hirdetés
hirdetés
2023. február. 06., hétfő - Dorottya, Dóra.
hirdetés

A krónikus limfocitás leukémia új orális kezelése Skóciában

A Gilead Sciences a közelmúltban jelentette be, hogy a skót egészségügyi hatóságok engedélyezték az idelalisib hatóanyagú Zydelig alkalmazását a felnőttkori krónikus limfoid leukémia (CLL) terápiájában.

hirdetés

Az NHS Scotland rituximabbal kombinációban alkalmazza az idelalisibet a relabáló CLL olyan eseteinek kezelésére, amikor kemoterápia valamilyen okból nem alkalmazható, illetve a 17p delécióra vagy TP53-mutációra visszavezethető, korábban még nem kezelt esetekben, amikor nincs mód kemo-immunterápiára. Ez a döntés összhangban van az európai hatóságok 2014. szeptember 19-i állásfoglalásával a nem gyógyítható hematológiai malignitások, a CLL és a kettős refrakter follikuláris limfóma terápiájára vonatkozóan.

Dr. Angus Broom, az edinburgh-i Western General Hospital hematológusa így fogalmaz: „A skóciai hatóságok döntése nagy előrelépést jelent a skót CLL-betegek kezelésében, mivel az életet meghosszabbító kezelés segíthet enyhíteni azokat a lelki és testi terheket, melyeket a CLL ró a betegre és családtagjaira. Az idelalisib korábban még nem kezelt agresszív CLL-ben vagy relabáló CLL-ben alkalmazható.”

Az Egyesült Királyságban évente körülbelül 3200 betegnél állítják fel a CLL diagnózisát. A CLL az esetek többségében egy lassan progrediáló, nem gyógyítható vérrendszeri malignus betegség, mely olyan életveszélyes szövődményekhez vezethet, mint például az anémia, a súlyos fertőzések és a csontvelő-elégtelenség. Ebben a ráktípusban a kezelés célja a teljes túlélés meghosszabbítása és az életminőség javítása. Kezdetben a kemo-immunterápiát alkalmazzák, emellett azonban végül relapszus következik be, és sok beteg nem képes tolerálni a mellékhatásokat sem. Meg kell jegyezni azt is, hogy egyes esetekben genetikai rendellenességek mutathatók ki a CLL-sejtekben. A 17-es kromoszóma egy részének a mutációja [del (17p)] vagy a TP53 gén mutációja kedvezőtlen prognózist vetít előre, és prediktívnek tekinthető a gyorsabb betegségprogresszió szempontjából. Ilyen esetekben a hagyományos kemo-immunterápiás módszerek többsége nem hozza meg a kívánt hatást, illetve az viszonylag rövid időtartamú. Elégtelen választ eredményez.

A skóciai döntés alapját elsősorban egy véletlen besorolásos, placebokontrollos fázis III klinikai vizsgálat (Study 116) képezte, melyben az idelalisib + rituximab kombináció hatását hasonlították össze a placebo + rituximab kombinációéval 220 olyan beteg esetében, akik nem voltak képesek tolerálni a relabáló CLL standard kemoterápiáját. A Study 116-ot 2013 októberének elején lezárta a független adatmonitorozó bizottság, mivel a progressziómentes túlélés (PFS, progression-free survival) tekintetében szignifikáns különbségeket észleltek az idelalisibbel is, illetve a csak rituximabbal kezelt csoportok között. A vizsgálat résztvevői számára megengedett volt az idelalisib adásának folytatása egy nyílt jelölésű kiterjesztett vizsgálat (Study 117) keretében. Az elsődleges és a kiterjesztett vizsgálat eredményei azt jelzik, hogy a véletlen besorolás alapján idelalisib + rituximab kombináció adásában részesült 110 fős betegcsoportban a medián PFS 19,4 hónapnak adódott (placebo + rituximab kombináció mellett 7,3 hónapnak). Az idelalisib + rituximab kombináció hasonlóan hatásosnak bizonyult a del (17p) és/vagy TP53 mutáció eseteiben is.

Az idelalisib + rituximab kombináció mellett megfigyelt leggyakoribb súlyos mellékhatásnak a neutropénia, a transzaminázik szintjének emelkedése, a pneumónia és a hasmenés bizonyult.

(Forrás: Medical News Today)

Dr. S. I.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés