hirdetés
hirdetés
2020. július. 06., hétfő - Csaba.
hirdetés

A képernyő közeli nézése nem ártalmas

A tévézés hatásai a szemre

A közeli tévénézés fárasztó a szemnek, de ez megfelelő pihentetési technikákkal kiküszöbölhető. Kiderült az is, hogy a képernyő közeli figyelése nem okoz szemkárosodást.

hirdetés

Hazánkban a háztartások 95 százalékában van televízió, és nemcsak sokan, de – európai viszonylatban – sokat is tévéznek a magyarok. A Nielsen 2015. évi közönségmérés adatai alapján napi átlagban 4 óra 26 percet töltünk a tévék előtt. Az 50 évesnél idősebbek naponta mintegy 6 órát töltenek tévézéssel, míg a 4–17 éves korosztály „csak” alig több mint 3 órát ül a „doboz” előtt (1).

Sokan hangoztatják, hogy a tévézés ártalmas az egészségre. Mivel az emberi szervezet mozgásra született, minden egyes óra, amit egyhelyben üléssel tölt el, káros az egészségre. Több tanulmány is alátámasztja, hogy a tévézés, a naponta tévézéssel eltöltött idővel összefüggően, szignifikánsan növeli mind a kardiovaszkuláris, mind az egyéb okokra visszavezethető mortalitás kockázatát (2). Vizsgálatok igazolják azt, hogy a tévézés növeli az elhízás és a 2-es típusú diabétesz kockázatát éppúgy, mint bizonyos daganatok előfordulásának gyakoriságát (3).

Újból és újból felmerül az a kérdés is, hogy a tévézés hogyan hat a szemre. Valóban veszélynek van kitéve a tévézők szeme; vagy a modern technika vívmányai már kiküszöbölték a tévézésnek ezt a „mellékhatását”?

A tévézés és a száraz szem szindróma

Ha túl sokáig nézünk ugyanabba az irányba, közben a látottakra koncentrálva, akkor hajlamosak vagyunk kevesebbet pislogni. Míg a mindennapi tevékenységeink mellett percenként átlagosan 10-15-ször pislogunk, ez tévénézéskor mindössze 8-ra csökkenhet. Ennek következményeként egy pár órás tévézés eredményeként az elhasználódott könnyfilmet nem fogja kellő időközönként újabb könnyréteg helyettesíteni, és fellépnek a szemszárazság tipikus, kellemetlen tünetei; a szúró, fájó vagy vörösödő szem.

Érdemes tudni, hogy a gyermekek ritkábban pislognak, mint a felnőttek. Ennek fényében érthető azoknak a szülőknek az aggodalma, akik az elmerülten tévéző gyermeküknél a pislogás hiányát „diagnosztizálják”. A szakemberek szerint ez azonban mindaddig nem jelent problémát, amíg szemvörösödéssel, látászavarral, fájdalommal nem társul a – nagyfokú összpontosítással magyarázható – csökkent mértékű pislogás.

Valóban káros, ha közelről nézzük a tévét?

Régen azt javasolták, hogy a képernyő méretétől függően 2-5 méterről kell nézni a televíziót. Napjaink ajánlásai szerint célszerű olyan távolságot választani, ami pihentetőnek tűnik, nem okoz túlzott terhelést a szemnek. Az ívelt tévé nyújtotta vizuális előnyök például 3-4 méteres távolságból élvezhetők a legjobban (4).

Kit ne intettek volna óva gyermekkorában attól, hogy túl közelről nézze a televíziót? Tény, hogy a közeli tévénézés fárasztó a szemnek, de ez megfelelő pihentetési technikákkal kiküszöbölhető. Meglepő módon kiderült az is, hogy a képernyő közeli figyelése nem okoz szemkárosodást. Mint az az Amerikai Szemészeti Társaság (American Academy of Ophthalmology; AAO) egyik közleményében is szerepel, a képernyő közelről nézése nem ártalmas a szemre (5). Lényeges tudni, hogy attól senki nem lesz rövidlátó, hogy túl közelről nézi a tévét, ugyanakkor a már meglévő, esetleg nem diagnosztizált rövidlátásra utalhat az, ha valaki túl közel ül a tévéhez, csak azért, hogy jobban lássa annak a képernyőjét. Azoknak, akik ezt tapasztalják magukon vagy gyermekükön, ajánlott bejelentkezni szemészeti vizsgálatra.

Károsodhatnak a szemfenéki artériák is

Ausztráliai kutatók számoltak be arról, hogy már a hatéves gyermekek retinális artériáinál is szűkület mutatható ki, ha a gyerekek túl sokat tévéznek. Mindez hosszú távon a kardiovaszkuláris betegségek rizikóját is fokozza. Szemléletesen kifejezve, a kutatók szerint naponta minden plusz, tévézéssel eltöltött egy óra olyan mértékű kardiovaszkuláris rizikónövekedéssel jár, mintha a szisztolés vérnyomásérték 10 Hgmm-rel megemelkedne (6).

A rövidebb hullámhosszak ártalmasabbak

Az utóbbi időben elterjedt LED- (fénykibocsátó dióda; Light Emitting Diode) típusú képernyőkkel szemben is felmerültek aggályok. Egy sejtvonalas in vitro kutatás eredménye arra mutat rá, hogy a számos híradástechnikai és információtechnológai eszközben alkalmazott LED-ek alacsony hullámhosszúságú kék fénye retinakárosító hatású lehet (7, 8). Mint a kutatást vezető Sanchez Ramos mondja: „Az emberi szemet nem arra tervezték, hogy fényt nézzen, hanem arra, hogy fényben lásson.” Úgy véli azonban, hogy a retinát ért ilyen jellegű esetleges károsodások kivédhetők például A-vitaminban gazdag étrenddel.

A szabadban töltött idő rovására megy a tévézés – ez árthat a szemnek

A szem gyermekkori fejlődéséről és azokról a gyermekkorban szerzett szemkárosodásokról, amiknek hosszú távú következményei is lehetnek, elmondható, hogy a tévézés leginkább azért „hibáztatható”, mert elvonja a gyermekeket a szabadtéri tevékenységektől, amik igazoltan csökkentik a szemkárosodások kockázatát.

Példaként említhető a rövidlátás, aminek az előfordulási gyakorisága Európában egyre nő. Kelet- és Délkelet-Ázsia nagyvárosaiban is hasonló trend figyelhető meg a gyermekek körében; az ázsiai fiatalok 80-90 százalékát érinti a rövidlátás. Nem véletlenül kezdték a rövidlátás megelőzési lehetőségeit Ázsiában vizsgálni. Majdnem 2000, még nem rövidlátó kisiskolás gyermek vizsgálatba vonásával azt próbálták kideríteni, hogy napi 40 perc plusz szabadtéri tevékenység mindennapi rutinba iktatása hatással van-e a rövidlátás kialakulásának gyakoriságára. Három év elteltével a kinti programokban részt vevő gyermekek 30,4 százalékánál, míg a szabadtéri tevékenységeket mellőzők 39,5 százalékánál diagnosztizáltak rövidlátást; azaz igazolódott a szabadtéri elfoglaltságok kedvező hatása (9, 10).

Ezen túlmenően, a tévézéshez köthető üléssel szemben a fizikai aktivitás megléte a szem mikrovaszkuláris profilja szempontjából is előnyösnek bizonyul; a fizikailag aktívak körében ugyanis a retinális arteriolák átmérője nagyobb (6).

A modern tévék kíméletesebbek a szemmel

A szakemberek mára már egyetértenek abban, hogy a technológiai innovációknak köszönhetően az élesebb, magasabb felbontású képet adó tévék nyújtotta jobb vizuális élmény kevésbé veszi igénybe a szemet. Emellett, a régi katódsugárcsöves tévéknél jellemző, kifelé domború felülettel szemben, a szem görbületét követő modern, ívelt (kifelé homorú) tévék nézése is a szem kisebb mértékű megerőltetésével jár – mivel az ívelt forma valamennyi képpontjáról a fénysugarak közel merőlegesen érkeznek a szaruhártyára (4).

Mégis, ha tévénézés közben fáradtságot, fájdalmat érez valaki a szemében, fejfájás jelentkezik nála vagy szemkivörösödést, könnyezést, szúró érzést tapasztal a szemében, netán homályos vagy kettőslátást vesz észre, akkor ezek szemfáradtságra utaló figyelmeztető jelek.

Ha már tévézünk, mire ügyeljünk?

  • Ha hosszú időn keresztül fókuszálunk egy pontra, azaz tartósan a tévé előtt ülünk, be kell iktatni egy kis szünetet, amikor célszerű szemtornát végezni. (Pl. fókuszáljunk egy távolabbi pontra, valamint csukjuk be, nyissuk ki a szemünket többször.)
  • Esti tévézéskor javasolt a képernyő kontrasztján változtatni, hasznos háttérvilágítást is bekapcsolni.
  • Néhány modern tévékészüléken már az optimális, szemkímélő kontraszt és színárnyalat is beállítható egy gombnyomással.

A tévézés által igénybe vett szem védelme és kezelése

Aki tévét néz, az általában ritkábban pislog. Mindez hosszabb időn keresztül a szaruhártyát bevonó könnyfilm hiányához, a szem kiszáradásához, a szemszárazság kellemetlen tüneteihez vezethet. A probléma kezelésére javasolható, hosszú távon is biztonsággal alkalmazható műkönnyek választéka széles. A készítmények alapjául szolgáló gélképzők (természetes, félszintetikus vagy szintetikus vegyületek) különböznek. Erre visszavezethetően a becseppentést megelőzően és azt követően tapasztalt viszkozitás és tapadóképesség is eltérő a különféle műkönnyek esetében. Míg az alacsony viszkozitású műkönnyek az enyhébb panaszok orvoslására javalltak, addig a nagyobb viszkozitású rendszerekre általában jellemző magasabb fokú bioadhézió hosszabb hatástartamot biztosít, és ennek a kínzóbb panaszok enyhítésében lehet szerepe. Kényelmes alkalmazást kínálnak a szembe cseppentést követően gélesedni kezdő rendszerek, illetve a viszkoelasztikus sajátosságú hialuronsav-bázisú készítmények. Javasolt tekintettel lenni a termékek esetleges tartósítószer-tartalmára, a bizonyos készítményekben megtalálható A-vitamin-tartalomra, illetve arra, hogy a választott készítmény kontaktlencse viselése mellett is használható-e.

Lényeges felhívni a betegek figyelmét arra, hogy a tévénézés esetenként szemvörösséggel is járó következményeit csak rövid távon javasolt olyan szemcseppekkel kezelni, amik érösszehúzó hatóanyagokat (pl. nafazolin, tetrizolin) tartalmaznak, mivel ezek tartós alkalmazás esetén – a könnytermelés visszaszorítása révén – a szemszárazság panaszait súlyosbíthatják.

A tévénézés által igénybe vett szem védelmében, a látásélesség megőrzésében, az erek (retinális artériák) egészségének megőrzésében előnyös az A-vitaminban, az ómega-3-zsírsavakban, illetve az antioxidánsokban dús táplálkozás, illetve az említett összetevőket tartalmazó patikaszerek fogyasztása.

Irodalom:

1. http://www.nielsen.com/hu/hu/press-room/2015/tv-piaci-koerkep-2015--iii--negyedev.html; 2016. okt. 21.

2. Dunstan DW, et al. Television viewing time and mortality: the Australian Diabetes, Obesity and Lifestyle Study (AusDiab). Circulation 2010;121;384-91.

3. Shiue I. Modeling indoor TV/screen viewing and adult physical and mental health: Health Survey for England, 2012. Environ Sci Pollut Res Int. 2016;11708–15.

4. http://www.samsung.com/hu/news/global/hogyan-orizzuk-meg-szemunk-egeszseget; 2016. okt. 21.

5. http://www.fda.gov/ForConsumers/ConsumerUpdates/ucm397680.htm; 2016. okt. 19.

6. Gopinath B, et al. Influence of physical activity and screen time on the retinal microvasculature in young children. Arterioscler Thromb Vasc Biol. 2011;31;1233–9.

7. http://www.upi.com/Science_News/2013/05/11/LED-lights-ruin-retinas-researchers-say/UPI-52041368287606/; 2016. okt. 19.

8. Chamorro E, et al. Effects of light-emitting diode radiations on human retinal pigment epithelial cells in vitro. Photochem Photobiol. 2013;89;468–73.

9. https://www.scientificamerican.com/article/earth-talk-tv-eyesight/; 2016. okt. 19.

10. He M, et al. Effect of Time Spent Outdoors at School on the Development of Myopia Among Children in China: A Randomized Clinical Trial. JAMA 2015;314:1142–8.

Dr. Budai Lívia PhD, Semmelweis Egyetem, Gyógyszerészeti Intézet
a szerző cikkei

(forrás: Pharma Tribune)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés