hirdetés
hirdetés
2023. február. 06., hétfő - Dorottya, Dóra.
hirdetés

A betegedukáció a biztonságos gyógyszerelés fontos alapköve

A protokollok és ajánlások mellett LED-falak is segítik a biztonságos ellátást az újpesti Szent Borbála Gyógyszertárban, amelynek vezetője, Kresznovszki Miklós szerint a közforgalmú gyógyszertárakban dolgozók is sokat tehetnek a betegbiztonságáért.

hirdetés

A gyógyszer- és betegbiztonság szempontjait is figyelembe véve alakították ki a virtuális, digitális betegfogadó térrel rendelkező gyógyszertárat Újpesten, hiszen – mint a patika vezetője az IME XI. Infekciókontroll és Betegbiztonság konferenciáján fogalmazott – a gyógyszerészi munka magas kockázatokkal jár, különösen az alapellátás részeként működő patikákban. Nagy kihívást jelent ugyanis, hogy miután a beteg hazatér a kórházból, rendelőből, háziorvostól a számára felírt receptekkel, úgy alkalmazhassa otthonában a gyógyszereket, hogy azok ne károsítsák az egészségét.

A patikusokat nemzetközi és hazai ajánlások, protokollok és eljárásrendek egyaránt segítik a biztonságos gyógyszerelésben. Bár az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásában az áll, hogy a gyógyszerelési hibák – amelyekből 42 milliárd dollárnyi egészségkárosodás ered évente – elkerülhetetlenek, ám ezek száma és súlyossága mérsékelhető. Az ajánlás 2017-ben a nem megfelelő gyógyszerelésből eredő súlyos ártalmak 50 százalékos csökkentését tűzte ki célul, a patikavezető szerint valamennyi ellátási szinten van még teendő, hogy ez megvalósuljon.

A gyógyszereléssel kapcsolatos nemkívánatos eseményeket okozhatják a felírási, expediálási, dozírozási és beadási hibák, amelyek potenciálisan elkerülhetőek, ha időben észleljük azokat. Kresznovszki Miklós szerint a gyógyszerész-beteg találkozások során ezekre a hibákra rá lehet jönni és azokat ki lehet javítani.

A gyógyszerelési hibák kockázatát növeli, hogy míg a klinikai gyógyszerészek a kezelőorvoshoz közel dolgoznak, így szükség esetén könnyebben kommunikálnak a kollégákkal, ugyanez a betegellátó intézményektől térben és időben elkülönülő közforgalmú patikák gyógyszerészei számára nehézséget okoz.  Kresznovszki Miklós álláspontja szerint az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (eeszt) lehetőséget adna a gyógyszerelési folyamatok visszakövetésére úgy az orvos, mint a gyógyszerész számára, ám egyelőre nincs ilyen felület a térben. A patikus most csak azokat a kiváltott recepteket látja a felhőben, amelyeket az ő gyógyszertárában expediáltak. Bár jogszabályban már lefektették, hogy a másutt kiadott vények is elérhetők legyenek, a gyakorlatban ez még nem működik. Arra ugyan van lehetőség, hogy a gyógyszerész a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) vonatkozó adatbázisából – az SDT-k és a pszichiátriai kórképek kezelésére szolgáló készítmények kivételével – lehívhassa a beteg gyógyszerelésére vonatkozó dokumentumokat, ám ez csak a páciens írásos engedélyével történhet, és az erről szóló nyilatkozatot a patikában öt éven át meg kell őrizni.

A beteg legyen aktív részese a terápiának

A WHO ajánlásának stratégiai keretét a beteg gyógyszerbölcsessége adja, ám kevés helyen és jellemzően nem kellő mértékben edukálják a pácienseket, akikre passzív gyógyszerbefogadóként tekintenek. Ebben nehézséget – és egyben rizikófaktort – jelent, hogy sok esetben nincs mód kikérdezni a beteget a tára mellett, mert nem ő, hanem a hozzátartozója váltja ki a vényeket.

A betegek többségének fogalma nincs arról, hogy milyen tablettákat szed, így számos hatóanyag átfedés fordul elő a gyógyszerelésben. További veszélyforrás, hogy olyan – patikán kívül is beszerezhető – étrend-kiegészítőket is bevesznek a páciensek, amelyek interakcióba léphetnek a receptköteles készítményekkel.  Példaként említette a még mindig sokak által szedett warfarin típusú véralvadásgátlókat, amelyekkel erős kölcsönhatásba lépnek a tőzegáfonya, a ginzeng vagy a zöld tea tartalmú készítmények, amelyekre a páciensek nem tekintenek gyógyszerként. A kockázatok elkerülése érdekében a beteget támogatni kell abban, hogy aktívan vegyen részt a terápiában.

Fotó: Adobe Stock
Fotó: Adobe Stock

Ehhez nyújt segítséget a Gyógyszereim 5xM® gyógyszerelési segédlet, amivel a beteg könnyen bevonható a terápiába. Az ajánlás 5 kérdést vesz górcső alá a beteg gyógyszerszedési szokásaival kapcsolatban: mit, miért, mennyit, mikor és miként alkalmaz terápiás célra. Ennek mentén a páciens számára is egyszerűen áttekinthető a gyógyszerelés – mondta a patikavezető. A segédlet szerint a gyógyszerelés értékelésénél a gyógyszerésznek a szükségességet, az eredményességet és a biztonságosságot kell mérlegelnie, ami jó támpontot ad a megfelelő terápiához.

Digitalizált betegedukáció

Bár a több tízmillió gyógyszerész-beteg találkozó nagy potenciál a betegbiztonságot erősítő üzenetek célba juttatására a táránál, ám az általánosan használt szóróanyagok jellemzően a kukában végzik. Ez a tapasztalat sarkallta az újpesti gyógyszertár vezetőjét a digitális megoldások alkalmazásáraa.

A betegek a patikába telepített LED- falakon információkhoz jutnak, időpontot foglalhatnak gyógyszerészi konzultációra. Felállítottak egy hologramot is. A látványosság okán a három dimenzióban forgó üzenetek erősen megragadnak a betegek emlékezetében. Szerveznek betegnapokat, közös fórumokat a háziorvosokkal és gyógyszerészekkel.

Tervezik még, hogy az időpontkérő rendszer segítségével meghatározzák azok a témaköröket, amelyek a pácienseiket leginkább érdeklik, és később ennek alapján állítanák össze a digitalizált edukációs tartalmakat.

A patikában egyébként a páciensek kérhetik a gyógyszerelés áttekintését is, amelynek során nemcsak a beteg, hanem a kezelőorvos vagy a házorvos is megkapja azt a terápiás kísérőlevelet, amelynek szövege a gyógyszerészi gondozási irányelvben is szerepel. Azonban a tapasztalat az, hogy a javaslat nyomán ugyan elindul a terápiaváltoztatás, de nem feltétlenül fejeződik be. Visszajelzést az orvosoktól nemigen kapnak, arra, hogy valójában mi történt a gyógyszereléssel, legfeljebb a betegtől kapott információkból, vagy a felírt receptek tartalmából tudnak következtetni.

* * *

Az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ a cikkben idézett gyógyszerész által a konferencián elmondottakra reagálva az alábbi kiegészítést teszi:

Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény 2019. évi módosítása lehetővé tette a gyógyszerészi gyógyszerelési történet lekérdezését az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térből (EESZT). A funkció 2020-tól valamennyi közforgalmú gyógyszertári rendszerben akkreditálásra került. A lakossági gyógyszerellátásban a gyógyszerészi tanácsadást támogató EESZT szolgáltatás azóta is folyamatosan elérhető.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline )
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés