hirdetés
hirdetés

A gyógyszerbefogadási rendszer akadályainak lebontását szorgalmazzák

Amíg a környező, V4-es országokban átlagosan félévente születik döntés az új gyógyszerek befogadásáról, addig a magyar betegeknek átlagosan 635 napot kell erre várniuk, de előfordult, hogy 1038 napig tartott a folyamat. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete szerint a bürokratikus akadályok lebontására és megfelelő állami források biztosítására lenne szükség, ami magyar betegek ezreinek gyógyulásához, életminőségének javításához járulna hozzá. A szervezet most publikált edukációs, ismeretterjesztő videója egy új gyógyszer hosszú útját mutatja be, amíg a fejlesztési fázistól eljut a betegekig.

hirdetés

A fejlett országokban az ezredforduló óta a születéskor várható élettartam több mint három évvel nőtt, amihez az innovatív gyógyszeres terápiák döntő, becslések szerint 70 százalékot is meghaladó arányban járultak hozzá.[1] A hazai várható élettartam azonban 5 évvel alacsonyabb az európai uniós átlagnál, így e téren látványos javulás lenne elérhető az innovatív gyógyszerek gyors és széleskörű hozzáférésének biztosításával. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) ezért a befogadási rendszer bürokratikus akadályainak lebontását, átlátható, kiszámítható döntési mechanizmus kialakítását, és az ehhez szükséges megfelelő állami források biztosítását szorgalmazza. Jelenleg ugyanis Magyarországon indokolatlanul hosszú és bonyolult módon történik az innovatív gyógyszerek támogatásba történő befogadása.

Az AIPM a gyógyszerek útját bemutató videót is készített, amely egy új készítmény hosszadalmas útját követi nyomon, a kutatás-fejlesztés kezdeteitől egészen a betegek gyógyításáig.

Dr. Holchacker Péter, az AIPM igazgatója szerint a lassú befogadási rendszer a támogatással elérhető új készítmények számán is meglátszik: miközben 2016 óta a magyar betegek számára mindössze 48 új, döntő többségében innovatív gyógyszer vált elérhetővé, ugyanebben az időszakban Bulgáriában 71, Szlovákiában pedig 69. A gyógyszerbefogadási eljárás felgyorsítása sok ezer magyar beteg érdeke, hiszen az ő életüket mentheti meg vagy teheti elviselhetőbbé, ha gyorsabban hozzájutnak az innovatív gyógyszerekhez. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a gyógyszerbeszerzések keretében lebonyolított közbeszerzési eljárások ne szűkítsék az érintettek hozzáférését az adott terápiákhoz. Ezért is fontos, hogy megfelelő állami források biztosításával kiszámítható, átlátható és rendszeres társadalombiztosítási támogatási döntésekkel érvényre juthassanak a betegek érdekei – tette hozzá az igazgató.

Az elégtelen finanszírozás és a hosszú, adminisztratív eljárás miatt az új készítmények Magyarországon nagyon lassan, vagy túl későn jutnak el a betegekhez. Legutóbb 2018 októberében született döntés 29 innovatív gyógyszer és terápia társadalombiztosítási befogadásáról, melyet megelőzően azonban több mint két évet kellett várniuk a magyar betegeknek, és jelenleg is több mint 70 készítmény vár az újabb döntésre.

 

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületéről (AIPM)

Az 1992-ben alapított Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) 26 kutatás- és fejlesztésorientált gyógyszeripari vállalatot tömörít Magyarországon, melyek értékben a hazai gyógyszerforgalom több mint 50 százalékát adják, tevékenységükkel pedig a GDP közel 1 százalékához járulnak hozzá. Tagvállalatai a gazdaság és az egészségügy jelentős befektetői a Magyarországon megvalósuló kutatások és klinikai vizsgálatok révén. Az Európai Gyógyszergyártók és Egyesületek Szövetségének (EFPIA) tagjaként az AIPM egyik legfontosabb célkitűzése, hogy minél több magyar ember férjen hozzá a modern felfedezéseken alapuló gyógyászati megoldásokhoz.  www.aipm.hu

 

Az innovatív gyógyszerekről és gyógyszergyártókról

Az innovatív vagy originális gyógyszerek egy adott betegség kezelésére a legújabb hatóanyaggal rendelkező, így a ma ismert leghatékonyabb terápiák. Az innovatív gyógyszergyártók korábban gyógyíthatatlannak tekintett betegségek kezelésére kínálnak hatékony, a legmodernebb orvostudományi eszköztár felhasználásával kifejlesztett készítményeket. Gyógyszerfejlesztési munkájuk eredményeként az elmúlt 30-40 évben számos betegség (pl. kardiovaszkuláris, onkológiai betegségek, AIDS) vált gyógyíthatóvá vagy hatékonyabban kezelhetővé. Egy innovatív gyógyszer kifejlesztési költsége ma már meghaladja a kétmilliárd eurót, és legkevesebb 10 évig tart. A népegészségügyi szempontból kiemelt fontosságú betegségek jelentős része innovatív gyógyszerek nélkül nem kezelhető hatásosan és költséghatékonyan.

A Magyarországon végzett gyógyszerfejlesztési klinikai vizsgálatok döntő többsége az innovatív gyártók megbízásából indul, és ezek évente közel 100 milliárd forint hozzáadott értéket jelentenek a magyar gazdaságnak. Az innovatív gyógyszeripari vállalatok árbevételük átlagosan 15,1 százalékát fordítják kutatás-fejlesztésre.



[1] Forrás: Lichtenberg, F: Pharmaceutical innovation and longevity growth in 30 developing OECD and high–income countries, 2000 – 2009 (2012)

(forrás: Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete , Front Page Communications)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés