hirdetés
hirdetés
2020. november. 26., csütörtök - Virág.
hirdetés

A fogyasztóknak is szkeptikusabbnak kellene lenniük

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem vizsgálja az étrend-kiegészítők, élelmiszerek, speciális tápszerek vagy orvostechnikai eszközök minőségét, sem azok hatékonyságát, kizárólag a termékek reklámját és kommunikációját tartja szem előtt. Gyártó vagy forgalmazó nem tulajdoníthat gyógyhatást a kínált terméknek, egészségre vonatkozó hatást pedig csak akkor fogalmazhat meg a promócióban, ha azt a cég tudományosan igazoltan alá tudja támasztani. A GVH sajtószóvivője, dr. Basa Andrea a Pharma Tribune-nek azt is elmondta, a hivatalhoz érkező bejelentések többsége egymással konkuráló vállalatoktól érkezik.

hirdetés

– Vizsgálva az elmúlt időszak történéseit, nem lehet, hogy visszaélve a lehetőséggel, a cégek arra használják a GVH-t, hogy kiszorítsák a konkurenseiket a piacról, nagyobb szeletet hasítva ki saját maguknak?

– Bárki tehet panaszt vagy bejelentést, a hivatal minden jelzést kivizsgál, azután dönt arról, hogy szükséges-e versenyfelügyeleti eljárást indítani. Fordulhat hozzánk a fogyasztó, mint természetes személy vagy vállalkozás, akár versenytársként is. Hogy a versengő cégek egymás tevékenységét kifogásolják, ugyanúgy jelen van az étrend-kiegészítők piacán, mint az infokommunikációs vagy akár a banki szektorban, ám a szereplők számából eredően az egyes piacokon különböző intenzitású a verseny. Az étrend-kiegészítők esetében néhány nagyobb árbevétellel rendelkező gyógyszercég mellett sok kisebb szereplő is megjelenik, így tagoltabb és diverzifikáltabb a piac, mint ott, ahol mindössze három versenytárs van jelen. Ezért ezen a területen valóban gyakrabban előfordul, hogy a versenytársak panaszolják be egymást.

– Minden versenytársi bejelentés megalapozott?

– A cégek sokszor saját ügyeikből tanulnak, és ha hasonló megtévesztést észlelnek, tapasztalataik alapján élnek panasszal. Egyébként nem olyan nehéz ezen a piacon jogsértést elkövetni. Az egészségre ható termékek esetében rendkívül szigorú a szabályozás, így kicsi a mozgástér a jogszerű reklámok közvetítésében. Élelmiszer esetében a gyógyhatás állítása tilos, míg az egészségre vonatkozó hatás csak akkor fogalmazható meg, ha azt a cég megfelelően, tudományosan dokumentálva alá tudja támasztani.

– Ezek szerint minden kommunikáció reklám?

– A GVH a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló (2008. évi XLVII.) törvény alapján jár el. Eszerint a kereskedelmi gyakorlat fogalomkörébe többféle kommunikációs technika tartozhat, így minden olyan népszerűsítési forma, ami a termék értékesítésével, eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban áll, bármilyen reklám, marketingtevékenység vagy egyéb kereskedelmi kommunikáció.

– A GVH munkatársai is vadásznak a jogsértőkre?

– Fogyasztóvédelmi Irodánk vizsgálói különböző piacokra specializálódtak, négy-öt munkatársunk foglalkozik az orvostechnikai eszközökkel és étrend-kiegészítőkkel. Ők természetesen olvassák a területtel foglalkozó sajtótermékeket, felfigyelnek a szektort érintő reklámokra. De ez a fajta felügyelet nem kötelezettsége a vizsgálóknak, ahogy a hivatal sem végez ilyen típusú monitoring-tevékenységet. Jelzés egyébként más hatóságoktól is érkezhet. A hatóságoknak kötelező hozzánk irányítani azokat az ügyeket, amelyekben a GVH rendelkezik hatáskörrel.

– Az elmúlt években emelkedett az étrend-kiegészítőkkel, egészségre ható termékekkel kapcsolatos panaszok száma.

– Az a társadalmi trend, hogy egyre többen, tudatosan figyelnek arra, hogy minél tovább megőrizzék az egészségüket, a piacon is változásokat hozott, hiszen az igények kielégítésére egyre több cég kínál különféle szolgáltatásokat és termékeket. És mindez a vizsgálatok számának növekedésében megmutatkozik. A hivatalnak 2010–2011 óta stratégiai célja a sérülékeny fogyasztók védelme, azóta a fogyasztóvédelmi ügyek egyharmadát ez az ügytípus teszi ki. A GVH 2013-ban 61 ún. fogyasztós ügyben hozott döntést, melyből 20 az egészségügyi iparághoz kapcsolódott. Tavaly viszont már 69 fogyasztós ügyet zártak le munkatársaink, amelyek közül 22 érintette az egészséget, és 3 az ún. szépség-, illetve egyéb termékeket. A 2014. évi ügyek között nyolc étrend-kiegészítő, négy tápszer, három gyógyszer és egyéb élelmiszer, valamint hat orvostechnikai eszköz volt; a termékpaletta igen széles, a gyógygombától kezdve a Norbi-termékeken keresztül a diagnosztizáló hőkameráig elég sokféle termék előfordult.

– A GVH határozatai nyilvánosak. Egymás hibáiból nem tanulnak a cégek? Elképzelhető, hogy jobban megéri egy terméket az előírásoknak nem megfelelően reklámozni – bár borsosak a büntetések –, mert több lesz a szabálytalan reklámból származó bevétel?

– Jellemzően kis- és középvállalkozások jelennek meg ebben a szektorban, feltételezésem szerint közülük sokan nem tudnak a bonyolult ágazati szabályozásról, illetve arról, hogy a fogyasztóvédelmi rendelkezéseken felül vannak más rendelkezések is, amelyeket a reklámozáskor figyelembe kell venniük. Lehet az is egy cég álláspontja, hogy inkább kalkulál a bírsággal is, de ezt a fajta magatartást nem érzem jellemzőnek ebben a piaci szegmensben.

– Az, hogy a cégek újra és újra belefutnak a GVH pofonjaiba, nem arra utal, hogy nem egyértelműek a jogszabályok?

– Valóban bonyolult az iparágra vonatkozó jogi háttér. A megtévesztő reklámok tilalmáról a fogyasztóvédelmi rendelkezések szólnak. Élelmiszerek reklámozásakor az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény, a gyógyszerek reklámozásakor a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit, és az egyéb termékköröknek megfelelően az orvostechnikai eszközökről, különleges táplálkozási célú élelmiszerekről vagy tápszerekről szóló miniszteri rendeletekben foglaltakat kell figyelembe vennie a hirdető vállalkozásoknak. Ezenkívül vannak olyan uniós előírások is, amelyeket szintén közvetlenül alkalmazunk a vizsgálataink során. Élelmiszerek esetén a vonatkozó közösségi jogi norma (1924/2006/ EK rendelet, 432/2012/EU rendelet) a kereskedelmi kommunikációra vonatkozó tagállami általános előírásoknál szigorúbb követelményeket támaszt az élelmiszerekkel kapcsolatban tehető reklámállításokkal szemben, ezért a versenyfelügyeleti eljárások során az európai uniós normáknak való megfelelést vizsgáljuk. Mivel a vonatkozó szabályozási paletta elég széles, javasolható, hogy az a cég, amely étrend-kiegészítők vagy speciális élelmiszerek reklámozásába kezd, vitassa meg a teendőket szakjogásszal.

– És ha egyszerűsítenék a szabályozást?

– Nagyon összetett a piac is, az élelmiszerek, étrend-kiegészítők, orvostechnikai eszközök más-más kategóriákba tartoznak, ezeket különböző hatóságok engedélyezik vagy veszik nyilvántartásba, illetve a közvetlenül alkalmazandó EU-rendeletek előírásait Magyarországon is be kell tartani.

– Nem lenne mindenki számára egyszerűbb, ha egy-egy termék bevezetése előtt előzetes állásfoglalást kérhetnének a vállalkozások a GVH-tól, hogy mit szabad és mit nem?

– Ilyet nem adunk ki, hasonló igénnyel az Önszabályozó Reklámtestülethez (ÖRT) vagy a Magyar Reklámszövetség etikai bizottságához lehet fordulni. Viszont minden döntésünk, elvi állásfoglalásunk, illetve az ún. fogyasztós ügyekben követett alapelvek elérhetők a honlapunkon. Nemrégiben ért véget megfelelési kampányunk, ennek egyik célja éppen a kkv-k tájékoztatása volt, így a www.megfeleles.hu weblapon is találhatóak információk arról, hogyan tudják a vállalkozások helyesen reklámozni az egészségre ható termékeket.

– Előnyt jelent a vizsgálatnál, ha kapott a cég az ÖRT-től előzetes állásfoglalást?

– Ez nem befolyásolja a GVH döntését, hiszen attól, hogy valaki egy ilyet bemutat, egyáltalán nem biztos, hogy be is tartotta az abban foglaltakat, másrészről az sem biztos, hogy azzal a GVH egyetért.

– Elég hosszadalmasak az eljárások…

– A panaszt elsőként az Ügyfélszolgálati Iroda vizsgálja, ha megállapítja, hogy a hivatal hatáskörrel rendelkezik, az ügy a szakmai irodához kerül, ott egy hónap áll rendelkezésre a vizsgálat lefolytatására, amely két hónappal meghosszabbítható. A bejelentésre ugyanezek a határidők vonatkoznak, de ezek még csak elővizsgálati, és nem eljárási szakok. Ez utóbbiban három hónapja van a hivatalnak, hogy az ügyet kivizsgálja, ami szintén hosszabbítható. Az eljárási szabályok értelmében a határidőkbe nem számít bele például az adatszolgáltatási felhívástól a válasz beérkezéséig eltelt idő. Az előző évekhez képest a gyakran másfél éves ügyintézési határidő átlagosan hét hónapra csökkent.

– Gyakori, hogy a döntés után bírósághoz fordulnak a vizsgált cégek?

– Határozataink vitathatók, első fokon a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jár el, onnan a Fővárosi Törvényszékhez, majd a Kúriához lehet továbbmenni. Az elmúlt évek tapasztalataihoz hasonlóan 2014-ben a GVH jogsértést megállapító határozatainak mintegy felében kértek felülvizsgálatot az érintett vállalkozások. Az esetek nagy többségében a GVH döntéseit az egyes felülvizsgálati fórumok helybenhagyták. A konkrét ügycsoporton belül (22+3 eljárás) jelenleg tíz ügyben van folyamatban felülvizsgálati eljárás a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt. A kiszabott bírság adók módjára behajtható köztartozás.

– Többször felmerült már, hogy segítené a piac tisztulását, ha a szakmai szervezetek, így például a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Szövetsége(MÉKISZ) és a GVH között létrejöhetne egy olyan együttműködés, amely támogatni tudná a szakmai szervezet munkáját. Lát erre lehetőséget a GVH?

– Az illetékes hatóságokkal folyamatos az együttműködés. Emellett a civil szervezetekkel, szakmai érdekérvényesítő szövetségekkel is jól együttműködünk.

– Tapasztalataik szerint a gyógyhatást vagy egészségre ható hatást ígérő termékeket forgalmazó cégek többsége tisztességtelen?

– A piac telítettsége miatt véleményünk szerint a „tisztességes” vállalkozóknak is érdeke az, hogy megtisztuljon a piac azoktól a termékektől, amelyek az ágazat hírnevére is rossz hatással vannak, illetve jogszerűen eljáró cégeknek is igénye a jogszerűtlenül eljárók felelősségre vonása. A piacon többségében a kis- és középvállalatok jellemzőek. Vannak olyan vállalkozások, amelyeknek üzleti stratégiája kifejezetten csalásra épül, majd eltűnnek, később pedig ugyanaz a tulajdonosi kör létrehoz egy másik vállalkozást, és folytatja ugyanazt a tevékenységet. Vannak visszatérő ügyfeleink is, olyan kutatóorvos vagy vállalkozó, aki mélyen hisz a termékében, és teljes meggyőződéssel azt gondolja, hogy terméke gyógyítja a betegeket, ezért a tilalmi rendelkezések ellenére is ekként reklámozza. Gyakori a speciális tápszerek esetében, hogy gyógyhatást tulajdonítanak nekik, miközben a főszabály szerint ez mindaddig tilos, amíg nem gyógyszerként hozzák forgalomba.

– Gyógyhatás és egészségre gyakorolt hatás témakörben milyen gyakori a büntetés, és hogyan állapítják meg a mértékét?

– Nehéz jogi kérdés elhatárolni a gyógyhatást és egészségre ható hatást. A gyógyhatás a betegség kezelésére, megelőzésére ható hatás, egészségre ható hatás pedig az, ami az egészségügyi állapotunkat befolyásolja, de nem gyógyít. A leggyakrabban a valótlan vagy tiltott gyógyhatás, vagy megalapozatlan egészségre ható hatás állításokért büntetünk. Ez az iparág a fogyasztók széles körét érinti. Sokszor olyan embereket próbálnak becsapni, akik kiszolgáltatottak, betegek, így ezekben az esetekben hatékonyan és szigorúan kell fellépni. Az átlagos fogyasztóktól megkülönböztetjük azokat, akik koruk, hiszékenységük, pszichés állapotuk miatt sérülékenyebbek. Fogyasztóvédelmi ügyekben a bírság kiszabásakor a kiindulási alapot a kommunikációra költött forrás mértéke határozza meg. Ebbe beletartozik a hirdetések ára, a produkciós, megjelenési, kiküldési költségek. Az elhúzódó, intenzív kommunikáció, szenzitív csoportok megcélzása súlyosító körülménynek számít. Emellett a jogsértő magatartástól eltiltás is szerepel a határozatokban.

– Az elmúlt évben miért szabták ki a legmagasabb bírságot?

– Egy hőkamera miatt, amelyet a forgalmazó úgy reklámozott, hogy az alkalmas a betegségek diagnosztizálására. A vállalkozást 100 millió forint bírság megfizetésére kötelezte a GVH, a vállalkozással szemben nem először került sor bírság megállapítására, e körülményt a bírság kiszabásakor szintén súlyosító körülményként vette figyelembe a GVH. A másik, kiugróan magas bírság 70 millió forint volt, amely szintén az orvostechnikai eszközök közül került ki, a cég egy mágnesterápiás készüléknek tulajdonított gyógyhatást. A technikai innováció nyomán egyébként egészen biztosan bővülni fog a GVH vizsgálati palettája.

– Aki megússza a lebukást, annak elévülhet a cselekménye?

– A három évvel korábban elkövetett jogszabálysértés esetén, ha az nem volt folytatólagos, nem indíthat eljárást a GVH.

 – Mennyiben különbözik az önök feladatköre az NFH-tól?

– Nekik olyan ügyekben van hatáskörük, amelyek egy-egy fogyasztót érintenek, az egyedi, konkrét panaszos sérelmeket orvosolják, a GVH pedig azokban jár el, amelyekben a piaci magatartás torzítja a versenyt, a jogsértő kommunikáció széles körben, tv-csatornákon, rádiókon, honlapokon és sajtótermékeken keresztül éri el a fogyasztók nagy csoportját. De hozzátenném, hogy minden fogyasztóvédelmi ügy kétirányú, így időnként a fogyasztókban is felmerülhetne a kétség a csodákat ígérő reklámokkal kapcsolatban, és némi szkepticizmussal kellene tekinteniük ezekre a termékekre.

 

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

hirdetés

cimkék

GVH
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés