A magnézium segíthet a csonttörések megelőzésében
A magnézium magas szérum-szintje a csonttörések rizikójának a csökkenésével hozható összefüggésbe. A táplálékkal bevitt magnézium-mennyiség növelése azonban nem emeli automatikusan az ásványi só szérum-szintjét.
A European Journal of Epidemiology folyóiratban közöltek szerint az időskori mozgásképtelenség leggyakoribb oka a csonttörés. A csípőtáji-, gerinc- és alkartörések 75 százaléka a 65 évnél idősebbekkel történik.
A kalcium és D-vitamin kombináció alkalmazásának a terápiás eredményessége bizonyított. Emellett, már korábban is felvetette több tanulmány a magnézium szerepét, aminek a hiányát az oszteoporózis fokozott rizikójával hozták kapcsolatba. Úgy tűnik, hogy a magnézium extrém alacsony szintje a D-vitamin és a kalcium csontokbeli homeosztázisát is kedvezőtlenül befolyásolja.
Az új eredmények igazolják a magnézium csonttörések prevenciójában játszott szerepét
A Bristoli Egyetem és a Kelet-Finnországi Egyetem közös vizsgálatának eredményeként születetett adatok alapján az alacsony szérum magnézium-szintek a csonttörések fokozott kockázatával, míg a magas szérum-szintek a csonttörések esélyének a csökkenésével hozhatók összefüggésbe. A 2245 középkorú férfi bevonásával és 20 éves nyomon követésével járó vizsgálat rámutat arra, hogy az alacsony magnézium-szérum-szintek szignifikánsan emelkedett csonttörés-rizikóval járnak együtt – az asszociáció különösen kifejezett a csípőtáji törések tekintetében.
A magas magnézium-szinttel rendelkező (magasabb, mint 2,3 mg/dl) férfiak esetén a csonttörések valószínűsége 44 százalékkal kisebb, mint a kortársaknál tapasztalt.
Érdemes-e magnéziumban dúsan táplálkozni?
Mint arra a citált vizsgálat és korábbi hasonló irányú tanulmányok is rámutatnak, a táplálkozással bevitt magnézium mennyisége és a csonttörések gyakorisága között nincs kapcsolat. Erre részben magyarázatául szolgálhat az, hogy időskorúak esetén bizonyos gyógyszerek szedése, vagy az, hogy a gyomor- és béltraktus magnézium-felszívódást is érintő zavarai korlátozhatják a bevitt ásványi anyag biohasznosulását. Mint azt a kutatócsoportot vezető dr. Kunutsor is tanácsolja, elsősorban a magnézium szervezetbeni hasznosulását akadályozó tényezők, betegségek felszámolása a cél, azt követően pedig, akár szupplementáció révén is, a szérum magnézium-szint emelése.
Forrás: MNT
