hirdetés
hirdetés
2020. szeptember. 26., szombat - Jusztina.
hirdetés

A védőoltások sem védenek egy életen át

A várandósoknak és közvetlen környezetüknek ma már kimondottan ajánlott néhány védő- illetve emlékeztető oltás, mint ahogy rendelkezésre áll a felnőttek oltási naptára is.

hirdetés

Ötből egy gyerek még mindig nem részesül rutin, életmentő védőoltásban, ezért évente körülbelül másfél millió gyermek hal meg a világon olyan betegségekben, amelyek ellen ma már rendelkezünk vakcinával. Magyarországra mindez szerencsére nem igaz, nálunk – akárcsak a fejlett világban – az átoltottság jónak mondható. Ez viszont azzal jár – figyelmeztetett Kacskovics Imre immunológus –, hogy tudatlan békességben élünk, már nem ismerjük, így nem is féljük e kórokozókat, egyesek még azt is megkérdőjelezik, van-e a védekezésnek egyáltalán értelme.  Nyilván ez utóbbi, nálunk is szórványosan fellelhető jelenség ösztönözte arra a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy a Tudomány Ünnepe idei programsorozatának keretében előadást szenteljen a védőoltásoknak is.

Védőoltást először Kínában adtak himlő ellen. Egy-egy faluban a gyerekeket beterelték egy sátorba, s a himlőn átesett betegek karjáról leszedett pörköt összeporítva az arcukba fújták. Angliában – igaz jó néhány száz évvel később – némileg modernizálódott a módszer. Az 1700-as években kis fém irónnal karistolták a bőrbe a porított anyagot. Az igazi áttörést a 18. század legvégén Jenner módszere hozta, aki tehénhimlővel immunizált a himlő ellen. A vacca latinul tehenet jelent – innen származik a vakcináció elnevezése. Már ekkor is voltak oltásellenesek, akik úgy gondolták a módszer hatására karjukon-lábukon tehénfejek nőnek. 1979-ban az Egészségügyi Világszervezet egyébként himlőmentesnek nyilvánította a Földet.

Csak az emberre – és a nyúlra! – jellemző, hogy az anya a méhlepényen keresztül átadja magzatának azokat az ellenanyagokat, amelyeket szervezete termelt ki a korábban kapott védőoltások hatására. Erre a második és harmadik trimeszterben kerül sor, míg az újszülött valamikor fél éves kora körül kezdi kialakítani saját ellenanyag-készletét. Az anyatejben lévő ellenanyag azonban – a közhiedelemmel ellentétben – kizárólag a nyálkahártyát védi, s mivel nem kerül be a kisbaba vérébe, nem is védi meg például egy influenza fertőzéstől. Súlyos járvány esetén tehát – hangsúlyozta az immunológia akadémiai doktora – a terheseket kell oltani, hogy átadhassák magzatuknak az ellenanyagot.

A vakcinológia célja minél kisebb kárral minél hatékonyabb eredmény elérése. De – figyelmeztetett Kacskovics Imre –  nincs 100 százalékos védelem, a védőoltások 90–95 százalékos hatékonysággal működnek, s mindig vannak olyan emberek, akiknek esetében teljesen hatástalannak  bizonyulnak. Őket, s azokat, akik különböző súlyos betegségük miatt esetleg nem részesülhetnek védőoltásban, az úgynevezett nyájvédelem óvhatja meg a különböző fertőző betegségektől.

Az influenza esetében ugyanakkor, mondta az MTA doktora, mindig kérdés, vajon a kutatók eltalálják-e a megfelelő törzset. Tavaly például nem jártak sikerrel, így több megbetegedés történt – mint arról egyébként annak idején hírt is adtak. A vakcinológusok ugyanakkor el vannak szánva, hogy olyan védőoltást fejlesszenek ki, amit elegendő lenne öt vagy tíz évente beadni, mivel minden influenza ellen védene.  Jelenleg klinikai kettes fázisban vannak azok az oltóanyagok, amellyel reményeik szerint 3–4 év múlva megjelenhet az univerzális influenza vakcina.

A 21. században bűn megbetegedni és szenvedni olyan betegségtől, ami elkerülhető. Ha valaki nem él a védekezés lehetőségével, s feleslegesen veszélyezteti a paciensét vagy a gyermekét, bűnt követ el, állította élére a témát Kulcsár Andrea infektológus, gyermekgyógyász.

Bárányhimlőben (varicella) évente 40 ezren betegednek meg Magyarországon.  E kórt sokan ártatlannak gondolják, miközben szövődménye súlyos vérmérgezést, gyermekkori sztrókot, ideghártya gyulladás miatt vakságot okozhat, míg 12 éves kor fölött gyakori a tüdő-, máj- és hasnyálmirigy gyulladás. A ma fogamzóképes fiatalok 15–20 százaléka nem esett át bárányhimlőn, s úgy vállal gyermeket, hogy a betegségre maga is fogékony. Ezzel szemben a rózsahimlő (rubeola) valóban enyhe betegség, sokan észre sem veszik, hogy átestek rajta. Mégis fontos a megelőzése, mivel ha a várandóság első idejében kapja el a kismama, 80 százalék az esélye annak, hogy károsodik – szívfejlődési rendellenességgel, süketséggel, vaksággal, végtag rendellenességgel – a magzat. Románia és Lengyelország az európai rubeolajárvány fenntartója. Ezekben az országokban a 2013–2014-es epidemiológiai évben több, mint 30 ezren betegedtek meg.

Bár a WHO 2015-re Európát, 2020-ra pedig az egész világot kanyarómentesnek szerette volna tudni, e tervet nem sikerült megvalósítani. Tíz év alatt 1,2 milliárd oltóanyag beadásával ugyan jelentős mértékben sikerült csökkenteni a gyermekek halálozását, de még jelenleg is naponta 330 gyermek hal meg kanyaróban. Magyarországon nincs, de 2013–2014-ben Európa több pontján kanyarójárvány volt, több mint 20 ezer megbetegedéssel. A gócpont Németország volt, az érintettek több mint 80 százaléka nem kapott védőoltást. 2014–2015-ben egy óriási kampány eredményeként „csak” 5000 megbetegedést regisztráltak, igaz az adatokból hiányzik többek között Bosznia és Ukrajna, tehát azok az országok, amelyek nem vesznek részt az európai jelentőszolgálatban. Nálunk a ma gyermeket vállalók és a középkorúak oltással védettek a kanyaró ellen. Ez azt jelenti, hogy ha nincs vadvírus a környezetben, akkor az immunválasz emlékezete lassan legyengülhet, így megbetegíthet, ha találkozunk a kórokozóval. Az oltottak betegsége enyhe lefolyású lesz, de továbbfertőzhetnek.

A várandósság sem kizáró ok. 2012-ben az Egyesült Királyságban zajlott le az elmúlt húsz év legnagyobb szamárköhögés járványa. A várandós anyák emlékeztető Di-Per-Te oltást kaptak, s a környezetük is köteles volt felvenni az emlékeztető oltást. A szamárköhögés halálos fertőzés lehet a 6 hónaposnál fiatalabb csecsemők esetében.

Új fogalomként jelent meg a fészekimmunizáció, vagyis a család felkészítése a babavárásra. Bár e rendszert a szamárköhögés miatt találták ki, ma már kiterjesztik a rubeolára és a bárányhimlőre is, Magyarországon pedig jó évtizede a terhesség alatti B vírus ellenanyag ellenőrzésre.

Kulcsár Andrea előadásából az is kiderült, hogy létezik az úgynevezett felnőtt védőoltás rendszer. Azt, hogy e korosztályt mennyire komolyan veszik, az is mutatja, hogy Ausztriában például 10 évente kötelező a tetanusz oltás. A háziorvosok többsége nálunk sajnos csak a tüdőgyulladás, illetve influenza elleni védőoltást javasolja felnőtt, illetve idősebb pacienseinek.

 

Horváth Judit
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés