hirdetés
hirdetés

A biológiai órát kell becsapni

A sejtek „biológiai óráját” csapja be az a kísérletes eljárás, amely a kromoszómák telomér régiójának befolyásolásával gyors ütemben pusztítja el a tumorsejteket.

hirdetés

A Cancer Discovery című folyóiratban nemrég érdekes tanulmány jelent meg  a daganatsejtek egy szelektív befolyásolási lehetőségéről. A Texasi Egyetem Orvostudományi Központjának kutatói a daganatsejtek korlátlan osztódásáért felelős telomeráz enzimrendszer célzott farmakológiai befolyásolásával in vitro és állatkísérletben is sikerrel pusztították el a daganatsejteket, a hasonló hatásmechanizmusú vegyületeknél lényegesen gyorsabban és súlyos mellékhatások nélkül.

A telomeráz a daganatsejtek védő enzimrendszere, amely az egymást követő sejtosztódások számát, és ezen keresztül a sejt élettartamát befolyásoló specifikus kromoszómarégió, az úgynevezett telomér működését befolyásolja. Az egészséges testi sejtekben a telomér minden egyes sejtosztódás során megrövidül, majd egy kritikus hosszúság elérésekor – nagyjából 50 osztódás után – nyugvó állapotban stabilizálja, végül pedig apoptózisra készteti a sejtet. Ezzel mintegy biológiai óraként szabályozza a sejt élettartamát.

A testi sejtekből kialakuló daganatsejtek azáltal válnak képessé a korlátlan osztódásra, hogy aktiválódik bennük a telomeráz enzimkomplex, amely egy RNS részből és egy reverz transzkriptáz fehérjéből áll. A telomeráz minden egyes sejtosztódás után újra létrehozza az osztódással elvesző DNS-szekvenciát, kiiktatva ezzel a sejt jelzését az osztódás leállítására és az apoptózis beindítására.

Noha a telomeráz enzimkomplex mint daganatterápiás célpont befolyásolására korábban is történtek már próbálkozások, a kritikus telomérhossz elérése viszonylag hosszú időt vesz igénybe, ezért az eddig vizsgált telomeráz-gátlók csak kombinációs kezelési sémák részeként tölthették be funkciójukat, súlyos vérképzőszervi és májtoxicitásuk viszont komoly akadálya a humán gyógyászati alkalmazásnak.

Dr. Jerry W. Shay professzor és munkacsoportja egy nukleozid-analóg vegyülettel, 6-tio-2’-dezoxiguanozinnal (6-tio-dG) kezelt humán daganatos sejttenyészeteket, és kimutatta, hogy a telomeráz felismeri és beépíti azt a de novo szintetizált telomérekbe. Az így létrejövő módosulást a sejt a celluláris károsodás „vészjelzéseként” értékeli, ezért leállítja a további sejtosztódást és apoptózist indít el.

A kutatók számos tumorsejtvonalon igazolták, hogy a 6-tio-dG már igen kis koncentrációban és rövid idő alatt elpusztítja a daganatsejteket, a normál human fibroblast-sejtekre és a humán vastagbél-epithel-sejtekre azonban nem fejtett ki káros hatást, ami azt jelzi, hogy a 6-tio-dG apoptózist indukáló hatása csak a telomerázt expresszáló sejtekben valósul meg.

A szer in vivo daganatellenes hatásait egérkísérletben vizsgálták. A tüdőkarcinoma állatmodelljein végzett kísérletsorozat az intaperitonealisan befecskendezett 6-tio-dG tumornövekedést gátló hatását jelezte, súlyos toxicitás nélkül. A kísérletesen előidézett daganatok mérete a kezelés hatására szignifikánsan csökkent, ami arra utal, hogy a tumorsejtek nem képesek a 6-tio-dG által előidézett in vivo telomér-diszfunkció kijavítására.

Mindezek alapján a 6-tio-dG ígéretes vegyület egy univerzális tumorsejt-marker befolyásolására. Bár a humán vizsgálati stádiumba való továbblépéshez figyelembe kell venni, hogy az embrionális és a szöveti őssejtekben szintén expresszálódik a telomeráz enzimkomplex, az eddigi in vivo toxicitási vizsgálatok a hatásosnak mutatkozó dózisok egyikének alkalmazásakor sem utaltak jelentős hematológiai, renális vagy gasztrointesztinális toxicitásra.

Eredményeik alapján a kutatók célszerűnek látják a telomér célzott befolyásolásával ható újabb daganatterápiás megközelítések kidolgozását és a 6-tio-dG további vizsgálatát. Feltételezik, hogy e hatásmechanizmus idővel fontos szerephez juthatna egyebek mellett a reziduális daganatokból kiinduló recidivák megelőzésében vagy megjelenésük késleltetésében, avagy egy kombinációs fenntartó kezelés részeként növelhetné a terápia hatásosságát és csökkenthetné annak toxicitását.

(Forrás: Newswise)

Dr. B. D.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés