hirdetés
hirdetés

„Tudományos” gyógyszerfejlesztés

A klinikai vizsgálatok kevesebb mint 10-15%-a eredményes

Mi az oka, hogy a klinikai vizsgálatoknak mindössze 10-15 százaléka sikeres? A PLOS Biology tanulmánya az intézményi etikai bizottságoknak az engedélyeztetés céljából benyújtott, kutatást ismertető anyagok minőségének áttekintésével részleges válasszal szolgál.

hirdetés

Több mint száz, az engedélyeztetés céljából az intézményi etikai bizottságoknak (institutional review board/IRB) benyújtott, úgynevezett vizsgáló részére összeállított ismertető anyag (Investigator brochure/IB) áttekintése nyomán a Daniel Strech által vezetett munkacsoport arra a következtetésre jutott, hogy a klinikai vizsgálatok engedélyezését végző döntéshozók nem kapják meg a szükséges információkat, és nem tudják érdemben megítélni, hogy a preklinikai vizsgálatok olyan minőségűek voltak-e, illetve olyan hatékonysági eredménnyel zárultak-e, ami alapján engedélyezhető egy-egy klinikai vizsgálat.

Mint arról a Science hírportálja beszámol, a PLOS Biology tanulmányában közölt eredmények igencsak nyugtalanítóak, és a hasonló figyelmeztetések, miszerint sok állatkísérletet nem megfelelő tudományossággal végeznek, az elmúlt pár évben egyre szaporodnak. 2015-ben pl. egy 2500 tanulmányt áttekintő közlemény megállapította, hogy a különféle betegségek állatmodelljein végzett gyógyszervizsgálatok igen gyakran tartalmaznak elfogultságot (a tanulmányoknak csak 11,5%-a közölt érdekütközéssel kapcsolatos adatokat), általános, hogy nem közlik, a vizsgálat alkalmazott-e kontrollcsoportot, volt-e randomizáció (a tanulmányoknak csak 24,8%-a közölte ezt), vak módszerrel készült-e (a tanulmányoknak csak 29,5%-a közölte ezt), előre kalkulálták-e a szignifikáns eredményhez szükséges esetszámot (a tanulmányoknak csak 0,7%-a közölte ezt). Egy tavalyi tanulmány szintén arról számol be, hogy igen gyakran rossz minőségben közlik az állatkísérletek eredményeit.

A PLOS Biology tanulmányában német kutatók annak az információnak a minőségét értékelték, amit a kutatók annak érdekében állítanak össze, hogy igazolják: érdemes – és biztonságos  az adott szerrel elindítani az akár több millió dollárba kerülő klinikai vizsgálatokat. Mint Susanne Wieschowski és munkatársai írják (Preclinical efficacy studies in investigator brochures: Do they enable risk–benefit assessment?): a klinikai vizsgálatokban szereplő emberek védelme érdekében a vizsgálatok engedélyezése előtt kedvező előny-kockázatra utaló információnak kellene rendelkezésre állni. Az előny-kockázat arányra utaló információk preklinikai hatékonysági vizsgálatokból származnak, azonban ezeknek a hatékonysági vizsgálatoknak a jelentős része rossz minőségű.

Copyright: <a href='https://hu.123rf.com/profile_luckybusiness'>luckybusiness / 123RF Stock fotó</a>

A kutatók a fázis 1-2-es vizsgálatok engedélyeztetése érdekében a német orvosi fakultásokra 2010 és 2016 között benyújtott 109 Investigator brochure (IB)-ban tárgyalt 708 preklinikai hatékonysági vizsgálat (preclinical efficacy study/PCES) minőségét tekintették át. Mint kiderült, a PCES-ek kevesebb mint 5%-a tárgyal olyan alapvető tudományos minőségi követelményeket, mint a randomizáció, a szignifikáns eredményhez szükséges esetszám-kalkuláció, vak vizsgálati elrendezés. A PCES-ek 89%-a egyetlen publikált vizsgálattal kapcsolatos referenciát sem közölt (az állatkísérletek 89%-ának eredményeit egyáltalán nem publikálták). A PCES-ek mindössze 6%-a közölt negatív eredményt. A kutatók megállapítják: a fázis 1-2-es vizsgálatok engedélyeztetése érdekében benyújtott IB-k rossz minősége az esetek többségében nem teszi lehetővé, hogy a döntésre hivatottak felmérjék az engedélykérést alátámasztó preklinikai eredmények validitását, nincs elég jó minőségű toxikológiai és farmakológiai, illetve hatékonysági adat bennük ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, az adott fázis 1-2-es vizsgálat engedélyezése esetén milyen potenciális kockázattal járna a humán vizsgálati alanyokra, illetve a potenciális haszon mértéke sem ítélhető meg.

A vizsgálatot vezető Strech a Science hírportáljának nyilatkozva elmondta: meglepő, hogy az IRB-k és a szabályozó hatóságok elfogadják a jelenlegi helyzetet, és nem tesznek semmit annak megváltoztatása érdekében. A Hannoveri Orvosegyetem etikai és jogi központjában dolgozó Strech szerint bár valamennyi vizsgált IB Németországból származik, a szituáció hasonló lehet egész Európában és az Egyesült Államokban is, továbbá az eredmények segítenek megmagyarázni, mi az oka annak, hogy az állatkísérletek igen sok eredménye nem igazolódik a humán vizsgálatokban.

Összességében a klinikai vizsgálatok kevesebb mint 10-15%-a eredményes; a Biostatistics című szaklap idén januári cikke szerint (Chi Heem Wong és munkatársai: Estimation of clinical trial success rates and related parameters) ez az alacsony sikerességi arány leginkább az onkológiai szerfejlesztéshez kapcsolódó igen rossz siker-valószínűség adja. A sikeresség szempontjából megvizsgált 41 040 molekuláris útvonal közül 17 368 volt az onkológia területén, és ezek közül csak 3,4% bizonyult sikeresnek. Az onkológián kívüli szerfejlesztések 20,9%-a sikeres. Strech hangsúlyozza: a sikerráta növelése érdekében alapvető volna a preklinikai vizsgálatok tervezésének, végzésének és publikálásának jelentős mértékű javítása.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés