A bőr fiatalságának tégelyekbe zárt titka
A (dermo)kozmetikumokban alkalmazott aktív összetevők egy részének igazolt az anti-age hatása; más esetekben ígéretek vannak, bizonyítékokra még szükség van.
Kisebb-nagyobb ráncok, elvékonyodó bőr, egyre több pigmentfolt – mind-mind arra emlékeztetnek, hogy telnek az évek. Bár a szemmel látható elváltozások csak érett felnőtt korban jelennek meg az arcon, az azok hátterében zajló folyamatok már a húszas évek közepén megkezdődnek. A bőr öregedési folyamata a bőr valamennyi rétegét érinti, az epidermisztől a szubkutiszig.
Harc az extrinszik faktorokkal szemben
A bőr öregedését belső és külső faktorok határozzák meg. A genetikai alapokon nyugvó intrinszik bőröregedést nem tudjuk befolyásolni. Ezzel szemben a környezeti faktorok és az életmód által meghatározott extrinszik bőröregedés lassítható. Az ultraibolya (UV-) fény vagy a dohányzás okozta oxidatív stressz visszaszorítható, illetve a szükséges mennyiségű alvás is hozzájárul ahhoz, hogy minél tovább fiatalnak tűnjön az arc. A kozmetikai ipar is felveszi a harcot a bőröregedéssel szemben, elsősorban antioxidáns hatású vegyületeket tartalmazó készítményekkel.
Vizsgálatokban is bizonyított anti-age hatás
A (dermo)kozmetikumokban alkalmazott vegyületek egy része placebo-kontrollált, dupla vak elrendezésű vizsgálatokban is hatásosnak bizonyul, derül ki a németországi Dermofarmáciai Társaság (Gesellschaft für Dermopharmazie) 2017-ben aktualizált „Bőröregedés elleni dermokozmetikumok” irányelveiből. A felsorolt vegyületek a következők: A-vitamin és származékai, C-vitamin, bizonyos peptidek, szaliciloil-fitoszfingozin, kismolekulás hialuronsav és a nikotinamid.
- Az A-vitamin-származékok anti-age hatása a fény okozta károsodások enyhítésében, a kollagén és az elasztikus rostok szintézisének serkentésében nyilvánul meg. A teratogén hatású tretinoin alkalmazása kerülendő, helyette retinol, retinol-palmitát, retinol-acetát vagy retinaldehid kerül a krémekbe.
- A C-vitamint erősen hidrofil karaktere meggátolja a bőrbe történő penetrációban, így a topikális formulációkban származékait használják.
- Bizonyos peptidek hozzájárulnak a kollagénszintézis serkentéséhez, így például a lizin-treonin-treonin-lizin-szerin pentapeptid vagy a glicin-glutaminsav-lizin-glicin tetrapeptid.
- A szfingolipidek egyik alcsoportját képező ceramidok a bőr barrier-funkcióját erősítik. Az idősödő bőr megjelenésén sokat javíthat az élesztők fermentációjával nyert fitoszfingozin szalicilsav-észtere, a szaliciloil-fitoszfingozin (SP).
- A hialuronsav bőrfeszességet és rugalmasságot fokozó hatása molekulatömegfüggő. Az 50-130 kDa tömegű fragmensek kedvezőbb hatásúnak bizonyulnak, mint a nagy molekulatömegűek.
- A készítmények csomagolásán gyakran B3-vitaminként nevezett nikotinamid valószínűleg – az életkor előrehaladtával csökkentő mértékű – ceramid-szintézist fokozza.
Számos esetben ígéret van, bizonyítékok kellenének
Az E-vitamin tokoferolként, tokotrienolként, E-vitamin-acetátként is jelen lehet a kozmetikumokban – jellemzően mikro- vagy nanoemulziós rendszerekben. Ha azonban a készítményekben az E-vitamin koncentrációja alacsony, nincs kimutatható hatás. Az E-vitamin kombinációja C-vitaminnal az antioxidáns kapacitás fokozása miatt lehet lényeges.
A fitohormonokhoz tartozó izoflavonok és lignánok topikális alkalmazásának az anti-age hatása nem igazolt. Több olyan vegyületet lehet felsorolni, így például a koenzim Q10-et, a dexpantenolt, a rezveratrolt vagy a bioflavonoidokat, amiket ugyan széles körben alkalmaznak a (dermo)kozmetikumokban, de egyelőre csak in vitro igazolt hatásúak, ami nem jelent in vivo körülmények között is megalapozott bőrfiatalító tulajdonságot.
Forrás:
