hirdetés
hirdetés

MOSZ: megtörtént a generációváltás

Huszonkettedik alkalommal gyűltek össze a patikatulajdonosok a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének (MOSZ) tavaszi szakmai konferenciáján, amelynek ezúttal Egerszalók adott otthont. A tanácskozáson az akkreditált továbbképzés program mellett szó esett a gyógyszertár-működtetésről, a többségi tulajdon és a generációváltás összefüggéseiről, és megújult a szervezet tisztviselői kara is.

hirdetés

A gyógyszertár-működtetéssel foglalkozó blokkban az idén, év elején lezárult tulajdonosi programmal és a generációváltással foglalkoztak, ami elválaszthatatlanul összefügg – számol be a PharmaOnline-nak a három napos konferencia témáiról dr. Mikola Bálint, a MOSZ hétvégén újraválasztott elnöke, aki szerint a jelenlegi gazdasági környezetben nehéz a fiataloknak olyan tőkét és hitelkonstrukciót akkumulálni, ami gördülékennyé tenné a személyi jogos gyógyszerészek tulajdonszerzését, és ezáltal a generációváltást. Ezt támasztja alá az is, hogy a tízmilliárd forintos kormányzati hitelgarancia fedezetből nem egészen 500 millió forintot használtak fel a patikusok ahhoz, hogy többségi tulajdont szerezzenek a gyógyszertárakban.

– A szándék nagyon jó, a kormányzati támogatás nagyon pozitív, de nincsen annyi tőke az ágazatban, hogy a fiatal kollégák patikához tudjanak jutni – magyarázza Mikola Bálint, hozzátéve, hogy a központi támogatás elvi lehetőséget jelent a patikavásárláshoz, de abban az üzletágban, ahol a 650 milliárd forintos forgalomhoz mindössze 3,5 százalékos adózás utáni nyereség tartozik, nem lehet jelentős hiteleket bevállalni. A konferencián egyébként számos, aktuálisan működő, jogszerű, de a gyógyszerészek szempontjából nem igazán megfelelő megoldás került felszínre a tulajdonosi programmal kapcsolatban. A patikahálózatok és a franchise rendszerek olyan trükköket tudnak jogi megoldásokba becsomagolni, amelyek támadhatatlanok, megállapodásokkal jogszerűvé tehetők, de a tulajdonosi program kidolgozásakor nem ez volt a cél, hanem éppen a fiatal generációk helyzetbehozása, tényleges tulajdonhoz juttatása. Felvetődött az is, hogy érdemes volna bevezetni a személyi jogos korhatárt, és bár ezt az elképzelést sokan nem pártolják, de az idősebb patikusoknak sem jó, hogy nem a kiérdemelt pihenéssel töltik nyugdíjas éveiket, a fiatalok pedig nem jutnak tulajdonhoz.

Logisztika, készletakkumuláció, internetes gyógyszerforgalmazás, járulékcsökkentési lehetőségek; ezek a gazdaságossági kérdések kerültek felszínre a tanácskozásunkon, mint bevételnövelő lehetőségek, amelyek stabilizálhatják a gyógyszertárak gazdasági helyzetét – mondja az elnök.

– Ez egyszerűen nincs így, a valós kép sokkal árnyaltabb – reagált Mikola Bálint Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár kijelentésére, mely szerint a patikák gazdasági helyzete az utóbbi években rendeződött, így a gyógyszerészeknek nem okozhat problémát a tulajdonosi hányad megszerzéséhez felvett hitelek visszafizetése. – A stabilizáció létrejött, a pozícióváltás elkezdődött, azonban 2016-ban tartunk ott gazdaságilag, ahol 2006-ban. Áttörés nem történt január 1-jével – állapítja meg a MOSZ elnöke. Az általuk tíz évvel ezelőtt kidolgozott terápiamenedzsment programot is azért nem tudják felvállalni a kollégák, mert nincs rá pénzük.

Eközben a szakpolitika és a kormányzat – a társadalmi bizalomteremtés mellett – számos olyan intézkedést tudna bevezetni, amelyek a költségvetésnek pénzbe nem kerülnének, de a patikák jelentős összegeket tudnának megtakarítani velük.

Évek óta szorgalmazzuk, hogy szülessen döntés a gyógyszertárban forgalmazandó termékek köréről: kötelezően a patikába kellene rendelni azokat a készítményeket – tápszereket, étrend-kiegészítőket, gyógyászati segédeszközöket –, amelyek a gyógyszeres terápiával együtt alkalmazva egészségnyereséget ronthatnak. Miközben ez növelné a betegbiztonságot, a gyógyszertári kínálat bővülne, az árréséből keletkező bevételeket pedig fejlesztésekre fordíthatnánk. Ugyancsak régóta kérjük, hogy vegyék ki a jogszabályi előírásokból azokat az eszközöket és eljárásokat, amelyek idejétmúltak, nem feltételei a gyógyszerbiztonságnak és indokolatlanok, azonban fenntartásuk és működtetésük pénzbe kerül a kollégáknak. Ilyen „apró trükkökkel” sokat tudnának segíteni a döntéshozók, abban, hogy a gyógyszerészek akár több tízezer forintot is megtakarítsanak havonta, és például az ügyeleti kérdések megoldására költhetnék. – Ez utóbbiban egyébként a MOSZ is előremozdulást tapasztal, és úgy érzik, mind az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetet, mind pedig a nemrégiben kinevezett tisztifőgyógyszerész arra törekszik, hogy a húsz éve megoldásra váró kérdésben kialakuljon egy konszenzuson alapuló új ügyeleti rend.

A konferencia gyógyszertár-működtetési blokkjának markáns része szólt az e-Recept bevezetéséről, ahol kiderült: a gyógyszerésztársadalom eléggé ambivalens ezzel kapcsolatban. Míg előnyeit – támogatja a terápiamenedzsment programokat, hozzájárul az egészségnyereségességhez, növeli az adherenciát – egyértelműen pozitívan ítélik meg, technikai oldalát kétségbeejtőnek tartják. Miközben a rendszergazdák előadásaiból kitűnt, hogy az infotechnoilógiai vonatkozások briliánsak, a gyakorlati, felhasználói oldal még hiányos.

Nehéz és drága lesz a patikusoknak az e-Recept bevezetése, mert rengeteg új eszközt kell rendszerbe állítani. Kíváncsian várjuk az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (EESZT) pilot eredményeit az abban részt vevő 30 patikából – mondja Mikola Bálint, és arra emlékeztet, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendszereivel sem gördülékeny még a mindennapi munka, ami pedig a betegektől vonja el a patikus idejét.

Jogi aktualitások és számviteli kérdések is terítékre kerültek a rendezvényen, a közgyűlésen pedig megújult a MOSZ tisztviselőinek köre. Hét olyan új tag került a tisztségviselői gárdába, akik 30 év körüliek, a gyógyszerészi mellett közgazdasági, jogi végzettséggel rendelkeznek. Mint Mikola Bálint – akit ismét elnökül választott a közgyűlés – fogalmaz, a szövetségben megtörtént a generációváltás, sok tehetséges és eltökélt fiatallal dolgoznak együtt, akik értik a mai gyógyszerészet gondjait.

A konferencia szakmai továbbképzési blokkjának fókuszába idén a mozgásszervi megbetegedések kerültek – ezért is választották Egerszalókot a rendezvény helyszínéül –, az új terápiás módszerekről szóló elméleti előadások után a szervezet fiatal főtitkára, dr. Szrogh Vivien gyógyszerész és diplomás fitneszoktató vezetésével gyakorlati wellness programon vettek részt a patikusok, 25-80 éves korig.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline )
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés