hirdetés
hirdetés
2020. augusztus. 12., szerda - Klára.
hirdetés

A D-vitamin-pótlásról női szemmel

A nők D-vitamin-pótlásának megtervezésekor mindenekelőtt a női létből adódó speciális körülményeket és tényezőket kell számításba vennünk. E szempontból (is) különleges időszak a várandósság és a változókor. Cikkünk a témában megjelent legfrissebb kutatási adatok közül szemezget.

hirdetés

Az utóbbi években egyre nagyobb tudományos érdeklődés fordul a D-vitamin felé. Sorra jelennek meg a friss kutatások arról, hogy a megfelelő D-vitamin-ellátottság milyen szerepet játszik az egyes kórképek prevenciójában, illetve a csontrendszer és az általános egészségi állapot fenntartásában.

Az már évekkel ezelőtt nyilvánvalóvá vált, hogy az optimális D-vitamin-bevitelre vonatkozóan a korábbi irányelvekben szereplő ajánlások revízióra szorulnak. Az újabb adatok fényében aktualizált útmutatókban rendre magasabb értékek olvashatók, mint a korábbi irányelvekben. Sok más vitaminhoz és mikrotápanyaghoz hasonlóan azonban a D-vitamin-pótlás esetében is figyelembe kell venni a két nem eltérő szükségleteit és körülményeit.

D-vitaminból tényleg több kell

Copyright: <a href='https://hu.123rf.com/profile_baibakova'>baibakova / 123RF Stock fotó</a>
Forrás: 123rf.com

Ahogyan a bevezetőben már szó esett róla, a szakmai társaságok egymás után bírálták felül a korábbi útmutatóikban megadott határértékeket. A Német Táplálkozás-tudományi Társaság (German Nutrition Society) például napi 200 IU érték helyett 2012-es útmutatójában már 800 IU mennyiségben jelölte meg az optimális D-vitamin-bevitelt annak érdekében, hogy a D-vitamin-ellátottság a napfényszegény időszakokban, például télen is megfelelő legyen. Ezt követően német szerzők fogamzóképes korú nők bevonásával hasonlították össze a korábbi és újabb ajánlásokban szereplő D-vitamin-pótlás hatását a szérum 25-hidroxivitamin D- (25(OH)D) szintjeire. Eredményeiket a Nutrients című lapban hozták nyilvánosságra (1). Vizsgálatukban egészséges nőket (n=201) randomizáltak 8 héten át tartó mikrotápanyag-pótlásra, mely napi 200 IU (n=100) vagy 800 IU (n=101) mennyiségben tartalmazott D3-vitamint. Elsődleges végpontnak tekintették a szérum 25(OH)D-szintjét.

Abban a 196 fős betegcsoportban, melynek tagjai teljesítették a teljes D-vitamin-pótlási periódust, napi 200 IU D-vitamin adagolása mellett mediánértékben 13,2 nmol/l-rel, 800 IU dózis szedése esetén mediánértékben 35,8 nmol/l-rel emelkedett a szérum 25(OH)D-szintje. Az előbbi csoportban a résztvevők 70,4%-ánál, míg az utóbbi csoportban a résztvevők 99%-ánál sikerült 50 nmol/l-es vagy annál magasabb szérumszinteket elérni. Azt figyelték meg, hogy a hormontartalmú fogamzásgátló készítményeket szedő nők alcsoportjában magasabb volt a kiindulási 25(OH)D-szint, ami később erőteljesebben emelkedett, mint a hormonális fogamzásgátlást nem használó nők körében.

Összegzésként kimondják, hogy a németországi télben a napi 800 IU D-vitamin-pótlás csaknem minden nő számára legalább 50 nmol/l-es 25(OH)D-szérumszintet biztosít.

D-vitaminnal a női rákok ellen: igen is, meg nem is

A Journal of Research in Medical Sciences című lapban 2016 szeptemberében megjelent kutatás több, a nők szempontjából specifikus egészségi kimenetelt elemzett azoknak a korábban közzétett adatoknak a fényében, melyek szerint a D-vitamin-pótlás és a magas 25(OH)D-szérumszint csökkentheti az emlőrák kiújulásának és mortalitásának kockázatát (2). Ugyanakkor a korábbi tanulmányok nem szolgáltak meggyőző bizonyítékokkal arra, hogy összefüggés lenne a D-vitamin-ellátottság, illetve a petefészek- és méhtest- (endometrium) rák előfordulási gyakorisága között. (Ugyancsak ellentmondóak az adatok arra vonatkozólag is, miként függ(het) össze a D-vitamin-ellátottság a hipertóniával.) Adataik alapján a közlemény szerzői megállapítják, hogy bár a megfelelő D-vitamin-szint protektív hatást fejthet ki az emlőrák, a magas vérnyomás és az oszteoporózis incidenciája és progressziója szempontjából, a petefészek- és a méhtestrák esetében azonban nem tehetünk hasonlóan határozott megállapításokat.

Az anyáéból a magzatnak is jut

A terhesség speciális időszak a nők életében, mely egyúttal fokozott – vagy egyszerűen csak a korábbiaktól eltérő − feladatok elé állítja az anya szervezetét. Úgy tűnik azonban, hogy az anya terhesség alatti D-vitamin-ellátottsága nemcsak saját D-vitamin-szintjét, hanem a magzatét is befolyásolja. Viszonylag nagy annak esélye, hogy a gyermek D-vitamin-hiánnyal vagy -elégtelenséggel jön a világra. E szempontból kockázati tényezőnek találták a fiatal anyai életkort, illetve a színes bőrű etnikai csoporthoz tartozást (3). Természetesen az életmóddal összefüggő tényezők a várandósság idején éppen úgy befolyásolják az anya D-vitamin-ellátottságát, mint nem terhes állapotban. E szempontból az alábbi faktorok mutatkoznak a legfontosabbaknak: napsütéses helyen töltött idő hossza, ruházat jellege, étrendi D-vitamin-bevitel és D-vitamin-pótlás (multivitaminok stb.) (4).

A Journal of Clinical Endocrinology & Metabolism 2016. decemberi számában közzétett vizsgálat szerint ugyanakkor az anya 25(OH)D-szintjének meghatározója a terhesség alatti testsúlygyarapodás mértékén túl az is, hogy melyik évszakban történik a szülés: napi 1000 IU kolekalciferol adagolása mellett azon nők esetében, akiknek a testsúlya a terhesség alatt nagyobb mértékben növekedett, alacsonyabb 25(OH)D-szérumszinteket mértek a terhesség korai szakaszában, és a télen szült nők 25(OH)D-szintje is alacsonyabb volt a terhesség késői periódusában (5). További vizsgálatok során szükséges tisztázni, milyen mértékű D-vitamin-pótlás szükséges ahhoz, hogy a 25(OH)D szérumszintje a terhesség alatt mindvégig a normális tartományban maradjon.

Külön említést érdemelnek a terhességi cukorbetegség és a D-vitamin-ellátottság összefüggései. A kérdés jelentőségét az adja azon a korábban már említett tényen túl, hogy a várandósság ideje alatt nem (sem) számít ritkaságnak az elégtelen D-vitamin-ellátottság, hogy a D-vitamin-hiány fokozza a praeeclampsia, a császármetszés, az újszülöttkori bakteriális vaginosis és a terhességi diabétesz kockázatát. Ugyancsak a Journal of Clinical Endocrinology & Metabolism című lapban látott napvilágot az a tanulmány, mely szerint az első és második trimeszterben alkalmazott D-vitamin-pótlással (5000 IU/nap) eredményesen csökkenthető a terhességi cukorbetegség előfordulása, egyszersmind a D-vitamin-pótlás hozzájárul a glükózkontroll javításához is (6).

Nem elég kiváltani, szedni is kell

A posztmenopauzális osteoporózis idült kórállapot, melynek kezelésében – más, tartós gyógyszerszedést igénylő kórállapotokhoz hasonlóan – nagy jelentősége van a betegek adherenciájának. A stabil adherencia a megfelelő terápiás hatékonyság előfeltétele. Egy csehországi munkacsoport Tereza Touskova vezetésével a Frontiers in Pharmacology című lapban hozta nyilvánosságra tapasztalatait a posztmenopauzális oszteoporózis kezelésében alkalmazott kalcium- és D-vitamin-pótlásra vonatkozóan (7). A 76 éves átlagéletkorú nőbetegek bevonásával lefolytatott követéses vizsgálatuk alapján azt találták, hogy az összegzett adherencia nem kielégítő: a betegek mindössze felénél észleltek stabil adherenciát. Az eredmények javítása érdekében betegedukáció és szorosabb követés látszik szükségesnek.

Egyre inkább az egyénre szabott gyógyítás időszakát éljük. A nőbetegek ellátása során – számos egyéb tényező mellett – elsőként a női nemhez kapcsolódó specifikus tényezőket és körülményeket kell figyelembe vennünk – és nincs ez másként a D-vitamin-pótlás megtervezése során sem.

 

Irodalom

1. Pilz S, et al. Effect of two different multimicronutrient supplements on Vitamin D status in women of childbearing age: A randomized trial. Nutrients. 2017 Jan 4;9(1). pii: E30. doi: 10.3390/nu9010030.

2. Jolfaie NR, et al. The association between vitamin D and health outcomes in women: A review on the related evidence. J Res Med Sci 2016 Sep 1;21:76. eCollection 2016.

3. Marshall I, et al. Prevalence and risk factors for vitamin D insufficiency and deficiency at birth and associated outcome. BMC Pediatr. 2016 Dec 8;16(1):208.

4. Bärebring L, et al. Vitamin D status during pregnancy in a multi-ethnic population-representative Swedish cohort. Nutrients 2016 Oct 22;8(10). pii: E655.

5. Moon RJ, et al. Determinants of the maternal 25-hydroxyvitamin D response to vitamin D supplementation during pregnancy. J Clin Endocrinol Metab 2016 Dec;101(12):5012-20. Epub 2016 Oct 27.

6. Shahgheibi S, et al. The effect of vitamin D supplementation on gestational diabetes in high-risk women: Results from a randomized placebo-controlled trial. J Res Med Sci 2016 Jan 28;21:2. eCollection 2016.

7. Touskova T, et al. Patterns of non-adherence to supplementation with calcium and vitamin D in persistent postmenopausal women are similar at start and 1 year later: A qualitative longitudinal study. Front Pharmacol. 2016 Sep 30;7:339. eCollection 2016.

Dr. Simonfalvi Ildikó
a szerző cikkei

(forrás: Pharma Tribune)
hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés