hirdetés
hirdetés

Munkavállalás külföldön – mesélnek a gyógyszerészek

Magyarországot elhagyni, külföldön újrakezdeni  – nagy dilemma, de vannak, akik belevágtak. Arra kértük őket, írják meg, mit tapasztalnak. 

hirdetés

Fiatal gyógyszerészeket kérdeztünk meg arról, milyen tapasztalatokkal rendelkeznek a külföldi munkavégzés terén. Kiknek ajánlott, hogy elinduljanak? Melyik országba hogyan lehet kijutni? Mik a tapasztalati az ott dolgozóknak? Ezen írás keretein túlmutat, de azon is érdemes elgondolkozni, hogy visszatérnek-e valaha Magyarországa azok, akik egyszer már gyökeret eresztettek máshol – és ennek a folyamatnak vajon milyen hatása lesz pár év vagy évtized múlva a hazai gyógyszerészetre? (Korábbi, „Jaj, ezek a fiatalok – Megindulhat a gyógyszerészek külföldre vándorlása?" című cikkünket ide kattintva olvashatják.) 

Szabad munkaerő-áramlás?

A munkaerő keletről nyugatra, délről északra történő vándorlása mindig jellemző volt Európára. Az országokat elválasztó határok felszámolásával ez a folyamat csupán felgyorsult. Az Európai Unió egyik alapelve, hogy a munkaerő szabad vándorlását engedélyezi, így az uniós csatlakozás óta egyre több magyar előtt nyílt meg a lehetőség, hogy szerencsét próbáljon külföldön. Az már érdekesebb kérdés, hogy melyek azok a hiányszakmák, amellyel biztosan jó állást kap valaki. A külföldi munkaerőpiac a 2000-es évek elején – főként Anglia – több magyar gyógyszerészt vett volna fel, mint ahányan ténylegesen vállalták az ottani munkát, de ma már egyáltalán nem biztos, hogy igényt tartanak a munkájukra:

– Tapasztalatból mondom, hogy nagyon beszűkültek a lehetőségeink: míg pár éve még tényleg lasszóval fogták az embereket Írországba, Angliába és Németországba, addigra manapság már jószerével csak Norvégia keres rendszeresen gyógyszerészeket, de ők sem toboroznak olyan eltökélten… Személyes tapasztalatom: 1 évig nem találtam munkát Hollandiában. A patikai munkavégzés szinte minden országban extra vizsgákhoz kötött, ami rengeteg pénz és nem kevés idő is, Ausztriában nagyjából 1 év letenni, Angliában és Németországban pedig 6 hónap. Amikor én elkezdtem a gyógyszerészképzést, még hiányszakma volt, végzéskor is lasszóval fogták az embereket, mostanra pedig odáig jutottunk, hogy állásbörzét szerveznek a végzősöknek, hogy segítsék az elhelyezkedésüket. Most, hogy még a keretszámot is felemelték, szerintem csak rosszabb lesz a helyzet – olvashatjuk egy fiatal gyógyszerész véleményében.

A külföldi munkavégzés a valóságban

Olyan fiatalokat kérdeztünk meg, aki hosszabb-rövidebb ideje idegen országban dolgoznak, talán így pontosabb kép kapható arról, mik a külföldi munkavégzés előnyeiről és árnyoldaláról.

Svájc 


Bár az elmúlt években Svájcban is csökkent a gyógyszerészek bére, még mindig a svájci átlag, és jóval a magyarországi bérek fölött lehet keresni. A nettó bér függ attól, melyik kantonban vállal munkát valaki, milyen a nyelvtudása, a bérszámítás rendszere pedig alapvetően eltér a magyartól. Egy vezető gyógyszerész nagyjából 6‑szor annyit keres, mint itthon, az árak viszont csak körülbelül háromszorosát teszik ki az itthoniaknak. Ebből adódik, hogy (főként a jelenlegi árfolyam mellett) jelentős összegeket lehet megtakarítani és hazaküldeni, valamint magasabb életszínvonalat engedhet meg magának a Svájcban dolgozó. 

A gyógyszerésznek, mint szakembernek sokkal nagyobb szabadsága van, mint Magyarországon, a jogszabályok szerint minden esetben gyógyszerész végzettség kell a patika vezetéséhez. Lényegesen kevesebb a labormunka, így főként az officinában kell dolgozni, minden receptet (kivétel nélkül!) ellenőrizni kell, illetve irányítani kell az asszisztenseket. Így a magas szintű német tudás elengedhetetlen, de figyelembe kell venni, aki tökéletes német nyelvtudással érkezik, az is nehezen tanulja meg a svájci dialektust, azaz a Schweizerdeutsch‑t, valamint a többi hivatalos nyelvet (rétoromán, francia, olasz) is beszélni kell.

Egyesült Királyság

Mint sokak számára ismeretes, az angolszász gyógyszerészi rendszer jelentős mértékben különbözik a Közép-Kelet Európában honos rendszertől. Itt nem pusztán a receptfeldolgozásra és a támogatás-felosztásra kell gondolni, hanem elsősorban a gyógyszerészi gondozás kiemelt szerepére. Nagy-Britanniában az egészségügyi szakemberhiány oda vezetett, hogy a gyógyszerészek munkaköre és felelőssége jelentősen megnövekedett, például a kötelezőnek számító vérnyomásméréstől a Magyarországon hihetetlennek hangzó receptírási jogig. Ehhez természetesen előbb el kell végezni egy szakmai felkészítő tanfolyamot, 2008-ban kb. 400 gyógyszerész szerezte meg ezt a képesítést, így ők receptet adhatnak ki asztma, allergia, nátha/influenza esetében.

Minden gyógyszerésznek szükség esetén joga és kötelessége a beteggel négyszemközt konzultálni, és egy zárt, erre a célra kialakított szobában megbeszélni a diagnózist, a javasolt kezelést és a gyógyszeres hátteret. Ez természetesen nem vonatkozik minden szakorvosi területre, de az influenza, asztma, izom-, ízületi fájdalmak, allergia mindenképpen ide tartoznak.

Magyarországról legtöbben a BOOTS patikalánchoz mentek / mennek el dolgozni. A lánc vállalja a kiutazó gyógyszerészek felkészítését (a nyelvvizsgától a gondozási tréningig), valamint a kiköltözőnek anyagi támogatást is nyújt. Ez azt jelenti, hogy a kezdeti időszakban ingyenes szállást és étkezést biztosítanak, valamint a jelölt munkáját egy mentor felügyeli, akihez bármilyen probléma esetén fordulhat. Az angol gyógyszerészek fizetése évi bruttó 34000 és 37000 font között mozog, azonban az angliai munkaerőpiac is kezd telített lenni. Gyógyszerészek szempontjából fontos megjegyezni azt is, hogy munkába álláskor rengeteg vizsgát kell letenni: az egyszerűbbek a gyógyszertár házirendről szólnak, míg a bonyolultabbakra napokat kell készülni – idegen nyelven. A munkavállalóknak minden vizsgán meg kell felelnie, különben szerződése felbontásra kerülhet. Az összes vizsga letétele miatt 1 évnél rövidebb munkára szinte nem is éri meg jelentkezni.

Németország

Anyagi és szakmai megbecsültség, kiszámítható, tervezhető jövőkép és nyugat-európai életkörülmények várják az – elsősorban Uniós országokból – Németországra érkező gyógyszerészeket is. A gyógyszerész diploma mellett legalább középfokon kell németül beszélni, de alapvető elvárás, hogy a kezdeti hónapok után a nyelvtudás fejlődjön, így a kötelező vizsgák és nyelvtudás megszerzésének időszaka kritikus, viszont a későbbiekben a fizetés még németországi viszonylatban is kiemelkedő, továbbá a munkavállaló jogosultságot szerez a német egészségbiztosításra és nyugdíjra.

Mi az, amiben mégsem zöldebb a szomszéd fűje?

Az általunk megkérdezett fiatalok közül mindenki pozitívumként emelte ki, hogy a gyógyszerészeknek az általuk választott országban sokkal komolyabb, vezető szerepe van, nagyobb a szabadsága a terápia megválasztásában, többen érzik úgy, hogy hazainál jobban megbecsült szakemberek, és jobban hasznosíthatják az egyetemen megszerezett tudásukat is.

Negatívumként a legtöbben azt említették, hogy nehéz a családtól és a Magyarországtól elszakadni, hiába áll ma már rendelkezésre egyre több eszköz a kapcsolattartásra, a szálak idővel megkopnak. A legfontosabb a tökéletes nyelvtudás, illetve tanulási hajlam nélkül nem érdemes nekivágni az ismeretlennek, mert a gyógyszerész szakmában külföldön e nélkül boldogulni szinte lehetetlen. Az is általános tanulság, hogy akinek rendeződik a külföldi élete, vezető státuszba lép vagy a magánélete szerencsés fordulatot vesz, az várhatóan már nem fog hazatérni Magyarországra. A legnagyobb kérdés pedig nyilvánvalóan az, hogy fiatalok itthon tartására a fentiek fényében vajon milyen választ fog lépni a szakmai vezetés?

 

                                                               

 

Dr. Molnár Zsuzsa
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés