hirdetés
hirdetés
2023. február. 06., hétfő - Dorottya, Dóra.
hirdetés

A fájdalomcsillapítók és a szorongáscsökkentők gyilkosságra hajlamosíthatnak?

A fájdalomcsillapítók és a benzodiazepinek szignifikánsan fokozzák a gyilkossági hajlamot, miközben az antidepresszívumok használata csak enyhe kockázatemelkedéssel társul – állítja egy finn tanulmány.

hirdetés

Régóta izgatja a közvéleményt az a kérdés, hogy a pszichiátriai szerek fokozzák-e hirtelen erőszakos viselkedés fellépésének esélyét. A témában készült eddigi első vizsgálat kapcsán finn kutatók arról számoltak be, hogy a központi idegrendszerre ható gyógyszerek szedése valóban fokozza annak esélyét, hogy a beteg erőszakos cselekményt, köztük gyilkosságot követ el.

Ebből a szempontból a fájdalomcsillapítók és egyes benzodiazepinek jelentik a legnagyobb kockázatot – mondják −, miközben az antidepresszívumok szedése csak kisfokú kockázatemelkedéssel társul.

„Azt gondoljuk, hogy ezek a vegyületek az adott személy impulzuskontrollját befolyásoljákfogalmazott a közlemény első szerzője, dr. Jari Tiihonen professzor a Medical Dailynek. − Az egyetlen meglepő eredmény az volt, hogy a fájdalomcsillapítók ugyancsak fokozzák a kockázatot.”

Miközben a korábbi kutatások elsősorban az antidepresszívumokra korlátozva elemezték a mellékhatásokat, Tiihonen munkacsoportja egy sor pszichotróp szert bevont az összehasonlító analízisbe. Tiihonen és munkatársai a 2003 és 2011 közötti időszakot felölelően olyan személyek gyógyszerszedését elemezték a cselekmény elkövetése előtti időszakban, akik később gyilkosságot követtek el. Ehhez az országos adatbázist használták, mely a gyógyszerrendelésre és a bűnelkövetésre vonatkozóan is gyűjtött adatokat. A szerzők minden elkövetőhöz 10 olyan kontrollszemélyt rendeltek hozzá, akik nemüket, életkorukat és lakhelyüket illetően megegyeztek az indexszeméllyel.

„Eredményeink alapján azt mondhatjuk, hogy a benzodiazepinek és a fájdalomcsillapítók jelentősen fokozott kockázatot képviselnek, az antidepresszívumokról azonban már nem mondható el ugyanez” – emelte ki Tiihonen. Egészen pontosan: az antidepresszívumok 31 százalékkal emelik a kockázatot, a benzodiazepinek 45 százalékkal, az opioid fájdalomcsillapítók 92 százalékkal, míg a gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók 206 százalékkal.

A benzodiazepineket sok esetben igen nagy dózisban rendelik és igen hosszú időn keresztül alkalmazzák. A szakemberek egy ideje tudják, hogy a benzodiazepinek gyengíthetik az impulzuskontrollt, miközben a fájdalomcsillapítók az emociomális feldolgozás folyamatára hathatnak.

Az elkövetők medián életkora 36,3 év volt, a férfiak aránya 88 százalék, és a 4 százalékot sem érte el azon elkövetők aránya, akiknek egynél több áldozatuk volt. Az elkövetők körülbelül 79 százaléka alkoholintoxikációban szenvedett, 5 százalékuk tiltott szert használt. Az intoxikációban szenvedők nagy aránya ellenére a szerzők úgy látják, hogy a gyógyszercsoportok közötti különbségeket nem magyarázza az alkohol és más szerek egyidejű használata.

„Érdekes lenne az eredményeket összehasonlítani, ha valaki más országokban is végezne hasonló vizsgálatot” – veti fel a vizsgálat vezetője, aki ugyanakkor tisztában van az ilyen jellegű vizsgálatok nehézségeivel is. Nem sok olyan ország van a világon például, mely rendelkezik az ehhez szükséges regiszterekkel. Emellett vannak olyan államok is (pl. Kolumbia), ahol a szervezett bűnözés következtében igen nagy a gyilkosságok aránya. Ezek a gyilkosok előre eltervelten követik el cselekményüket, míg „a fejlett országokban a gyilkosságok jelentős része hirtelen felindulásból történik”. Az előre eltervelt gyilkosságokat pedig nagy valószínűséggel nem befolyásolja a gyógyszerhasználat.

(Forrás: Tiihonen J, Lehti M, Aaltonen M, Kivivuori J, Kautiainen H, Virta L, Hoti F, Tanskanen A, Korhonen P. Psychotropic drugs and homicide: a prospective cohort study from Finland. World Psychiatry. 2015.)

 

Dr. S. I.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés