hirdetés
hirdetés
2021. december. 04., szombat - Borbála, Barbara.
hirdetés

Patrióta egészségipar: bővülő oltóanyaggyár, kevesebb klinikai vizsgálat, további államosítás

Az önellátási képesség bővítése mellett az állami szerepvállalás növelése is terítékre került a pandémia nyomán átszabott patrióta egészségipari stratégiában. Lengyel Györgyi, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszteri biztosa a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) XV. konferenciáján arról is beszélt, hogy az egészségipar területén csak a klinikai vizsgálatok számában történt visszaesés az elmúlt időszakban, amelynek felügyeletét két évvel ezelőtt az emberi erőforrások minisztériuma nem volt hajlandó átengedni az innovációs tárcának.

Az önellátási képesség növelése és a kapacitásfejlesztés áll az államilag támogatott egészségipari beruházások középpontjában – mondta előadásában Lengyel Györgyi, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) egészséggazdaságért felelős miniszteri biztosa, aki beszámolt arról is, hogy a Nemzeti Oltóanyaggyár koncepciója kiegészült a Nemzeti Koronavírus Oltóanyaggyár terveivel. Utóbbi feladata, hogy évente 8-10 millió magyar fejlesztésű Covid-vakcinát gyártson, míg az előbbiben szélesebb spektrumon állítanak majd elő húszmillió, különböző technológiával készülő oltóanyagot. A két beruházás párhuzamosan valósul meg, a Nemzeti Oltóanyaggyárban 2024-ben indulhat el a munka, míg a Covid-vakcina üzemet – amelynek szeptember 5-én rakták le az alapkövét – 2022 végén, 2023 elején adják majd át.

Az egészségipar a leginnovatívabb iparágak egyike, amit a miniszteri biztos szerint az is igazol, hogy a startuppok hat százaléka ebben a szegmensben működik. Idehaza több tényező is indokolta az ágazat kiemelt fejlesztését. Idehaza együttesen van jelen az innováció és a tradíció – például a gyógyszer- és az orvosi eszköziparban – rendelkezésre áll a magasan képzett munkaerő. Robbanásszerűen fejlődik a tudomány, és egyre bővül a fizetőképes kereslet is.

A fejlesztés iránti igény a társadalom részéről is megjelent: egy korábbi vizsgálat szerint a lakosság 76 százalékának véleménye, hogy a technológiai fejlődés javít az egészségügyi ellátáson, túlnyomó részük a lakóhely közeli ellátást preferálja, és a többség digitálisan szeretné megkapni a leleteit. A lakosság egyre tájékozottabb, diagnózist és sok esetben – vitatható módon – gyógymódot is keres az interneten. Némi elmaradás csupán a nemzeti egészségügyi adatvagyon kihasználásában talált a miniszteri biztos, ám úgy vélte, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér mind szélesebb körű használata megnyitja az utat az előtt,  hogy elemzésre, döntéstámogatásra is használhassuk a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél felhalmozódó adatokat.

Csökken a klinikai vizsgálatok száma, aminek az az oka, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény másodállásokkal kapcsolatos szabályozását az intézmények nem tudják értelmezni – emelte ki Lengyel Györgyi az ITM két évvel ezelőtt létrehozott kilenc munkacsoportjai közül a klinikai vizsgálatok területét, amelyet végül az Emberi Erőforrások Minisztériuma vitt tovább. Évente 300 új study indul, amelyek keretében 20 ezer beteg jut a szponzorokon keresztül innovatív terápiához, ezért a most tapasztalható problémákat mielőbb orvosolni kell.

Az ITM stratégiaalkotási feladatainak támogatására, mentoráló és koordinációs szerepkörrel hozták létre tavaly augusztusban az Egészségipari Innovációs Központ (EGINOK) Nonprofit Kft-t, amelynek ügyvezetője az a Németh László, aki 2015-18-ig az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgatója, majd a Szegedi Tudományegyetem klinikai központjának vezetője volt.

A pandémia megjelenésével olyan újabb célok sorakoztak fel az egészségipari stratégiában, mint a termelési értékláncok rövidítése, az egészségipari munkahelyek megőrzése, a gyártási kapacitások növelése, amelynek nyomán hazai termékekkel váltanák ki a kínai importot, akár exportképes mennyiséget is termelve ezekből. Ugyancsak a koronavírus-járvány tette hangsúlyosabbá az állam szerepét az ellátásbiztonság garantálásában, így meg kell vizsgálni, melyek azok a cégek, ahol szóba kerülhet az államosítás, vagy legalább az, hogy az állam mértékadó tulajdonrészt szerezzen. Mint Lengyel Györgyi fogalmazott: patrióta egészségipar kialakításán dolgoznak.

További információk a konferenciáról a MedicalOnline-on

PO-archív / Borbás Anikó tanszékvezető egyetemi tanár (Forrás: Debreceni Egyetem)
PO-archív / Borbás Anikó tanszékvezető egyetemi tanár (Forrás: Debreceni Egyetem)

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés