hirdetés
hirdetés
2022. december. 08., csütörtök - Mária.
hirdetés

A pandémia és a kommunikáció tilalma egyaránt gerjesztette a hamisítást és az illegális gyógyszerforgalmazást

A koronavírus járvány alatt közel megnégyszereződött a hamis gyógyszerek forgalma – derült ki azon a minapi online webináriumon, ahol arról is szó esett, milyen szerepük van a gyógyszerészeknek a gyógyszerhamisítás és illegális forgalmazás elleni fellépésben.

hirdetés

Míg Magyarországon alapvetően nem jellemző a gyógyszerhamisítás, ám a világ gyógyszerforgalmának átlagosan mintegy tíz százalékát teszik ki a hamis készítmények, amelyek aránya például Afrikában megközelíti a húsz százalékot – nyitotta előadását az adatok ismertetésével Panker Ádám gyógyszerész, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) Jogi és Igazgatási Főosztályának munkatársa.

A tára mögött álló, vagy a kórházi gyógyszertárban dolgozó gyógyszerészeknek nemcsak akkor érdemes bejelentést tenniük, ha gyanús dobozzal találkoznak, hanem akkor is, ha az adott készítmény papírjait, előéletét manipulálták – hívta fel a kollégái figyelmét az előadó, hiszen a Btk. szerint a terméket kísérő dokumentumok megmásítása is a hamisítás körébe sorolható. A hamisított gyógyszerekre vonatkozó információt az OGYÉI-nek köteles jelenteni – a beteg kivételével – az ellátási lánc valamennyi szereplője a nagykereskedőtől a gyógyszerészig, orvosig. Az eljárás költségét a forgalomba hozatali engedély jogosultja fizeti.

Mivel egyre kiválóbb minőségűek a hamisított gyógyszerek, a hamisítás tényét laboratóriumi vizsgálat nélkül nem lehet megállapítani, így a dobozon lévő azonosítók, dézsmazárak, nem publikus jelölések segítenek a kiszűrésben, és az eredetiség megállapítását szolgálta a szeralizációs kód bevezetése is.

A patikában az egyedi azonosító leolvasásakor jelentkező hibakód még nem jelenti azt, hogy a gyógyszer nem eredeti – hívta fel a figyelmet az OGYÉI munkatársa, aki szerint a rosszul bevitt kód, vagy a leolvasó hibájából is eredhet a probléma.

Interneten vásárolt, hatóanyag nélküli „csodaszerekkel” kapcsolatban fordulnak leggyakrabban panasszal az OGYÉI-hez a betegek, jellemzően utólag. Ilyenkor azonban már hiába tiltja le a hatóság az érintet honlapot, a bűnözők már kicsalták a vásárló pénzét, ráadásul akár egy nap múlva újabb oldalakon kínálhatják a hatóanyagot nem tartalmazó termékeiket.

Nehezebb az együttműködés a gyógyszerhatóanyagot tartalmazó étrend-kiegészítők esetén, amelyet éppen az extra hatóanyag tartalom miatt vásárolnak meg a fogyasztók. Az illegális szerek esetében a legritkább esetben fordulnak a hatóságokhoz a vevők, legfeljebb csak abban az esetben, ha egészségkárosodást szenvednek a készítmény alkalmazása során.

Vakság, hallásvesztés, mérgezés

Nem kívánt gyógyszerhatással, mérgezéssel vagy akár mikroorganizmusok okozta fertőzéssel is számolhatnak azok, akik illegális szereket vásárolnak. Ezt már Vida Róbert, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi karának adjunktusa mondta, felhívva a figyelmet, hogy súlyos egészségkárosodást okoznak, de halálos áldozatokat is követelnek azok az illegálisan forgalmazott szerek, amelyek között nyugtatók, antibiotikumok, sőt, biológiai készítmények is szerepelnek. A vonatkozó szakirodalomban meglepő hatóanyagokkal is találkozni, köztük olyanokkal, amelyek hirtelen hallásvesztést, vakságot, hallucinációkat, trombózist okozhatnak.

Az illegálisan vásárolt készítmények piacán a 18-50 éves korosztály a legaktívabb vásárlói réteg, leggyakrabban testsúlycsökkentés vagy teljesítménynövelés céljával vesznek illegális szereket, amelyek 75 százaléka orális, 25 százaléka pedig parenterális gyógyszerforma. A postai lefoglalások során talált hatóanyagok toplistájára az SSRI-k csoportjába tartozó, urológiai gyógyszerként is ismert szer mellé 2020-ban felkerült a Covid-19 kezelésében nem bizonyítottan hatásosnak mondott ivermektin.

Az illegális szereket fogyasztók az egészségügyi ellátórendszerben is megjelennek, legalábbis ez derült ki mintegy 11 ezer BNO kód átvizsgálása során – ismertette vizsgálatukat Vida Róbert. Illegális gyógyszerfogyasztásra utalhat számos nemkívánatos gyógyszerhatással összefüggő eset, köztük gyógyszer indukálta bőrreakciók, mérgezéses esetek, túlérzékenység, májelégtelenség, nehézfémmérgezés, szívritmuszavar, hallásvesztés, vagy egyéb gyógyszer okozta nephropathia.

Rendkívül káros a kommunikáció és az edukáció tilalma

El kell érnünk a legveszélyeztetettebb Z-generációt – fogalmazott előadásában Ilku Lívia, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője, aki az edukáció és a kommunikáció fontosságára hívta fel a figyelmet.

A gyógyszerellátási lánc biztonságát, a hamisítást és az illegális kereskedelmet számos nemzeti kormányzati és uniós intézkedés szolgálta az elmúlt években. A 2011-es gyógyszer hamisítási irányelv mellett megjelent az egyedi dobozazonosító, a dézsmazár, a transzparenciát szolgáló regisztrációs kötelezettség, vagy az a Gytv-be foglalt, hungarikumnak számító vívmány, amely a gyógyszerügyi hatóság számára lehetőséget ad illegális weboldalak felszámolására.

Bár a hatósági, büntetőügyi eljárásokat támogató jogi környezet erősödött, 2017 és 2019 között 858 egészségügyi termék és gyógyszer hamisítási tényállásban és peremtényállásban indítottak eljárást a nyomozóhatóságok idehaza.

A helyzetet súlyosbította a Covid,  ugyanis a kereslet felhúzta a kínálatot: ami megjelent a szakirodalomban, mint koronavírus ellen hatásos készítmény, abból folyamatosan érkeztek az illegális gyógyszerek, amelyek felderítésére az Európai Unió több akciót is indított, amelyben a HENT is részt vett.

Irdatlan mennyiségű, nagyrészt orvostechnikai eszköz érkezett és érkezik az országba, ám mivel a koronavírussal kapcsolatos kommunikáció az operatív törzs kezében volt és van, így a szakmai szervezeteknek nem volt lehetősége felhívni a lakosság és az intézmények figyelmét a hamis maszkokra, védőruhákra – folytatta Ilku Lívia, megemlítve egy korábbi, kriminológiai konferencián elhangzott adatot is, amely szerint a 2019-ről 2020-ra 372 százalékkal emelkedett a gyógyszerhamisítással kapcsolatos esetek száma a Covid okán. A HENT vezetője úgy vélte, a kommunikáció és edukáció tilalmának is szerep volt a kiugró statisztikában.

Ugyancsak a kereslet-kínálat törvényei érvényesülnek a webpatikák piacán. Amennyiben a változó jogi környezet nem tudja kielégíteni a keresleti oldalt, illegális irányba fordulhatnak a folyamatok – figyelmeztetett a szakember, aki szerint ezért elengedhetetlen a terület állandó monitorozása.

A hamis vények elleni fellépésben kulcsszerepe lehetne az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (eeszt) fejlesztésének, ahol egy intelligens informatikai szűrő beépítésével automatikusan láthatóvá tennék az orvosok számára az adott betegnek felírt receptek összességét. Ezzel nemcsak az orvosokat és gyógyszerészeket védenék meg a konfrontálódástól, hanem a társadalombiztosításnak sem kellene kifizetnie ezeknek a gyógyszereknek a támogatását.

Az illegális online forgalmazás is nőtt a pandémia alatt

A pandémia alatt az emberek rákényszerültek, hogy az e-kereskedelem irányába forduljanak (az egészségügyi termékek piacán is), erre a változásra pedig az illegális forgalmazók is „rámozdultak” – mondta a webináriumon Fittler András, a PTE Gyógyszerészeti Intézetének docense. A vásárlások 2020-ban jelentősen átrendeződtek, a korábban meglehetősen szerteágazó kosár helyett az élelmiszerekre, gyógyszerekre és fertőtlenítőkre került a hangsúly. Bár két évvel a világjárvány kitörését követően az e-vásárlás a fogyasztói kultúra szerves részévé vált, 20-50 százalékkal nőtt még a fejlődő országokban is, az online egészségügyi termékpiac forgalma ettől elmaradt, bár országonként változó. Nagy-Britanniában 45 százalékkal több egészségügyi terméket rendelt online a lakosság, azonban a gyógyszertári termékforgalomnak ez csupán négy százalékát tette ki – hozta példaként a szakember.

A Covid megjelenésével a magyarországi offline gyógyszerforgalom 2020 márciusában megugrott, és az internetes gyógyszertári termékvásárlásban is növekedést tapasztaltak, ám ez messze elmaradt a nyugat-európai – jellemzően liberálisabb gyógyszer-kereskedelmi szabályokkal rendelkező – országokétól. Míg a magyarok egy 2018-as felmérés szerint meglehetősen konzervatív nézeteket vallottak a gyógyszervásárlásban, Fittler András arra számít, hogy a pandémiát követően nyitottabbá válnak. Erre utalnak a legálisan működő webpatikák internetes oldalainak növekvő látogatottsági adatai is.

Ugyanakkor a fogyasztók az illegális gyógyszerforgalmazó felületeket is nagyobb számban találták meg a pandémia időszakában, ezeken a külföldi oldalakon akár 15-50 ezer látogatót is detektáltak. Az itt árult, nem engedélyezett, vagy vényköteles gyógyszerekhez akár a magyar vásárlók is hozzájuthattak recept nélkül – hívta fel a figyelmet a szakember. Az netes keresések adataiból is jól látszik az illegális gyógyszerforgalom előretörése.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline )
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés