hirdetés
hirdetés
2020. április. 07., kedd - Herman.
hirdetés

Minőségi kutatómunka nélkül nincs minőségi oktatás

Szeptember 29-én az önálló Gyógyszerésztudományi Kar fennállásának 60. évfordulója alkalmából tartottak jubileumi ünnepséget a Szegedi Tudományegyetemen. A kar vezetése az alapítóként elévülhetetlen érdemeket szerzett neves gyógyszerészprofesszorokra emlékezve hangsúlyozta a minőségi oktató és kutató munka iránti töretlen elköteleződést, amelyet a szegedi gyógyszerészképzés világszintű ismertsége és elismertsége fémjelez.

hirdetés

Jeles évfordulót ünnepelt pénteken a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kara: hatvanadik jubileumát annak, hogy a kolozsvári gyökerekkel rendelkező, 1921-ben elindult szegedi gyógyszerészképzés önálló kari keretek között folyik. A Szegedi Orvostudományi Egyetem második karaként alapított Gyógyszerésztudományi Kar 1957-beli felállítása óta meghatározó szerepet játszik a szegedi felsőoktatás elismert státuszának kivívásában. Ahogy dr. Fendler Judit, az SZTE kancellárja külön is kiemelte: az itt megszerzett diploma széles körben megbecsült, és biztos megélhetést nyújtó hivatást ad a hallgatók kezébe. A tudományos és a szakmai kiválóságot az innováció terén elért kari sikerek, a nagyszámú nyertes pályázat, továbbá a Kar igen komoly és hosszútávra visszatekintő gyógyszeripari kapcsolatai is jól példázzák. Nem véletlen, hogy a gyógyszerészkari ipari megbízások és szabadalmi bejelentések száma összegyetemi szinten is kimagasló. A Karon folyó, minőségre törekvő, sokrétű oktató és kutatómunka összhangban áll a néhány nappal korábban ünnepelt Gyógyszerészek Világnapja (szeptember 25.) idei mottójával: „A  kutatástól a betegellátásig: Gyógyszerészek az Ön szolgálatában”.

Dr. Hankó Balázs, az EMMI orvos- és egészségtudományi képzést folytató felsőoktatási intézmények fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa a gyógyszerészi kompetenciák jelentős bővülését hangsúlyozta, amely úgy a népegészségügyi feladatok ellátása, mint a gyógyszerkiadás és -helyettesítés, valamint a gyógyszerelés nyomon követése és a gyógyszerészi gondozási tevékenység vonatkozásában egyre nagyobb felelősséget jelent. Ezzel párhuzamosan a gyógyszerészek társadalmi megítélése is javult, ami visszahat a gyógyszerészi pályát választók létszámára és a képzés minőségére is.

Dr. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár levélben elküldött köszöntőjében a neves elődök közül Issekutz Béla farmakológus professzor nevét emelte ki, aki szintén Szegeden szerzett diplomát, majd – mint nemzetközi hírű kutató és elkötelezett oktató – a hazai gyógyszerkutatás megalapozója lett.

Az elődök iskolateremtő munkájáról dr. Hohmann Judit, a Gyógyszerésztudományi Kar dékánja is megemlékezett. A korabeli egyetemi tanácsi jegyzőkönyvek tanúsága szerint a Kar vezető professzorai – Dirner Zoltán, Kőszegi Dénes, Novák István és Dávid Lajos – nagy előrelépési lehetőséget láttak az önálló kari struktúrában, az eredményes működés feltételeinek megteremtésében, a tudományág fejlesztésért folytatott törekvéseik megvalósításában. Az elmúlt hatvan évre visszatekintve valóban nyomon követhető az óriási fejlődés, és a Kar tevékenységének kiszélesedése. A Kar történetének fontos mérföldköve az Európában egyedülálló szakgyógyszerész-képzés létrejötte 1972-ben, majd ennek újjászerveződése 1978-ban és 1999-ben, aminek végeredményeként az egyetemek hatáskörébe került a gyógyszerészek szak- és továbbképzése. A kari oktatási és kutatási tevékenység fontos megmérettetéseken ment keresztül – a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) akkreditációs értékelésein megszerzett „kiváló”, illetve „kiválósági hely” minősítések az itt folyó munka méltó elismerései, csakúgy, mint az Oktatási és Kulturális Minisztérium által 2007-ben adományozott Felsőoktatási Minőségi Díj. A szegedi gyógyszerészképzés mindenkor jól alkalmazkodott a gyógyszerészi szerepkör változásaihoz – éppúgy, ahogy a Karon folyó tudományos kutatás is jelentős fejlődésen ment át, és követi a nemzetközi trendeket. A Kar nemzetközi rangú kutatóműhelyei és a tudománymetriai mutatók egyértelműen az itt folyó kutatómunka eredményességét tükrözik. A hazai gyógyszeripar szereplőivel kiépült jó munkakapcsolatoknak köszönhetően a kari kutatók számos új gyógyszerfejlesztésben és gyógyszerkutatásban részt vesznek. A kiváló vállalati kapcsolatrendszernek köszönhető, jelentős innovációs tevékenység révén a Kar nagyszámú pályázati támogatást nyert el, ami hozzájárult ahhoz, hogy a szegedi Gyógyszerésztudományi Kar nagyműszeres felszereltsége ma felveszi a versenyt a nyugat-európai egyetemekével.

Kitüntetett oktatók

A jubileumi ünnepség keretében a Gyógyszerésztudományi Kar legrangosabb elismerésének számító kari Aranyéremmel tüntették ki a 100. életévében járó dr. Gábor Miklós emeritus professzort, aki fiatal kutatóként részt vett a kamilla- és cickafarkvirágból kinyert kék olaj előállításában és klinikai vizsgálataiban, aminek eredményeként forgalomba hozatali engedélyt kapott a ma is jól ismert Azulenol kenőcs. Sok évtizedes munkásságát 9 könyv fémjelzi – tanulmányköteteihez olyan neves kutatók, mint Szent-Györgyi Albert és Selye János írtak egykor előszót.

A Kar Szenátusa Pro Universitate kitüntetésben részesíti dr. Fülöp Ferenc akadémikust, aki közel két évtizeden át töltötte be a Gyógyszerkémiai Intézet tanszékvezetői tisztségét (1998–2017), és 2006-tól két cikluson át volt a Gyógyszerésztudományi Kar dékánja. Tudományterületének meghatározó személyisége, aki publikációs tevékenysége alapján is az országos kutatói rangsor élmezőnyében áll. Nemzetközileg elismert, iskolateremtő munkássága és 19 éves tanszékvezetői tisztsége elismeréséül részesül az egyetem napján átnyújtandó díjban.

Dr. Révész Piroska professzorasszonyt, a Gyógyszertechnológiai Intézet korábbi vezetőjét (2005–2016) Klebelsberg Kunó-díjjal tüntették ki. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság tudományos alelnöki tisztét betöltő professzornő a gyógyszer-technológiai kutatások terén kifejtett, nemzetközileg elismert munkássága, az egyetemi oktatás–kutatás és a gyógyszeripar közötti kapcsolatok elmélyítése terén végzett kiemelkedő tevékenysége, valamint tanszékvezetői munkája elismeréséül veheti át a kitüntetést az egyetem napján.

A Gyógyszerésztudományi Kar Kari Tanácsa a Kar kiváló oktatója, illetve a Kar kiváló dolgozója kitüntetésekkel ismerte el a magas színvonalon teljesítő oktatók és más kari dolgozók 10–20 éves töretlen munkáját.

„Az elmúlt 60 év történelmére visszatekintve feltétlenül köszönet illeti az elődöket, mert az alapítók nélkül ma nem vagy nem így létezne a szegedi Gyógyszerésztudományi Kar. Ugyanígy köszönet illeti a Kar minden korábbi és jelenlegi dolgozóját is, hiszen mindannyiunk munkája nagyon fontos a Kar élete és teljesítménye szempontjából” – hangsúlyozta Révész Piroska professzorasszony, aki az ünnepség keretében a Gyógyszerésztudományi Kar történetét ismertette. „A jövőnek pedig az az üzenet, hogy vigyék tovább a Kar szellemiségét, hogy soha ne feledjék a Kar oktatási küldetését, és tartsák szem előtt, hogy minőségi kutatómunka nélkül nincs minőségi oktatás.”

Gyógyszerészek a változó világban
A gyógyszerészek feladata ma már nem csupán a gyógyszerek elkészítése és expediálása, hanem ennél sokkal összetettebb szakmai tevékenység. Ahogy Hohmann Judit dékánasszony fogalmazott: a gyógyszerész a gyógyszer és a gyógyszerhasználat magasan képzett szakértője, aki betegtanácsadási kompetenciával rendelkezik, és népegészségügyi feladatokat is ellát. Szerepet vállal a betegségek prevenciójában és terápiájában mind a közforgalmú, mind a kórházi–klinikai gyógyszerellátás területén, és adott esetben a gyógyszertár mint vállalkozás felelős irányítója is egyben.

A Karon folyó, minőségre törekvő, sokrétű oktató és kutatómunka összhangban áll a néhány nappal korábban ünnepelt Gyógyszerészek Világnapja (szeptember 25.) idei mottójával: „A  kutatástól a betegellátásig: Gyógyszerészek az Ön szolgálatában”.

Dr. Bokor Dóra, szakgyógyszerész
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline )
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés