A fényvédők titán-dioxidja szennyezi a tengerek vizét
A naptejek tengerekbe és tavakba jutó titán-dioxid-tartalma – nagy koncentrációkat elérve – az élővilágot veszélyeztetheti.
A fényvédő készítmények titán-dioxid nanopartikulumai olyan mennyiségben kerülnek bele a tengerparti strandokon keresztül a tengervízbe, hogy az már a tengeri élővilágot is veszélyeztetheti, számoltak be eredményeikről a Geokémiai Társaság Bostonban tartott ülésén a kutatók.
Az E171 mint potenciális veszélyforrás
A titán-dioxidot különféle iparágakban elterjedten használják a fehér színhatás elérésére. A festékektől kezdve az élelmiszereken és kozmetikumokon keresztül a gyógyszerekig és fényvédőkig széles körben nyer alkalmazást a termékek csomagolásán számos esetben E171-ként feltüntetett segédanyag.
Az utóbbi időben egyre több kutatás alapján kérdőjelezhető meg a titán-dioxid alkalmazásának a biztonságossága. Állatkísérletes eredmények alapján – a bél gyulladásos folyamatainak a felerősítése révén – a Crohn- és a colitis ulcerosa-s betegek állapotán is ronthat a titán-dioxid.

Szezononként, strandonként 2,2 tonna fényvédő juthat a tengerbe
Az Aix-Marseille Université kutatói három franciaországi, Marseille-közeli strandon mérték meg a vizek titán-dioxid koncentrációját. Tizenöt és 45 mikrogramm/liter közötti titán-dioxid koncentrációkat határoztak meg. Méréseik és számításaik alapján jelentős mennyiségű titán-dioxid jut a tengerekbe a fényvédőkkel való fürdőzés következtében. Egy olyan strandon, amit naponta kb. 3000 ember látogat, naponta 68 kg, szezononként 2,2 tonna fényvédő készítmény jut a tengervízbe.
Ha a fényvédő szerek titán-dioxid koncentrációját 5 százalékosnak vesszük, akkor ez strandonként naponta 1,7 kg vízbe jutó titán-dioxid mennyiséget jelent. Bár a fehér pigmentek jelentős részét elsodorják a hullámok, a partközeli sekély vizekben olyan magas koncentrációt érhet el a titán-dioxid, ami már az ottani élővilágot is veszélyezteti.
A tavaknál fokozottabban jelentkezhet a probléma
A fizikai elven működő fényvédők titán-dioxid tartalma a tavak esetében – a feldúsulás miatt – nagyobb környezetszennyezési veszélyforrást jelent, mint a nyílt tengereknél. A Bécsi Egyetem szakemberei például magas titán-dioxid koncentrációkat mértek a Duna Bécs melletti egyik, „tóként funkcionáló” holtágában.
Forrás: