hirdetés
hirdetés
2023. február. 07., kedd - Tódor, Rómeó.
hirdetés

A probiotikumok jelentősége az akut gastroenteritisek gyógyításában és megelőzésében

Az infekció által okozott akut gastroenteritisek pontos prevalenciája nem állapítható meg, ugyanis a megbetegedések zöme az elmaradott, szegény országok lakosságát érinti, ahonnan csak részleges statisztikai adatok származnak. Becslések szerint évente világviszonylatban kb. 3-5 milliárd akut hasmenéses megbetegedés fordult elő, amely főként a gyermekeket, az időseket és a krónikus betegségben szenvedő egyéneket érinti. Ez a második leggyakoribb betegség, amelyet csak a légúti infekció előz meg.

hirdetés

A gyermekek évente átlagosan kétszer esnek át gastroenteritisen, amely az 5 évnél fiatalabbak közül másfélmillió egyén haláláért felelős. A vírusok közül leggyakoribb kórokozó a rotavírus (újabban a calicivírus is), amely által okozott fertőzés  gyakorisága Európában, így Magyarországon is a bölcsődés, óvodás korosztályban közel 0,08 eset/gyermek/hó, akik közül 10 % igényel kórházi ellátást. A felnőttek enterális vírusfertőzése az átvészelt betegségek következtében kialakuló immunitásnak köszönhetően ritka. A felnőttek között a gastroenteritist csaknem 98%-ban baktérium okozza (Campylobacter j., Salmonellosis, stb.), a mortalitás  az idős és beteg egyéneknél magas. Az akut gastroenteritisek tehát súlyos kimenetellel járhatnak, amihez az egyén általános állapota és szociális helyzete is hozzájárul. Ezért a betegség kezelése és megelőzése a higiénés viszonyok javításán kívül, egyéb orvosi támogatást, megelőzést tesz szükségessé.

Miért kerülnek a kérdés középpontjába a bélbaktériumok, ezen belül a probiotikumok?

A probiotikum kutatás az elmúlt évtizedekben ugrásszerűen nőtt. Jelentőségüket már az ősközösségben ismerték, gyógyító hatásukat már az ókorban (Plivius) leírták.  Bélrendszerünkben a baktériumok dinamikusan változó, egyensúlyi állapotban élnek. Ezek a mikroorganizmusok olyan összhangot tartanak fent, amelyben a bélben élő, a testünk részét képező baktériumok (autochton) és a kívülről a nyállal, étellel folyamatosan érkező mikrobák (allochton) között egészséges kapcsolat áll fent. Ezt nevezzük a bélrendszer belső ökoszisztémájának, amely kellően savanyú vegyhatásban meggátolja a bélbetegségeket, hozzájárul az egész szervezet immunológiai védelméhez, enzimfunkciókat koordinál, hatást gyakorol a táplálékok feldolgozására, a bél motilitására, a vízháztartásra, vitaminokat termel, anticarcinogén hatása van. A bélbaktérium egyes törzsei, az un. probiotikumok (”életért”) gyógyító, immunstimuláns hatással is rendelkeznek. Ha a bél ökoszisztémájában az egyensúly megbomlik: baktérium, vírus invázió, környezeti változás, idegen vegyi anyag, pl. antibiotikum,  allergén, stb., akkor fokozott gázképződés, perisztaltika fokozódás, azaz diarrhoea jön létre, amit a szervezet általános állapotváltozása kísér. E betegségek megelőzésében, enyhítésében a probiotikumok oroszlánrészt vállalnak.

Hogyan alakul ki az egyénre jellemző bélflóra?

Az egyéni bélflóra összetétele genetikailag meghatározott. Születés alatt és után az anyai szülőútból, a környezeti miliőből testünkön számos baktérium telepszik meg. Az első légvétellel és nyeléssel Entrobacteraceaek, Staphylococcusosok, Streptococcusok jutnak a bélrendszerbe, ahol felélik az oxigént, és ez által megteremtik a csecsemőkorra jellemző és csaknem életünk végéig jellemző, anaerob bélflóra betelepedésének feltételeit. A szoptatott csecsemőkben az anyatej bifidogén faktorai hatására Bifidus flóra túlsúly jön létre. Kevesebb, de nagyszámú a Lactobacillus család, Bacteriodes és nyomokban Clostridium, egyéb Gram negatív, pozitiv törzsek és gombák is fellelhetőek. Idősebb korban a Bifidogén flóra mennyiség csökken Az emberi bélben 400-1000 fajta 97%-ban anaerob bélbaktérium él, amely mintegy 1,5-2 kg súlyú. Mennyisége a szájtól a végbélnyílásig nő, itt a széklet 1012 – t tartalmazgrammonként. Csecsemőkben az összhangot az anyatej bifidogén faktorai, felnőttekben az egészséges, vegyes táplálás mozdítja elő.

A probiotikumok szerepe az immunvédelemben

Az apatogén bélbaktériumok immunvédő hatásai két részre bonthatók: az aspecifikus védelem megfelelő savanyú vegyhatáson csökkenti a bél permeabilitását, növeli a védőnyák, a defensin szekrécióját, serkenti a nyálkahártya sejtek glycolizációját. A specifikus immunvédelem eredményeként létrejön a veleszületett és szerzett immunkapcsolatok összhangja, az oralis tolerancia, az immunkompetens sejtek folyamatos párbeszédet tartanak fent a bélrendszer és rajta keresztül a szervezet immunszisztémájának egészével. Ez immunológiai folyamatok sorozatához vezet. Fokozódik a szekretoros IgA termelés, a natural killer sejtek (NK) aktivitása, a sejtes védelemben a lymphocyta klónok összhangja jön létre, amelyben sem a Th1, sem a Th2 nem dominál, megváltozik a cytokin indukció. A bélbaktériumok közül a probiotikus hatással rendelkező mikrobák megakadályozzák azt, hogy a kórokozók a bélfalhoz tapadjanak, ott elszaporodjanak, toxint termeljenek, gátolják az estleges inváziót és immunológiai következményeit, amelyek a gyulladásos immunállapot kialakulásához, vagy fokozódásához vezethetnek.  Egyes probiotiumok a sejtmagban genetikai információkat is átadnak, amelynek hatásaként, pl. az allergiás válaszreakció csökken, vagy elmarad.

A probiotikumok jelentősége hasmenésben

A probiotikus kiegészítő terápia a megfelelően kivitelezett folyadék pótlás mellett, a baktérium invázió mértékét csökkenti, az immunológiai ellenregulációt fokozza, a fokozott bélperisztaltikát mérsékli, a vízvisszaszívódást előmozdítja, az emésztést támogatja, a kellemellen mellékhatásokat pl. a puffadást enyhíti. Több átfogó, metaanalítikai tanulmány bizonyította, hogy a probiotikus kiegészítő kezelés megrövidíti a betegség időtartamát, csökkenti a székletszámot, fokozza a regenerációt.

Melyek a legfontosabb terápiás hatással rendelkező probiotikumok?

A probiotikus terápia hatékonyságát napjainkban is randomizált, prospektív, nemzetközi klinikai tanulmányok kutatják. Az eddigi eredmények szerint a legnagyobb hatásfokkal a Bacillus clausii, a Lactobacillus rhamnosus, a L. acidophilus, L. reuteri, a Bifidobakterium lactis, a Saccharomyces boulardi, az Enterobacter faecei  rendelkezik. Monoterápiájuktól, keverékeiktől várható hatásos eredményt főként, ha azt prebiotikus rostokkal, vitaminokkal is kiegészítetik. A gyakorlati életben, hazánkban listavezető a Bacillus clausii (Normaflór), a Saccharomyces boulardi ( Enterol), valamint a számtalan probiotikus keverékét tartalmazó készítmény (több tucat van a gyógyszerpiacon). Ezek közös jellemzője, hogy ellenállnak a gyomorsav vegyhatásának, az epesavaknak és legalább 106 cfu mennyiségű baktériumot tartalmaznak adagonként.     

Nemzetközi felmérések igazolták, hogy gyermekotthonok, idősotthonok zárt közösségében alkalmazott probiotikus készítmények a hasmenése megbetegedések számát szignifikánsan csökkentették. Hazánkban is javasolható a prevenció a téli hónapokban, illetve az enterális járványok kitörése kezdetén. Mind a gyógyulás elősegítése, mind a prevenció nemcsak az egyén testi, hanem az egészségügy anyagi megterhelését is csökkenti.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés