hirdetés
hirdetés

Modern kori panacea? A D-vitamin új megvilágításban

Napjainkban egyre többet hallhatunk a D-vitamin jótékony hatásairól. A gyógyszertárakban egyre többen keresik a  szerintük minden betegségtől megóvó csodavitamint. Molnárné dr. Pásztor Gréta expediáló gyógyszerészként fontosnak tartja, hogy a patikában naprakész információkkal szolgájanak a D-vitaminnal kapcsolatos kérdésekben. A 2014-es Rozsnyay Emlékversenyen tartott előadásában a kolekalciferol történetéről, régi és újonnan felismert hatásairól, beviteli lehetőségeiről és az expediálás során felmerülő kérdésekről egyaránt beszélt. Rozsnyay-emlékplakettet kapott.

hirdetés

A D-vitamint a kalciummal együtt régóta az erős csontok és fogak támogatójának tartják, szerepe és megítélése azonban többször is változott a történelem folyamán. Az orvostudomány hosszú ideje tisztában van azzal, hogy egyértelmű összefüggés áll fenn a bőrt érő napfény és a csontok egészsége között. Nagy előrelépést jelentett, amikor az 1920-as években sikerült kimutatni a csukamájolajban található rachitis-ellenes vegyületet.

A D-vitamin megítélése a 20. század elején kedvező volt, hiszen az angolkór problémájának megoldását jelentette. Reputációja az 50-es évektől érdemtelenül romlott, mert kiderült, hogy nagy dózisban toxikus: magas vérkalciumszint, aortameszesedés, vesemeszesedés kialakulásáért tették felelőssé.      

Magyarországon az 1970-es évek végétől kezdődően a csecsemők naponta 400 NE D-vitamint kapnak szájon át, míg a három év alatti gyermekek a téli hónapokban részesülnek ugyanilyen adag D-vitamin-profilaxisban. A felnőttek D-vitamin-szükségletét a bőrüket időnként, véletlenszerűen érő napfény biztosítja.

Miért került a D-vitamin ismét a tudományos érdeklődés középpontjába?

Az utóbbi kb. tíz-tizenöt év tapasztalatai meggyőzően bizonyítják, hogy a D-vitamin-hiány megnöveli számos krónikus megbetegedés kialakulásának kockázatát. Huszonkét centrumban történt, 99 745 egyénre kiterjedő vizsgálat (férfi-nő, különböző etnikumok) metaanalízise azt mutatta, hogy optimális D-vitamin-szérumszint mellett 33%-kal kisebb a kardiovaszkuláris megbetegedések, 55%-kal a 2-es típusú diabetes mellitus, 51%-kal a metabolikus szindróma kockázata, mint hiány esetén.

A napozás elleni, harminc éve tartó kampány D-vitamin-hiány kialakulásához vezetett, ami jelentős egészségügyi problémákat okoz a civilizált világban. Ezt felismerve Európa több országában, így Magyarországon is, 2012 februárjában tizenkét magyar orvosszakmai szervezet összefogott, hogy megreformálják az eddig hivatalos ajánlásokat.

Hazánkban 2013 áprilisában végezte az első országos, életkor, nem és lakóhely szerinti reprezentatív felmérést a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati Klinikájának kutatócsoportja. Az eredmény a kutatókat is meglepte, mivel a vizsgált egyének 95 százaléka szenved D-vitamin-hiányban az általuk várt 60 százalékos értékkel szemben.

Mi is a D-vitamin?

Tulajdonképpen nem vitamin, nincs semmi köze a vitaminokhoz, csupán orvostörténeti okokból nevezzük így. Valójában egy szteránvázas hormon. Anyagcseréje egyedülálló az emberi szervezetben. Hatása szerteágazó, szinte minden szervrendszerben érvényesül. Ez részben genomikus: a gének 5%-ának átíródását bizonyítottan befolyásolja, részben nem genomikus: a sejtmembránon és a citoszolban elhelyezkedő D-vitamin-receptorokon keresztül jön létre. Szabályozza a sejtek növekedését és differenciálódását, befolyásolja az immunfunkciókat, az endokrin működést, az inzulin és a renin produkciót. Hiánya esetén megnövekszik számos krónikus megbetegedés kialakulásának a kockázata.

Hogyan kerülhet a szervezetünkbe?

 a.) 7-dehidrokoleszterolból képződik a bőrünkben, UV sugárzás hatására. A D-vitamin elsődleges forrása a bőrt érő napsugárzás, annak is az UV-B spektruma. Fényvédő krémek vagy árnyékolás 97–99%-kal csökkenti a bőrben a képződését. A késő ősztől kora tavaszig terjedő időszakban a napsugárzás nem elegendő a szükséges mennyiségű D3-vitamin termeléséhez. Bőrünk vitamin-előállító képessége az életkorral jelentősen csökken, ami részben magyarázza az idősekben mért gyakori hiányt. A szoláriumok által kibocsátott UV-A sugárzás nem alkalmas D-vitamin-képzésre.

b.) táplálékokból vesszük fel. Fontos hangsúlyozni, hogy a D-vitamin-ellátottság alapvetően nem táplálkozásbeli kérdés. Magyarországon, a télen szükséges vitaminbevitel csak élelmiszerek útján nem megoldható. Természetes összetevőként csak elenyészően kevés táplálék tartalmaz D-vitamint: a zsíros halak, a lazac, a tonhal és a tőkehal mája.

c.) D-vitamint tartalmazó gyógyszerek vagy étrendkiegészítők használatával. (szupplementáció)

A D-vitamin sorsa a szervezetünkben

A szájon át bevitt kolekalciferol a vékonybélből szívódik fel. Felszívódásához epesavakat igényel, ezért epe-és májbetegségek károsíthatják a felszívódását. A D-vitamin aktiválódásának első lépcsőjeként a májban hidroxilálódik a 25. szénatomon. A kalcidiol a D-vitaminnak a keringésben található formája, ennek a mennyiségét mérik a D-vitamin státusz megítélésekor. Ez a vizsgálat sajnos jelenleg csak térítés ellenében vehető igénybe. Jelenleg a 75 nmol/l, más mértékegység szerint 30 ng/ml feletti értéket tekinthetjük megfelelőnek. Szintjét a D-vitamin-bevitel, a bőrben képződő D-vitamin és a test zsírtartalma is befolyásolja. Az aktív formává alakuláshoz szükséges 1. szénatomon történő hidroxiláció részben a vesében zajlik. Ez a fontos lépés sok más szövetben, például a bőrben, az emlőben, az immunsejtekben, a placentában, a szívizom, az erek és a vastagbél simaizomsejtjeiben is végbemegy. A D-vitamin a zsírsejtekben raktározódik, illetve innen szabadul fel, és jut vissza a keringésbe.

A D-hormon legfőbb szerepe a kalcium-anyagcsere szabályozása. A csontokra, illetve a vesére kifejtett hatását régóta ismeri az orvostudomány. A bőr egyedülálló módon a D-vitamin-anyagcsere valamennyi elemét tartalmazza. Képes 7-dehidrokoleszterinből D3-vitamint szintetizálni, és ugyanakkor a D-hormon aktiválódási lépései is megtörténnek benne. A D-vitamin képes befolyásolni a keratocyták proliferációját és differenciálódását. Régi megfigyelés, hogy a psoriasisos betegek állapotát javítja a napsugárzás. Napjainkban a betegség egyik alapkezelése a kevéssé hypercalcaemizáló kalcipotriol, takalcitol, maxakalcitol lokális használata.

Évtizedek óta vizsgálják a D-vitamin lehetséges szerepét az autoimmun betegségek megelőzésében és kezelésében. Az autoimmun kórképek kialakulásában genetikai és környezeti faktorok egyaránt szerepet játszanak. Összefüggést mutattak ki autoimmun betegségek, pl. a sclerosis multiplex , a reumatoid artritisz , a gyulladásos bélbetegségek előfordulása és a földrajzi szélesség,a napfényexpozíció és a D-vitamin-szérumszintek között.

A D-vitamin mind az adaptív, mind a természetes immunválasz fontos autokrin regulátora. Immunológiai hatását az magyarázza, hogy valamennyi immunsejt képes D-vitamin-receptort expresszálni. A hidroxiláz enzim jelenléte pedig lehetővé teszi, hogy ezekben a sejtekben aktív D-hormon képződjön. A fertőzésekkel szembeni védekező immunválaszt több ponton is erősíti: növeli például a monocyták kemotaktikus aktivitását és fagocitálókapacitását, fokozza az intracelluláris kórokozók elölését. Növeli a savasfoszfatáz-aktivitást, továbbá az antimikrobás hatású peptidek, defenzinek és cathelicidin termelését.

A D-vitamin hatásait valószínűsíti a cardiovascularis rendszerben a VDR jelenléte a szívizomsejtekben és a fibroblastokon, illetve az 1-alfa-hidroxiláz jelenléte a szívizomban. Ezek a lokális hatások befolyásolják a kontraktilitást, a natriureticus peptid expresszióját, a mátrix-metalloproteináz-rendszert és a gyulladásos citokinek mennyiségét. D-vitamin és a vérnyomás kapcsolatát részben a renin-angiotenzin-aldoszteron tengely (RAAS) változása magyarázza. A renin-angiotenzin rendszerre és az érendothelen ható gyulladásos citokinprofilra gyakorolt hatása együttesen limitálhatja az atherosclerosis progresszióját.

A D-vitamin-hiány és az obesitas (metabolikus szindróma) közötti pozitív korrelációt a nagyobb mennyiségű zsírszövet fokozott D-vitamintároló kapacitása magyarázhatja.

Az 1980-as évek elején az Amerikai Egyesült Államokban az emlő, petefészek-és vastagbélrákok számának területi eloszlását vizsgálva megfigyelték, hogy ezen betegségek előfordulási gyakorisága fordított arányban áll a napsütéses órák számával. Ennek alapján felvetették, hogy az UV-B sugárzás hatására szervezetünkben termelődő D-vitaminnak védő szerepe lehet a tumorgenezisben. A D-vitamin-pótlás csökkenti az emlő mammográfiával kimutatott denzitását, ami az emlőrák kialakulásának rizikótényezője. Az emlő epithelialis sejtjei is képesek az aktív formát a keringő 25(OH)-D-vitaminból előállítani, ami szerepet játszik a proliferáció gátlásában, a differenciálódás és az apoptózis elősegítésében. Az ösztrogénpozitív sejtek érzékenyebbek a kalcitriol növekedést gátló hatására, mint az ösztrogén-negatívak. Ennek egyik lehetséges oka, hogy a kalcitriol gátolja az ösztrogénszintézist és annak biológiai hatását is. Emellett a kalcitriol és analógjai ( seokalcitol) gátolják az emlőráksejtek növekedését. Serkenti a tumornekrózisfaktort és ezáltal is fokozza az apoptózist. A malignus betegségek kemoterápiás kezelése önmagában rizikótényező a D-vitamin-hiány kialakulása szempontjából.

Rizikócsoportba tartoznak még a koraszülöttek, az idősek, a vese- és a májbetegségben szenvedők, az antiepileptikus és szteroid terápiában részesülő betegek. Külön figyelemben részesülnek a várandós anyák, mivel a D-vitamin-hiány terhes nőkben nagyon gyakori. Emiatt az anyában csontvesztés, a magzatban craniotabes, súlyos hypocalcaemia alakulhat ki. A súlyos D-vitamin-hiány magzati hatásainak megjelenését részben ellensúlyozza a D-vitamin-anyagcserének a csak terhességben megfigyelhető változása. Az anyában a klasszikus reguláló faktoroktól – kalcium, foszfát, PTH – függetlenül az aktív hormon mennyisége megtöbbszöröződik. Az anyák megfelelő vitamin-ellátottsága azért is rendkívül fontos, mert az anyatej D-vitamin-tartalma arányos a szérumszinttel, és az újszülöttek számára az anyatej az egyetlen beviteli forrás. Az eddigi adatok alapján az anyáknak napi 4000–6000 NE D-vitamint kellene fogyasztani ahhoz, hogy az anyatej a csecsemőknek elegendő mennyiségű D-vitamint tartalmazzon.

A D- vitamin expediálása során a következőket kell figyelembe vennünk

A szükséges pótlást szájon át bevehető, pontosan meghatározható mennyiségű D3-vitamint tartalmazó készítményekkel lehet megoldani. Vény nélkül, monoterápiában kizárólag étrend-kiegészitőket tudunk ajánlani. Ekkor fontos rákérdezni arra, hogy szed-e a páciens kolekalciferolt, például csontritkulás elleni készítmény formájában. Túlsúlyos egyéneknél a megelőzésben használt adag legalább az egyébként javasolt duplája. Fontos tudni, hogy elhízottakban nagyobb D-vitamin-bevitellel lehet csak optimális vérszintet elérni, mert a D-vitamin a zsírszövetben raktározódik, illetve mind az itt raktározott, mind a bőrben képződött vitamin nehezebben jut a keringésbe. A megfelelő napi dózis kiválasztásában segítségünkre lehet az alábbi táblázat:

Javasolt D-vitamin-adagok a D-vitamin-hiány kezelésére és a hiány megelőzésére

 

Korcsoport       Egy napra javasolt dózis          Biztonságosan bevihető napi mennyiség felső határa

Csecsemők                        400–1000 NE                                 1000 NE

Gyermekek (1–6 év)          600–1000 NE                                 2000 NE

Gyermekek (6 év felett)      600–1000 NE                                 2000 NE

Serdülők                             800–1000 NE                                   4000 NE

Felnőttek                            1500–2000 NE                                4000 NE

Obes felnőttek                     3000–4000 NE                                 4000 NE

Terhes nők                          1500–2000 NE                                 4000 NE

Mivel a csúcs-csonttömeg kialakulása gyermekkorban történik, nagyon fontos a megfelelő- kolekalciferol- bevitel. Ez indokolja a nagyobb dózisokat.

Hogyan juthatunk elegendő mennyiséghez?

Kézenfekvő megoldás lenne az ételek kolekalciferollal történő dúsítása. Ez azonban nem javasolt a bevitt D-vitamin ellenőrizhetetlensége és a más országokban korábban előforduló, túladagoláshoz vezető ipari balesetek veszélye miatt. A kolekalciferol, mint lipofil molekula mind szájon át, mind bőrön keresztül felszívódik, bár ilyen alkalmazásban jelenleg nincs gyógyszerként törzskönyvezve. Egy OÉTI engedéllyel rendelkező terméket találtam, amely adagolópumpával van ellátva. Egy adag krém 5500 NE –et tartalmaz. Orális adagolásra szilárd és folyékony gyógyszerformák egyaránt alkalmasak.

Kolekalciferolt olajos oldatban tartalmazó gyógyszer a Vigantol cseppek, amely cseppenként 500 NE-et biztosít. A szilárd gyógyszerformák adagolási egységenként 1000 NE, illetve 3000 NE D-vitamint tartalmaznak. Az étrend-kiegészítők között számos olyan terméket találunk, amelyek egyszeri adagja meghaladja a vényköteles gyógyszerek egyszeri adagját. Jogosan merül fel bennünk a kérdés: hogyan lehetséges ez? A GYEMSZI-OGYI munkatársa a következővel magyarázta meg ezt az anomáliát: amennyiben a gyártó kérvényezné, hogy kolekalciferol-tartalmú készítménye vény nélkül is kiadható legyen, ezzel valószínűleg elveszítené a gyógyszer TB általi támogatását. Ez a lépés pedig a gyógyszer forgalmának csökkenését vonná maga után. Így ezen a téren a közeljövőben nem várható változás.

D-vitamint tartalmazó gyógyszerek és étrend-kiegészítők fogyása az elmúlt 5 évben

Megvizsgáltam, hogyan alakult az elmúlt öt év során a kolekalciferolt tartalmazó gyógyszerek és étrend-kiegészítők fogyása Dabason az Arany Kígyó Gyógyszertárban, illetve Dabas-Gyónon a Szent Ferenc Gyógyszertárban. Az eredményeket a következő ábrák szemléltetik. Jól láthatjuk, hogy a gyógyszerfogyások folyamatosan emelkedő tendenciát mutatnak mindkét patikában. 2012-től kezdődően – ekkor indult el a D-vitamin iránti érdeklődés a médiában – megjelennek az étrend-kiegészítők is a palettán, egyre növekvő fogyási adatokkal. 

Összegzés, konklúzió

A D-vitamin elengedhetetlen a szervezetünk normál működéséhez, így fontos, hogy megfelelő mennyiséghez jussunk belőle, különösen az őszi-téli hónapokban. Nem tekinthetjük panaceának, csodaszernek, viszont számos betegség megelőzhető, kivédhető az ajánlott kolekalciferol-adagolás mellett. Végül szeretném a saját tapasztalataimat is megosztani: közel három éve szedek 3000, illetve a téli hónapokban 5000 NE D-vitamint. Idén februárban mérettem kalcidiol-szintet Dabason a rendelőintézetben, melynek eredménye 67 mmol/l lett, azaz – meglepő módon - még így sem érem el a 75mmol/l-es, megfelelő értéket! A velem egy időben vizsgált 66 személy D-vitamin- szintje viszont sokkal alacsonyabb volt az én értékemnél.

Névjegy

Molnárné Pásztor Gréta 2005- ben végzett a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán. 2005 óta dolgozik Dabason, az Arany Kígyó Patikában. 2008- ban tett szakvizsgát gyógyszerhatástanból, kiváló eredménnyel. 2009-ben elvégezte a Homeopátia a gyógyszertárban I-II. tanfolyamokat, majd 2011- ben Schüssler tanácsadói oklevelet szerzett. Ebben az évben részt vett Szegeden a Rozsnyay Mátyás Emlékversenyen. Előadása címe: Kár? Szemét? A gyógyszerhulladék egy közforgalmú gyógyszertári gyógyszerész szemszögéből.

2012 -ben ismét indult a Rozsnyay Mátyás Emlékversenyen, Debrecenben. Előadása címe: Gyógyszerészként mennyire bízhatunk krónikus betegeink gyógyszerismeretében? Az előadás Siófokon a MOSZ Ifjúsági Fórumán is elhangzott. Ugyanebben az évben Pro Praxis Pharmaciae kitüntetésben  részesült.

2013- tól a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Pest Megyei Szervezetének alelnöke. 2014- ben első helyezett lett a Rozsnyay Mátyás Emlékversenyen, Budapesten a Modern kori panacea? A D- vitamin új megvilágításban című előadásával.

Molnárné dr. Pásztor Gréta
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline )
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés