronic venous disorders of the lower limbs Guidelines according to scientific evidence. International Angiology 2014;33 (2):126–39.

4. Pharmindex, Gyógyszerkompendium

Dr. Bokor Dóra, szakgyógyszerész
a szerző cikkei

(forrás: Pharma Tribune)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés