hirdetés
hirdetés
2022. december. 05., hétfő - Vilma.
hirdetés

A patikaláncok meg fognak felelni a törvényeknek

Erőteljesen állami támogatásra szorulnak ma a patikák, pedig mennyivel egyszerűbb lenne olyan jogi környezetet teremteni, hogy meg tudjanak állni a saját lábukon – mondja a PharmaOnline-nak adott interjúban dr. Zlinszky János, PHARMANOVA Zrt. igazgatóságának tagja.  

hirdetés

– A BENU Gyógyszertárakat működtető PHARMANOVA Zrt. Magyarországon a legnagyobb gyógyszertár hálózat, egyike azon cégeknek, amelyekkel szemben a kormányzat erőteljes lépéseket tett. Egyes vélemények szerint jó egy hónap múlva már tudni lehet majd, mi is várható. Mi történik ilyenkor az önök háza táján? Miféle stratégiák és taktikák mentén gondolkodnak?

– Az elmúlt időszak „erőteljes” kormányzati intézkedései nem csak a gyógyszertár hálózatokat érintették, hanem minden Magyarországon működő gyógyszertárat. Három év alatt sok olyan dolog történt, amely drasztikusan csökkentette a patikák életképességét. Természetesen ezzel szemben voltak olyanok is, amelyek plusz juttatásokat adtak a gyógyszertáraknak, de e kettő távolról sincs egyensúlyban…

– Vegyük végig ezeket! A vaklicitek bevezetése mekkora bevételkiesését jelent?

– Jelenleg a vaklicitek miatt egy átlagos forgalmú gyógyszertár havonta 400-450 ezer forintot veszít az árrés tömegéből 2010-hez képest – ez ugye az az összeg, amiből a patika gazdálkodik. A nagyobb gyógyszertárakat jobban, a kisebbeket kevésbé érinti mindez, de a forgalmukhoz arányosítva súlyos terhet jelent minden gyógyszertárnak.

– Tavaly az árrés is csökkent, s az idei évre is hasonló becsléseket adnak.

– Az árrés forintosított értéke valóban csökkent. Azonban tegyük hozzá, van némi furcsaság a számokban: százalékosan ugyan nő az árrés, ez arra vezethető vissza, hogy a vaklicit miatt egyre olcsóbbak lesznek a gyógyszerek, és ha olcsóbb egy gyógyszer, a degresszív árrés miatt magasabb árrés százalékot határoznak meg rá. Ez a százalékos növekedés azonban csak tizedekben mérhető, és árrés-tömegben jelentős csökkenést jelent.

– Viszont lehet azt mondani, milyen jól keresnek a gyógyszerészek…

– A gyógyszerészek egyáltalán nem keresnek jól, tevékenységüket viszont az is megzavarta 2012 márciusától, hogy háromhavi helyett egy havi receptet válthat ki a beteg.

– Ezt az intézkedést a tervek szerint „visszaváltoztatják”.

– Igen, a legújabb salátatörvény szerint így lesz, de meg kell jegyeznem, mindez átmenetileg jobban meg fogja terhelni a patikákat. Megszokták, hogy egy havi gyógyszermennyiséget visznek el a betegek, s hirtelen újra meg kell majd emelniük a készleteket, hogy mindenkit ki tudjanak szolgálni. Továbbá az évente kétszer ismétlődő vaklicit a magasabb készlet miatt nagyobb veszteséget fog okozni – ilyenkor a patikai készlet egyik napról a másikra leértékelődik. De ettől függetlenül a háromhavi gyógyszermennyiség kiváltásával egyetértek, mert a betegnek így kényelmesebb.

– Mindez a nagykereskedőket is sújtja…

– Igen, az egész ágazatot; patikánként egyébként pár ezertől többszázezer forintig terjedő összegben minden vaklicitnél, azaz évente kétszer.

– A kamara azt tervezi, hogy javaslattal él majd: hozzák előrébb azt az időpontot, amikor „a vaklicitek következménye” életbe lép.

– Legalább egy hónappal korábban, például március elsején tudnunk kellene az április elsejei árakat. Sőt, már a csökkentett új alacsonyabb nagykereskedelmi árat, legalább két héttel korábban kellene biztosítani.

– Az ellenoldali intézkedések, például a szolgáltatási díj bevezetése nem kompenzálják ezeket a kieséseket?

– Nem. Átlagosan és havonta négy-ötszázezer forint az árrés-tömeg kiesés 2010-hez képest. Erre jön évente kétszer több százezer forint veszteség a vaklicitnél készleten lévő termékek árának leértékelése miatt. Öt és fél, hatmillió forintról beszélünk évente gyógyszertáranként – ennyi pénzt nem kap egy patika a generikus-kompenzációval és a szolgáltatási díjjal együtt sem.

– Akkor miként lehetséges az, hogy a kamara szerint „csupán" a patikák 16 százaléka működik veszteségesen?

– Magam nem láttam ezt a felmérést, de a 16 százalék közel 400 patikát jelent, ami nagyon sok.

– Ön szerint van esély arra, amit egyre többször hallani, hogy valóban több patika csődbe jut és esetleg ellátási zavarok keletkeznek az országban?
– Szerintem erre bizonyos régiókban komoly esély van. Nagyon sok patika már most is veszteségesen, hitelekből működik, csak nem adják fel.

– Hivatásszeretet?

– Részben. Gondoljunk el egy vidéki, kisvárosi gyógyszertárat, ahol az esetek nagy részében a gyógyszerész lakása egy ingatlanban van a gyógyszertárral és a veszteséges működés miatt felvett hitelekkel terhelt az ingatlan. Ha a patika bezár, mit fog csinálni a gyógyszerész? Nincs sok perspektívája, elmehet másik gyógyszertárba dolgozni – ha kap munkát –, és akkor majd abból próbálja fizetni a bezárt gyógyszertára után maradt hiteleket. Megpróbálnak inkább előre menekülni, bízva abban, hogy előbb-utóbb megváltozik a jelenlegi trend…

– Lát erre esélyt?

– Van rá esély, de ahhoz sok mindennek kellene megváltoznia a gyógyszer-kiskereskedelmi szektorban. Most ugye az irány az, és ez többször is elhangzott az egészségügyi kormányzattól, hogy a patika az egészségügyi rendszer része…

– Szócska Miklós államtitkár szavaival élve: népegészségügyi találkozóhely.

– Ha ebben az irányban haladunk tovább, akkor nem lesz kiút, mert a patikát korlátozzák termékkörben, marketingben, minden olyan eszközben, amelyben a nagy drogéria-láncok és hipermarketek szabad kezet kapnak. Közben a receptköteles termékportfólióból keletkező bevétel folyamatosan csökken. Az ellen szerintem egyetlen gyógyszerszakmai szervezet sem harcol, hogy az OEP kiadásai csökkenjenek, mi azonban kérnénk lehetőséget arra, hogy a kieséseket kompenzálhassuk – állami pénzek nélkül. Jó lenne, ha a gyógyszertárban forgalmazható egyéb termékekre a patikák is szabad marketinget folytathatnának, vagy ha folytatódna az, ami az új salátatörvény tervezetében is szerepel, a forgalmazható termékek körének bővítése. Véleményem szerint – és ez a HGYSZ véleménye is – mindennek, ami az egészség megőrzésével kapcsolatos, annak bele kell férnie az egészségügyi szolgáltatásba, azaz gyógyszertárban forgalmazni lehet. Jelenleg is dolgozunk ezen a HGYSZ-ben, hiszen ez minden gyógyszertár érdeke.

– Sokan nem örülnek a marketing kifejezésnek, de megváltozott a patikák szerepe is, ma már nem csak a beteg emberrel foglalkoznak.

– Többgenerációs gyógyszerész családból származom. Nagyon sok régi emlékem van a harmincas évekről vagy akár az 1800-as évek végéről. A patikák akkoriban nem csak gyógyszert árultak. A cipőpasztától kezdve a kölnin át sok mindent meg lehetett venni ott. Aztán jött egy korszak, amikor a patikában csak gyógyszert árulhattak és „minden tabletta két forint volt”, de nekünk nem ezt az irányt kellene folytatnunk. Ha körülnézünk Nyugat- Európában, sehol nem erre tartanak. Mindenütt az jellemző, hogy a támogatott és receptköteles termékek forgalma értékben csökken. Minden kormány arra törekszik, hogy neki ebbe minél kevésbé kelljen befektetnie, de megadja a lehetőséget a gyógyszertáraknak arra, hogy életben maradjanak.

– Nem beszéltünk még az inflációról, az üzemeltetési költségek növekedéséről. Mondja, miért éri meg mégis, túl a hivatásszereteten?

– Mit tudnak csinálni ezen kívül ezek a gyógyszerészek? Ez a hivatásuk, amiért öt évet tanultak egyetemen. Minden szervezet más számot mond, de ha tényleg bezár az a 300-400 patika, ha csak minden második patikában dolgozik két gyógyszerész, akkor is hatszáz ember kerül az utcára...

– Egyre többet hallani gyógyszerész-munkanélküliségről. Mennyire jellemző ez ma?

– Vannak területek, ahol jellemzően lassabban találnak állást a gyógyszerészek. Pillanatnyilag 75-80 regisztrált munkanélkülit tartanak számon a hat-hétezer aktív gyógyszerész közül. Egy százalékos tehát a munkanélküliség, de vannak olyan vidéki területek, ahová szinte lehetetlen gyógyszerészt találni.

– A gyógyszerészi napokon a bankok számára is kiderült, hogy vannak patikák, amelyek épületét már nagykereskedői jelzálog terheli a beszállítói tartozás miatt. Ilyen helyzetben ön látja esélyét annak, hogy éljenek a kormány által garantált kedvezményes hitel vagy résztulajdonosi program lehetőségével?

– Számomra teljesen egyértelmű, hogy a gyógyszerészek nem akarnak tulajdont szerezni, hiszen erre eddig is megvolt a lehetőségük. A GKI nemrégiben publikált kutatásai szerint a lakosság úgy érzi, hogy romlott a gyógyszertárakban a szolgáltatás minősége. Nem mindenütt van minden gyógyszer, gyakran vissza kell menni egy-egy készítményért, nincsenek akciók. Viszont ott vannak a hipermarketek, drogériák, amelyek a gyógyszertárakban megvásárolható termékek 10-15 százaléknyi részére meg tudják adni azt az embereknek, amit szeretnének. Nem hiszem, hogy józan paraszti ésszel bárki befektetne egy olyan vállalkozásba, amelyről az tudható, hogy a bevétel jelentős részét adó támogatott készítmények forgalma értékben folyamatosan csökken. Továbbá az a termékkör, ahol lehetne forgalmat növelni, ott a jogszabályi környezet miatt elégedetlenek az ügyfelek, a konkurenciával viszont elégedettek, megvan tehát az esélye, hogy elmennek oda, plusz van egy olyan irány is, ami félévente a salátatörvényben csökkenti a marketing-lehetőségeket. Az, hogy most visszakerülnek a patikába a gluténmentes termékek, már csak tűzoltás. Az elmúlt időszakban a gyógyszertárak jó tízmilliárdos forgalmat veszítettek – gondolok itt a gyermektápszerekre, higiéniai termékekre, az állatgyógyászati termékekre –, de felmérhetetlen, mennyi ment el azzal, hogy sok táplálék-kiegészítő kikerült a patikákból más forgalmazási helyekre is.

– Csakhogy a törvényi kötelezettség előírja a tulajdonszerzést. Az országos adatok szerint 839 patikában 50 százalék alatti a gyógyszerészek tulajdonrésze, 487-ben pedig nem éri el a 25 százalékot.

– De ez csak a tulajdonra vonatkozik. Közben megjött az újabb módosítási javaslat is, amely szerint az osztaléknak és a szavazati aránynak is párosulnia kell ezzel. Senkinek sem célja, hogy patikát zárjon be. A gond az, hogy a 25 százalékos tulajdoni hányad elérésére volt 2,5-3 évünk. Ez utóbbi azonban ennél sokkal nagyobb horderejű, hiszen akár a gazdasági társaságokról szóló törvénnyel is szembemegy; megtiltja a tulajdonostársak egymás közötti megállapodását. A hálózatos gyógyszertáraknál a patikák fele már most is megfelel a jogszabályi előírásoknak. Azt azonban senki nem tudja megmondani, hány helyen nem felelnek meg az osztalékkal és szavazatokkal kapcsolatos új elvárásoknak. Magam úgy gondolom, ez a Magyarországon működő a patikák felét, talán 60 százalékát is érinti. Márpedig az sokkal jelentősebb változás egy társaság életében, ha a jogosultságokat kell rendezni – és erre most fél év van.

– Nem véletlenül fogalmazott úgy a minap Horvát Zsolt miniszteri biztos, hogy tessék észrevenni, megállapodási kényszert rónak a tulajdonosra és a patikusra. Nagy vitákra számít?

– Józan, együttdolgozni akaró emberek ezt meg fogják oldani úgy, hogy megfeleljenek a jogszabálynak. A jelenlegi irány azonban szerintem nem jó, mert így a patikáknak egyre nagyobb állami segítségre lesz szükségük ahhoz, hogy talpon maradhassanak.

– És mindez visszaüthet: ha legközelebb nem olyan kormány lesz hatalmon, amely kész segíteni a gyógyszertáraknak, könnyen baj lehet.

– Nem is kell ehhez új kormány. Elég, ha megváltozik a szándék, vagy akár a gazdaság helyezet. A szektor jelenleg 11-13 milliárd eredményt termel; 2013-ban ebből közel 8 milliárd a generikus és a szolgáltatási díj. Ez jó dolog, de tudnunk kell, hogy a kitűzött cél az, hogy az ösztönző program segítségével a kiváltott gyógyszerek 70 százaléka generikus legyen. Jelenleg 65 százalék fölött állunk. Ha elérjük a célt, miért kell(ene) tovább motiválni a gyógyszertárakat ebbe az irányba?

Köbli Anikó
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés