hirdetés
hirdetés

A tüdő és a petesejtek fejlődésére is káros a biszfenol-A

A terhes nők biszfenol-A expozíciója tüdőproblémákat eredményezhet a gyermekeknél – erre a következtetésre jutottak a JAMA Pediatrics legutóbbi számában megjelent vizsgálat szerzői.

hirdetés

Adam J. Spanier és munkatársai 398 Egyesült Államok-beli (Ohio) anya-gyermek diád adatait vizsgálták meg: anyai vizeletmintát gyűjtöttek a terhesség 16. és 26. hetében, majd évente gyűjtöttek vizeletmintát a megszületett gyermekektől azok 5 éves koráig bezárólag (a vizeletminta biszfenol-A/BPA koncentrációjának meghatározásával mérték a biszfenol-A-expozíciót), 6 hónaponként összegyűjtötték a gyermekek sípoló, asztmás típusú nehézlégzésével kapcsolatos adatokat a szülők beszámolói alapján (szintén a gyermekek 5 éves koráig), illetve a gyermekek 4 és 5 éves korában légzésfunkciós vizsgálatot végeztek, többek között megmérték az erőltetett kilégzési másodperctérfogatukat (FEV1).

Hogyan csökkentsük a BPA-expozíciót?

Az FDA és a National Institutes of Health ajánlásai szerint a következő módokon csökkenthetjük a BPA-expozíciót:
● Kerüljük azokat a műanyag tárolóedényes termékeket, amelyeken a 3-as, 6-os vagy a 7-es kód szerepel.
● Együnk minél kevesebb konzervételt; különösen a folyékony ételekbe – levesekbe, szószokba - oldódhat be a BPA.
● A műanyag tárolóedények helyett használjunk üveg, kerámia, fa, porcelán vagy rozsdamentes tárolókat.
● Különösen kerüljük azoknak a műanyag tárolóedényeknek a használatát, amelyek meg vannak karcolódva. Az anyag sérüléseiből nagyobb mennyiségben szabadul fel a BPA (ezen kívül a baktériumok is könnyebben megtelepszenek a sérülésekben).
● Ne tegyünk forró folyadékokat olyan műanyag edényekbe, amelyek BPA felhasználásával készülnek, mert magas hőmérsékleten a BPA könnyebben felszabadul.
● Hasonlóképpen, ne melegítsük a polikarbonát műanyag élelmiszer-tárolókat mikrohullámú sütőben.
● Ne hagyjuk a műanyag palackos vizet az autóban a napon, mert a vizsgálatok szerint ilyen körülmények között is drámai módon nő a folyadék BPA-tartalma.

 

Az eredmények szerint (Bisphenol A Exposure and the Development of Wheeze and Lung Function in Children Through Age 5 Years) az anyai vizeletminta átlagos BPA-szintjének minden tízszeres növekedése a gyermek FEV1-értékének 14,2 százalékos csökkenésével járt együtt a gyermek 4 éves korában, azonban az 5 éves kori FEV1-értékkel már nem találtak összefüggést a kutatók.

Míg az anyai vizeletminta átlagos BPA-szintje nem mutatott összefüggést a gyermek asztmás köhögésével, a terhesség 16. hetében vett minta BPA-koncentrációjának minden tízszeres növekedése összefüggött az állandósuló asztmás légzés kialakulási esélyének 4,27-szeres növekedésével.

Adam J. Spanier a kutatásról beszámoló LiveScience-nek azt nyilatkozta, hogy a fogamzóképes korú nők és a terhes anyák egyaránt igyekezzenek minimálisra szorítani a BPA-expozíciót. Bár a BPA hatásának mechanizmusát nem vizsgálták a kutatók, dr. Spanier utalt arra, hogy a meglévő adatok arra utalnak: a légúti szekrécióért felelős tüdősejtek fejlődését befolyásolja károsan a BPA, illetve ismert annak ösztrogén-diszruptív, továbbá az idegrendszeri fejlődést károsító hatása. A szakember azt is nyomatékosította, hogy bár az FDA nem tiltja a BPA-t, a bizonyítékok alapján kijelenthető, semmilyen fogyasztási cikkben sem kellene BPA-nak lennie.

A polikarbonátok jelentik a veszélyt: a BPA a konzervek zárásakor is használt műanyag termékekből szabadul fel, kioldódik a palackokból, ételtárolókból, fogászati tömítőszerekből. Korábbi vizsgálatok összefüggésbe hozták elhízás, inzulinrezisztencia, prosztatarák vagy korai pubertás kialakulásával is. Egy tavalyi tanulmány szerint a BPA-expozíció növeli a vetélés esélyét is (Ruth Lathi és munkatársai terhes nők vérében vizsgálták a BPA-koncentrációt, és azt találták, hogy a BPA-koncentráció szempontjából legalsó negyedbe tartozókhoz képest, a legfelső negyedbe tartozók esetében 80 százalékkal magasabb volt a vetélés esélye. Egy másik vizsgálat szerint IVF fertilizáció során a magas BPA-szinttel rendelkezők esetében kevesebb petesejtet lehet gyűjteni, és kevesebb petesejt termékenyül meg, míg majomkísérletekben a BPA-expozíció növelte az abnormális petesejtek kialakulásának kockázatát (PNAS, Patricia Hunt és munkatársai, Bisphenol A alters early oogenesis and follicle formation in the fetal ovary of the rhesus monkey).

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés