hirdetés
hirdetés

Stressz, feszültség, pánik és szorongás

A benzodiazepinek természetes alternatívái

Munkahelyi konfliktusok, magánéleti nehézségek, anyagi problémák – mindezek mellé egy határidőkkel teletűzdelt naptár… A következmény a stressz, az idegeskedés és a szorongás. A megoldás pedig egyáltalán nem biztos, hogy a szintetikus nyugtató gyógyszerekhez fordulás.

hirdetés

A stressz és a szorongás mindennapi életünk szerves része – nem mindegy azonban, hogy milyen mértékben! A szorongás normális reakciónak tekinthető abban az esetben, ha ténylegesen fenyegeti valaki vagy valami egy adott személy biztonságát. Ellenben, a krónikus és/vagy irracionális szorongás már kórosnak tekinthető. A modern világban gyakoriak a feszültséggel, idegeskedéssel járó kóros szorongásos állapotok: a populáció 13−29 százaléka legalább egyszer szembesül vele élete során (1, 2). Elsősorban a nők érintettek, náluk 2-3-szor gyakrabban fordul elő szorongásos kórkép, mint a férfiaknál. Az okok között kutatva genetikai tényezők, táplálkozási hiányosságok/zavarok, hormonális változások, korábbi traumák, különféle (súlyos) betegségek, rossz szokások és az öregedés egyaránt említhetők. Gyakori, hogy a szorongásos állapot egyéb mentális kórképekkel, elsősorban depresszióval társul (1).

Benzodiazepinek – nem rendeltetésszerűen szedve

A szorongásos zavarok, köztük a generalizált szorongás, a fóbiák, a kényszeres-rögeszmés zavarok, a poszttraumás stressz és a pánikrohamok kezelésére általában benzodiazepineket, antidepresszánsokat vagy béta-blokkolókat rendelnek az orvosok.

A leggyakrabban alkalmazottak a benzodiazepinek. Ezek annyira ismertek a laikusok körében is, hogy többen enyhe idegfeszültség vagy egy átmeneti stresszes állapot esetén is bevesznek belőlük egy-egy adagot. Teszik ezt annak ellenére, hogy a hatóanyagcsoportnak számos súlyos mellékhatása ismert, illetve szedésükkor számolni kell a tolerancia és a függőség kialakulásával. Elsősorban ezekkel magyarázható az, hogy a benzodiazepinek előírásszerű alkalmazása nem szabad, hogy tovább tartson 4 hétnél. Miközben maximum 4 hetes alkalmazás szerepel az irányelvekben, a betegek negyede 4 hét elteltével is adagolja a benzodiazepineket, illetve az idős betegek több mint negyede egy év elteltével is szedi azokat (3).

Forrás: Pharma Tribune / 123rf
Forrás: Pharma Tribune / 123rf

Alternatív megoldások − kedvező mellékhatásprofillal

A mindennapokkal járó idegeskedés, stressz, aggodalmaskodás és szorongás kezelésében – a szintetikus hatóanyagokhoz fordulást megelőzően − eredményre vezető lehet diétás beavatkozásokkal vagy gyógynövény alapú szerekkel próbálkozni. Több aminosav, vitamin, ásványi anyag, olaj és gyógynövény ismert, amik állatkísérletekkel és/vagy klinikai vizsgálatokkal igazolt módon hozzájárulhatnak az idegfeszültség oldásához, a szorongás enyhítéséhez.

A teljesség igénye nélkül néhány gyakrabban alkalmazott, klinikai vizsgálatokban is tanulmányozott „természetes” szorongásoldó, hangulatjavító (1):

Aminosavak: glutaminsav, L-triptofán, L-tirozin, L-fenilalanin, teanin

Vitaminok: C-, D- és E-vitaminok

Ásványi anyagok: magnézium

Zsírsavak: ómega-3 többszörösen telítetlen zsírsavak

Gyógynövények és kivonataik: orbáncfű, macskagyökér, komló, levendula, kamilla, golgotavirág, álombogyó, kava-kava

A benzodiazepinek „alternatíváinak” tekinthető vitaminok, aminosavak vagy növényi kivonatok általában a neurotranszmitterek (pl. gamma-amino-vajsav (GABA), dopamin, szerotonin, noradrenalin) szintjének a befolyásolásával és/vagy a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese (HPA) tengelyen keresztül fejtik ki hatásaikat. Számos esetben komplex hatásmechanizmust valószínűsítenek, ami jelenleg még teljes részletességében nem ismert (1). Leszögezendő azonban, hogy a természetes szorongásoldók – a benzodiazepinekkel szemben – nem okoznak hozzászokást, függőséget, másnapra átnyúló „hangover” hatást, és összességében véve kedvező, számos esetben a placebokezeléssel összemérhető mellékhatásprofillal rendelkeznek (1, 2).

Aminosavak a normális neurotranszmitter-szintért

A glutamát/glutaminsav az egyik fő neurotranszmitternek számít az agyi működésben. Emellett, a gamma-amino-vajsav (GABA) előállítása is glutaminsavat igényel. Az L-triptofán és az L-tirozin a szerotonin-, a dopamin- és a noradrenalintermelődés prekurzorai. A szervezetnek az említett neurotranszmittereket előállító képessége összefüggésben áll az adott aminosavakból a táplálkozással szervezetbe jutott mennyiséggel. Mind állatkísérletesen, mind humán klinikai vizsgálatokkal igazolt, hogy a szervezetbe jutó L-triptofán mennyiségének a növelése a szerotoninszintézis fokozódásával függ össze. Az 5-hidroxi-triptofán (5-HTP), ami különféle étrend-kiegészítőkben is elérhető, a triptofán prekurzora, emeli a szervezetben szintetizálódó szerotonin szintjét, ilyen módon járulva hozzá a jobb közérzet kialakulásához (1).

Újabban, a táplálkozással bevitt D,L-fenilalaninhoz kötnek – a dopamin- és a szerotoninszintézis befolyásolásában játszott − pozitív szerepet, ilyen módon erősítve az érveket, amik a táplálkozásnak a szorongásos zavarok leküzdésében betöltött jelentősége mellett szólnak (1).

Az étrend-kiegészítők közötti kínálatban fellelhető a GABA is. Mivel az alacsony GABA-szintek szorongással, nyugtalansággal, álmatlansággal, rossz hangulattal függnek össze, nem kizárt, hogy a GABA-szupplementáció enyhíti a szorongást és relaxációhoz vezet, mint arra klinikai vizsgálatok eredményei is utalnak (1).

A zöld teában található aminosav, a teanin nyugtató hatást fejt ki az agyra. A teanin képes a vér-agy gáton átjutni, és a GABA-, illetve dopamintermelődést fokozni. Egy vizsgálat a szorongásszint csökkenését mutatta ki teaninadagolás hatására (1).

Hangulatjavító vitaminok?

Néhány (nem széles körű) vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy egyes vitaminok is szerepet kapnak a hangulat és a szorongásos állapot befolyásolásában. Mindez a bioszintetikus folyamatokban betöltött kofaktorszerepre vezethető vissza. A nagy dózisú C-vitamin, az E-vitamin hozzájárulhat a hangulat javításához, illetve egy vizsgálat a D-vitamin kedvező hatásáról számolt be a fibromialgiával összefüggő szorongás esetén (1).

Magnézium

A magnézium stresszes állapotokban kifejtett kedvező hatását több vizsgálat is alátámasztja. Egy kontrollált klinikai vizsgálat a kalciummal kombinációban adagolt magnézium szorongáscsökkentő hatásáról számol be. Egy másik vizsgálat a B6-vitaminnal együtt adagolt magnézium pozitív hatásairól tájékoztat a premenstruációs szindrómával összefüggő feszült idegállapot és a generalizált szorongás vonatkozásában (1).

Ómega-3 zsírsavak mint a hangulat olajozói

Noha az ómega-3 zsírsavak stressz- és szorongásoldó szerepe nem egyértelmű, vannak vizsgálatok, amik alapján hatásosnak bizonyulnak. Egy hallgatók bevonásával végzett vizsgálat alapján a napi 2,5 g-os ómega-3 többszörösen telítetlen zsírsav-szupplementáció mintegy 20%-kal redukálja a hallgatók szorongását. Egy másik vizsgálatban a szerfüggő betegek leszoktatási folyamatával járó szorongás kezelésében bizonyult kedvező hatásúnak az ómega-3-bevitel (1).

A macskagyökéren, citromfüvön, komlón, golgotavirágon és orbáncfüvön túl…

Több gyógynövényt, illetve a belőle készült extraktumokat nagy múltra visszatekintően használják eredményesen a feszültség, a stressz és a szorongás oldásában. A macskagyökér, a citromfű, a komló, a golgotavirág és az orbáncfű monokomponensű és kombinációs készítményei széles választékban érhetők el a gyógyszertárakban.

Újabban egzotikus növények készítményei is megjelentek a kínálatban, úgy, mint az álombogyó vagy más néven ashwagandha (Withania somnifera).

Az álombogyóhoz fiatalító és gyulladáscsökkentő tulajdonságokat kötnek. Emellett, a növény hatóanyagai a szorongás oldásában is ígéretesek, mint azt állatkísérletek bizonyítják. Rágcsálók esetén az álombogyóval a benzodiazepinekével összemérhető hatás érhető el. Humán vonatkozásban az ashwagandha és a pszichoterápia hatásosságát vetették össze egy klinikai vizsgálatban, ahol azt találták, hogy a gyógynövénnyel kezeltek körében jelentősebb mértékben csökkent a szorongásszint, mint a pszichoterápiában részesülőknél (1).

Internetes forgalomban elérhetők az anxiolitikus hatású kava-kava (mámorbors; Piper methysticum) készítményei is. A kava-kava alapú patikaszereket több mint 10 évvel korábban a hatóságok hepatotoxicitásra hivatkozva vonták ki a gyógyszerpiacról. Valószínűsíthető azonban, hogy a kava-kava szedésével összefüggésbe hozható májtoxicitás nem kizárólag az anxiolitikus drog alkalmazásának a következménye, hanem az azzal egy időben fogyasztott alkohol, illetve a vele párhuzamosan szedett egyéb gyógyszerek, gyógynövények is szerepet játszhatnak a súlyos, esetleg fatális kimenetelű májkárosodás kialakulásában. Így például a kava-kava orbáncfűvel való együttes alkalmazása a hepatotoxicitás fokozódásához vezethet. Pár éve Németországban például már újból elérhető a kava-kava, igaz, vényköteles gyógyszerként, orvosi felügyelet mellett alkalmazva (4). Magyarországon gyógyszerként nincs forgalomban kava-kava, azonban beszerezhetők – a gyógyszernek nem minősülő – készítményei.

 

IRODALOM

1. Alramadhan E, Hanna MS, Hanna MS, Goldstein TA, Avila SM, Weeks BS. Dietary and botanical anxiolytics. Med Sci Monit. 2012;18:40−48.

2. Liu L, Liu C, Wang Y, Wang P, Li Y, Li B. Herbal medicine for anxiety, depression and insomnia. Curr Neuropharmacol. 2015;13:481−493.

3. Gerlach LB, Maust DT, Leong SH, Mavandadi S, Oslin DW. Factors associated with long-term benzodiazepine use among older adults. JAMA Intern Med. 2018;178:1560–1562.

4. http://pharmaonline.hu/gyogyszerek/cikk/ujra_forgalmazhato_lesz_a_kava_kava_nemetorszagban

Dr. Budai Lívia PhD., szakgyógyszerész, egyetemi adjunktus, Semmelweis Egyetem Gyógyszerészeti Intézet
a szerző cikkei

(forrás: Pharma Tribune)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés