hirdetés
hirdetés

30 százalékkal is csökkenhet a termelékenység a szerializáció miatt

Tudtuk, hogy óriási beruházásra kell készülni a szerializáció miatt, de alábecsültük a hatását – mondta a Világgazdaságnak Greskovits Dávid, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (Magyosz) elnöke. Kifejtette, hogy egy egyedi azonosító nyomtatására alkalmas gép százmillió forintba kerül, ami 70-75 forintos pluszköltséget jelent egy doboz gyógyszer gyártásakor, függetlenül az árától.

hirdetés

Több gyógyszercég kifejezetten a februárban bevezetett szerializáció miatt jelentett be termékhiányt. Hogy állnak a Magyosz tagvállalatai az új gyógyszer-azonosítási rendszerrel?

A rendszer kötelező bevezetése egy rémálom. Február 9-én, azaz nyolc hónapja indult az európai gyógyszer-azonosítási rendszer, ettől a pillanattól nem lehet forgalomba hozni olyan vényköteles (és bizonyos nem vényköteles) termékeket, amelyek nem rendelkeznek egyedi azonosítóval és úgynevezett dézsmazárral. Egy olyan szabályozást erőltettek ránk uniós szinten, amely valamennyi, a gyógyszerellátásban részt vevő szereplőnek óriási teher, vagyis a nagykereskedőknek, a gyógyszerészeknek, és a betegeknek is többet kell várniuk a patikákban. A legnagyobb terhet azonban a gyógyszergyártók viselik, a hazai gyártók egyszeri beruházásként húszmilliárd forintot költöttek a rendszerre. Most a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a rendszer súlyos, olykor 10-30 százalékos termelékenységcsökkenéshez is vezetett, nem növelte a foglalkoztatottságot, nem beszélve a fenntartási költségekről. Összességében ez akkora teher, hogy valóban előidézhet ellátási nehézségeket.

Február 9. óta stabilizációs időszak van érvényben a szerializáció terén. Ez meddig tart?

Ez az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) türelmén múlik. Büszkék lehetünk, mert a magyar szereplők időben felkészültek, és európai szinten is kiválóan teljesítettek. De nagyon sok problémával csak most szembesülünk. A rendszerben keletkező alertek, vagyis riasztások száma viszonylag alacsony. De csak viszonylag, nem tartunk még ott, hogy lezárjuk a stabilizációs időszakot. Továbbra is sok az emberi és technikai hibából adódó, fals alert, amely miatt a stabilizációs időszak lezárását követően a beteg nem kaphatná meg a gyógyszerét. Most azon dolgozunk, hogy a rendszer csak akkor jelezzen, ha valós hibát észlel. Magyarországon a zárt ellátási lánc abszolút biztonságos, évente háromszázmillió dobozt forgalmaznak a patikák.

Mekkora terhet ró évente a hazai gyógyszeripar szereplőire a rendszer?

Számításaink szerint a hazai gyártók négy-hat milliárd forintot költenek a rendszer éves fenntartására, de minél kisebb egy gyógyszeripari cég, arányaiban annál nagyobb teher számára a szerializációval járó követelmények megteremtése és működtetése. Annak a berendezésnek az ára, amely az egyedi azonosítót generálja, nyomtatja, amelyben van még egy kamera, és képes dézsmazárral lezárni a dobozt, százmillió forint. A gyógyszercégeknek minden egyes gyártósorra be kellett állítaniuk egy ilyet. Egy kis- és középvállalkozásnak ebből átlagosan hármat kellett beszereznie, a nagyvállalatoknak ennél lényegesen többet. A szerializáció a generikus gyógyszereket gyártó cégeknek fáj a legjobban, ugyanis náluk van a gyártósorok kétharmada.

A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában

(forrás: Világgazdaság)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés