hirdetés
hirdetés
2021. február. 25., csütörtök - Géza.
hirdetés

Növények, gyógymódok, népi orvoslás

A reformtáplálkozásnak is lehetnek hátrányai

Az olajat, fehérjét vagy szénhidrátot tartalmazó étrend-kiegészítők és tápszerek alkalmazása gondosságot igényel, probléma esetén azonban ezen a téren is megfelelő útmutatást nyújthat a gyógyszerész.

hirdetés

A táplálékot szolgáltató élelmiszernövények nagyon gyakran használatosak az orvoslásban, a dietetikában – nem egy közülük gyógynövény vagy gyógyászati értékű termék forrása. Tápszereket régóta forgalmaznak a gyógyszertárak. Feldolgozott, tisztított, egyes tápanyagokban dúsított, csakis hivatalosan engedélyezett termékekről van szó, melyek főként a gyermekgyógyászatban használatosak. Nézzük, melyik mire való, s mi az, ami alaposabb figyelmet érdemel az alkalmazás során.

Akár húsként is alkalmazható a szója

A fehérjeport nem a szója zöld szerveiből készítik, hanem a szójabab magjából. A szójától azonban még mindig sokan óvakodnak. Rendszerint az íze, puffasztó hatása a panasz oka, pedig a kivonási technológia során olyan tisztított koncentrátumokat tudnak előállítani, amelyek kizárólag a mag fehérjéit tartalmazzák.

Fehérjéket felépítő aminosavainak összetétele közel azonos a húséval. A szójamag egyébként mérgező – ha nem kezelik hővel. Magas hőmérsékleten a benne található tripszin-inhibitorok és lektinek teljesen lebomlanak. Az élelmiszeradaléknak használt szójaliszt, szójakoncentrátum és szójaizolátum nem tartalmaz emésztésgátló fehérjéket. Puffasztó hatásuk semmivel sem erősebb, mint bármelyik hüvelyesé, például a lencséé, a babé, a borsóé vagy a lóbabé. Ösztrogén hatású izoflavonjait is kivonják. Az erjesztett termékek, például a tofu és a hőkezelt szójamagból készített szójatej különösen a laktózra érzékeny egyéneknek hasznos. Az izolált szójafehérje texturálható és akár húsként alkalmazható.

Nálunk különleges ételnek számít a Kínában és Japánban gyakran használt szójaszósz. A szója ugyanis Mandzsúriában őshonos, onnan terjedt el a világon. A Mississippi mentén és Brazíliában termesztik belőle a legtöbbet. Génmanipulált (GM) szójákat is termesztenek, ezeket az USA-ban és Dél-Amerikában nem tartják veszélyesnek, hiszen az izolált fehérje annyira tiszta, hogy transzgénekre utaló DNS- vagy RNS-markerek nem mutathatók ki belőle, vagyis egészségügyi veszélyt sem jelentenek. Európa nagy részén viszont, így Magyarországon is tiltott a GM-szóják termesztése. A hagyományosan nemesített szójafajták termesztése újra fellendülőben van.   

A szójamag mintegy 40 százalék olajat is tartalmaz; különösen az USA-ban kedvelik. Az olajipari feldolgozás során melléktermékként képződő lecitint tisztítva folyadék vagy granulátum formájában külön ajánlják idősebb vagy legyengült szervezetű emberek roborálására. Szójalecitin-termékeket gyógyszertárban is lehet kapni.

A szójaolaj hivatalos neve Gyógyszerkönyvünkben: Soiae oleum raffinatum. Mint a többi, étkezési növényolajra, erre is jellemző, hogy koleszterin helyett béta-szitoszterol és sztigmaszterol van benne, tehát a dobozra nagy betűvel kiírt „koleszterinmentes” reklámjelző igaz ugyan, de ez a növényi olajok természetes tulajdonsága. Felesleges reklámtrükk.

Rostpótló a korpa, de anémiát is okozhat

Legfontosabb gabonanövényünk, a búza is gyógynövény. Hivatalos jelzője, a „közönséges” ugyan nem cseng szépen, de általában az áttelelő „őszi” búza a gyakori, és neve így „szebb”. Gyógyszerkönyvünkben hivatalos a Tritici amylum, a csírából ipari úton kivont Tritici aestivi oleum raffinatum és a Tritici aestivi oleum virginale. Érdemes megemlíteni, hogy Szent-Györgyi Albert nemcsak a C-vitamint és a rutint „fedezte fel”; írásaiban kiemeli a búzacsíra előnyeit is.

A búzacsíra a B-vitaminok mellett bőven tartalmazza a legfontosabb zsírban oldódó vitamint, az E-vitamint (tokoferolokat). Javaslata szerint minden nap érdemes elfogyasztani egy kiskanál búzacsírát például. tejjel vagy joghurttal. Fontos arra figyelni, hogy csak a kellemes illatú, friss csírakészítmény fogyasztható, mert könnyen avasodik, és nagyon kedvelik a gabonamolyok. A friss gabonaipari búzacsíra diópótlónak is alkalmas.

Sokan érdeklődnek manapság a „reformtáplálkozás” iránt. Megkérdezhetik a gyógyszerészt, hogy a tönköly is búza-e vagy, hogy mit is jelent a durumbúza kifejezés. Lisztet adó, malom- és sütőipari rokon fajokról van szó. A durumbúza (Triticum durum) tésztakészítéshez különösen alkalmas, szemcsés formája a kuszkusz (pépnek, kásának) és a bulgur (napon szárítják). Hasonló, nagyobb fehérjetartalmú szemtermése van a kamutnak, vagy más néven khorasszánbúzának (Triticum turanicum). Ritkábban termesztik az egyszemű búzát vagy alakort (Triticum monococcum), a kétszemű búzát (Triticum dicoccon). Sokkal gyakoribb a nálunk is nagyobb területen termesztett keményszemű búza, azaz a tönköly (Triticum spelta). Eltérő lisztértéküket sajátos fehérje-összetevőiknek köszönhetik. Mindegyik tartalmaz azonban glutént, ami korlátozza használatukat.

Érdemes megemlíteni, hogy sikeres nemesítéssel, genetikai módosítással sikerült a glutént alkotó fehérjeláncokat úgy megváltoztatni, hogy a lisztet gluténérzékenyek is használhassák. Az ilyen GM-búzák jelentősége nagy lenne, de egyéb, esetleges és nem kívánatos tulajdonságait még nem ismerjük megnyugtató módon. Emiatt a GM-termékekre vonatkozó tilalom ebben az esetben is érvényes.

Mesterséges nemzetséghibrid a tritikále (Triticum X Secale). Lisztjéből a rozshoz hasonló kenyeret lehet készíteni, ám ez sem ajánlható gluténérzékenyeknek. Számukra leginkább az árpa- és kukoricaliszt, esetleg a rizskeményítő és a zabpehely javasolható.

Az úgynevezett étkezési, azaz tisztított és szabványoknak megfelelő minőségű korpakészítmények (például a búzakorpa) hasznos rostpótlók. Rendszeres és hosszú ideig tartó szedésük mégsem ajánlható – különösen gyógyszerek bevételével együtt –, mivel a bennük lévő fitin (ciklusos alkoholok foszforsavval alkotott észtere) erősen vasmegkötő tulajdonságú. Gyógyszerek is kötődhetnek hozzá, így a túlzó rost-kiegészítés anémiát vagy gyógyszer-felszívódási zavarokat idézhet elő.

Alternatív gabonanövények a hajdinától a csicsókáig

Jó tudni, hogy vannak „alternatív gabonanövények” is. A pohánka (hajdina, Fagopyrum esculentum) hántolva, és a fényérzékenyítő fagopirintől mentesítve, hajdinalepény készítésére alkalmas lisztet szolgáltat; nem csak rutingyártásra használják a zöld biomasszáját.

Divatba jöttek az étkezési rostokban gazdag, változatos ételfélék készítésére használható egyéb őrlemények, illetve lisztek is. A köles (Panicum miliaceum) a mérsékelt égövi ázsiai országokban otthonos, de az egész világon termesztik. Magyarországon csak kisebb területen. Szemterméséből rostban gazdag kása készíthető.

A bajra vagy indiai köles (Pennisetum glaucum) trópusi országokban termesztett, apró szemű gabonaféle. Rostdús és karotinoidokban is gazdag; importáljuk.

A barna vadköles (Urochloa ramosa) Afrikában és Távol-Keleten gyakori, szintén apró szemű gabonaféle.

A vadrizs (Zizania aquatica) egyéb nevei: indián rizs, tuszkarora rizs; főleg Észak-Amerika keleti részén honos; tavak, folyók mentén, mocsaras helyeken jellemző, termeszthető diétás gabonaféle.

A manióka, tapióka vagy kasszáva (Manihot esculenta) a kutyatejfélék családjába tartozó, trópusi országokban termesztett, gumós növény. A gumóból kivont és cianogén vegyületektől (például linamarin) mentesített keményítőt, illetve lisztet széles körben alkalmazzák élelmiszerek készítésére.

Dél-Amerikában honos és ott termesztett növény a bermudai maranta (Maranta arundinacea). A gyökértörzséből kivont és tisztított keményítő különösen alkalmas gyermekek és lábadozó betegek felerősítésére.

A nálunk gyakori disznóparéjfajok egyik rokona, a 1,5-2 méterre is megnövő és világszerte termeszthető amaránt (Amaranthus hypochondriacus). Apró magjait megőrlik. A lisztje értékes fehérjékben; péksütemény, kása vagy lepény készíthető belőle. Nem csoda, hogy a gyomként elterjedt és bőséges magmennyiséget kiszóró szőrös disznóparéjt (ha szőrei még zsengék) zölden megeszik a sertések, ha nem jutnak jobb takarmányhoz, zamatos moslékhoz. 

Táplálkozás-élettani szempontból hasznos növény a csicsóka (Helianthus tuberosus). Észak-Amerikából került Európába, nálunk erősen terjed (invazív vagy özönnövény), de termeszthető is. Gumója igen gazdag inulinban, ami az egyik legértékesebb rostalkotó szénhidrát. Az inulin fruktóz-molekulákból álló polimer (polifruktán), ami a 2-es típusú cukorbetegeknek hasznos. Ipari hidrolízissel, évtizedek óta Magyarországon is fruktóz-tartalmú szirupot (sűrítményt) állítanak elő belőle. A kivont és tisztított inulin tablettázható vagy granulálható, de a gyógyszeriparban segédanyagként is felhasználják tablettázáshoz. Almapektinnel kombinálva, a szilárd csicsókakészítmények rosttartalma, biológiai értéke növelhető.

Óvatosan tehát a reformtáplálkozással is! Az olajat, fehérjét vagy szénhidrátot tartalmazó étrend-kiegészítők és tápszerek alkalmazása is odafigyelést, gondosságot igényel. A gyógyszerészek feladata lehet, hogy segítséget, megfelelő útmutatást nyújtsanak a hozzájuk fordulóknak.

 

Dr. Szabó László Gyula, az MTA doktora, emeritus professzor Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Gyógyszerészeti Intézet
a szerző cikkei

hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés