hirdetés
hirdetés
2021. december. 04., szombat - Borbála, Barbara.
hirdetés

A kórházakban is ellenőrzik a speciális szaktevékenységeket

Tulajdonátrendeződés: tavasszal korrigálhatják a szabályokat

A jövőben célellenőrzésekre számíthatnak a gyógyszertárak, az első ilyen akció tavaly decemberben volt. Interjú dr. Mike Lászlóval, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) tavaly ősszel kinevezett új országos tiszti főgyógyszerészével.

Változik – jelentette be már korábban – a tisztigyógyszerészet ellenőrzési módszere, a jövőben inkább a célzott vizsgálatokra kívánnak fókuszálni. Mit jelent ez a gyakorlatban? 

– A hagyományos értelemben vett nagy, átfogó ellenőrzések természetesen a jövőben is megmaradnak, inkább az arányokon kívánunk módosítani.

– Milyen mértékben?

– Szeretnénk, ha idővel az ellenőrzések 70 százaléka célvizsgálat lenne, amikor egy-egy konkrét területre fókuszálunk. Például a gyógyszerkiadási gyakorlatra, a készletkezelés rendjére, a magisztrális készítményekhez szükséges feltételek meglétére, illetve ehhez kapcsolódóan a mintavételezésre, annak vizsgálatára, hogy az adott készítmény minősége és mennyisége megfelel-e az előírtaknak. Bár lényeges az építészeti, illetve a tárgyi feltételek megléte is, a fentiekkel kapcsolatos esetleges kifogások mégsem annyira súlyosak, mint a gyógyszerkiadási szabályok be nem tartása – amelyet jogszabály rögzít. Vagyis, vényköteles gyógyszer nem adható ki recept nélkül, vagy ha igen, akkor annak meghatározott norma szerint kell történnie.

– Csak a közforgalmú gyógyszertárak számíthatnak a tisztigyógyszerészek szúrópróbaszerű megjelenésére vagy az intézményi szektor is?

– Természetesen a kórházakban is ellenőrizzük a speciális szaktevékenységeket: az onkológiai készítmények helyben történő elkészítését, a gyógyszerosztást, a betegágy melletti tanácsadást, az intézeti gyógyszertárak közötti készletáthelyezést, a tételes elszámolást, az egyedi importot, a klinikai gyógyszervizsgálatokat, az indikáción túli – off label – gyógyszerelést, illetve a kórházi köteléken belül működő, vényforgalmat lebonyolító gyógyszertárakat is – hogy csak néhányat említsek. A múlt esztendőben egyébként az OGYÉI átfogó vizsgálatot tartott a teljes kórházi szektorban, 105 intézményi gyógyszertárat világítottunk át, a beérkezett információk feldolgozása jelenleg is zajlik. A második félévben pedig itt is megkezdődnek majd a célellenőrzések.

– Az első ilyen akciót már megtartották tavaly december 6-án. Mit ellenőriztek, s milyen eredményre jutottak?

– Aznap 22 településen – köztük a fővárosban is – összesen 59 gyógyszertárban végeztünk speciális célellenőrzést: az onkológiai készítmények gyógyszertári tárolási és készletezési rendjére voltunk kíváncsiak. Több jogszabály intézkedik arról, hogy ezeket a készítményeket miként kell tárolni, készletezni, s milyen nyilvántartásokat kell vezetni. E megfelelőségi kritériumokat vizsgáltuk: annyi gyógyszer van-e a patikában, mint amennyit beszerzett, illetve amennyit az elektronikus készletnyilvántartás mutat.

– S mi lett az eredmény?

– Nagyon érdekes megállapításokat tettünk, több patika esetében még további, tisztázandó kérdéseket kell feltenni. Ezt követően zárjuk le az eljárásokat.  Olyan jellegű tevékenységeket, jelenségeket tártunk fel egy egyszerű, újszerű mintavételezési technikával, amit tisztáznia kell a szektor szereplőinek.

– Kicsit konkrétabban…

– Az eljárások lezárultáig nem árulhatok el részleteket. Azt viszont el tudom mondani, hogy mit nézünk: a beszerzett mennyiségnek megfelelő számú készítményt adott-e el a patikus, s ha ennél többet, akkor ez hogyan történhetett.

Az ellenőrzés összefügg az elmúlt hónapokban komoly visszhangot kiváltó két patikát érintő visszaélésekkel? Az onkológiai készítmények egyesek szerint legalább annyira kurrens termékek a szürke és fekete kereskedelmi zónában, mint a különféle nyugtatók és pszichiátriai szerek. 

– Vannak információink, ezek alapján mérlegeljük a helyzetet, háttérelemzést készítünk, s mindezek alapján döntünk arról, hogy mely célzott terápiás területet ellenőrizzük. Az onkológia frekventált terület, drágák a készítményei, magas az incidencia.

– A patikai tulajdonátrendeződés rendben, adott határidőre lezajlott. Ugyanakkor az ezzel kapcsolatos jogszabály-módosítások egyike-másika nehéz helyzetbe hozhat egy-egy gyógyszertárat, sőt, akár a tulajdon elvesztéséhez is vezethet.

– Mire gondol?

– Arra az esetre, ha meghal a gazdasági társaságként működő családi patika személyi jogos gyógyszerésze. Tavaly év végéig a jogszabályok biztosítottak egy átmeneti időszakot a hagyatéki végzés törvényerőre emeléséig. Ez a lehetőség azonban kikerült a gyógyszer-gazdaságossági törvényből, helyét egy általános rendelkezés váltotta fel: a gyógyszertár addig működhet, amíg a gyógyszerészi tulajdonhányad meghaladja az 50 százalékot.

– Ezt nagyon gyorsan, reményeink szerint a tavaszi jogalkotási időszakban korrigálják. Speciális helyzetben vannak e tekintetben egyébként az egyéni vállalkozók is, akiknek halála esetén – kivéve, ha az örökös is jogosult személyi jogra – vissza kell vonni a patika működési engedélyét, mivel ennek alapfeltétele, a személyi jogos gyógyszerész meghalt. Jelenleg 350 gyógyszertárat működtetnek egyéni vállalkozásként.

Egy közelmúltban, épp az OGYÉI szervezésében megtartott szakmai tanácskozáson több, speciális problémát is felvetettek a patikusok, így például azt, hogy ismeret hiányában nem tudják ellenőrizni a külföldi receptek szabályszerűségét. Ön akkor azt ígérte, összeszedik, s egy dokumentumban összefoglalják, hogy milyen formai követelményeknek kell megfelelniük a szabályszerű külföldi vényeknek. Elkezdődött már ez a munka? 

– Megkértük a környező hat ország egészségbiztosítási intézetét, hogy küldjék el számunkra a náluk hatályos vény alaki és tartalmi formátumát. Ha megkapjuk, közzétesszük.

– Az e-recept, illetve valamivel később az egyedi gyógyszer-azonosító rendszer bevezetése komoly kihívás a betegek ezreivel naponta találkozó közforgalmú gyógyszerészeknek. Milyen segítséget tud nyújtani a minél zökkenőmentesebb átálláshoz az intézet?

 – Az e-recept nagyon jó dolog, rengeteg lehetőség van benne, akár olyan problémák kezelésére alkalmas, amire eddig esélyünk sem volt. Alkalmazásával például az eddig is zárt magyar gyógyszerellátási láncot még zártabbá tesszük. Az OGYÉI arra törekszik, hogy a gyógyszerészek, a tárák mellett dolgozók, valamint a patikában megjelenő betegek semmiféle zökkenőt ne tapasztaljanak az új rendszer bevezetésekor, illetve ezt követően. Olyan technikai, technológiai megoldást szükséges alkalmazni, amely a korábbiakhoz képest a napi praxis során minimális változást jelent, legyen szó az orvosokról, a gyógyszerészekről vagy a betegekről, fontos, hogy ne több, inkább kevesebb időt vegyen igénybe a működtetése. Ami a gyógyszer-azonosító rendszert illeti, ezt 2019-ben kell bevezetni az Európai Unióban, segítségével a gyártótól a betegig követhetjük a gyógyszerek útját. Ez még zártabbá teszi a rendszert, s biztonságosabbá a betegellátást.

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: Pharma Tribune)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés