hirdetés
hirdetés

Lecsaptak a fekete konkurenciára

A gyógyszerhamisítás és az illegális gyógyszerkereskedelem jelenleg a szervezett bűnözés legjobban megtérülő vállalkozása. Nem véletlen, hogy az Interpol vezényli az ellene zajló akciókat.

hirdetés

A 2015. június 9-16 között lezajlott, önkéntes alapon szerveződő, az Interpol által irányított nemzetközi VIII. Pangea akció – amelyben Magyarország ötödik alkalommal vett részt – az eddigi legeredményesebb közös hadművelet volt, amelynek során 81 millió dollár értékű – 20,7 millió adag – hamis gyógyszert foglaltak le. Ez utóbbi kétszerese a 2013-as mennyiségnek. Összesen 429 nyomozás indult, 156 személyt tartóztattak le, 550 online hirdetést függesztettek fel és 2414 weboldalt kapcsoltak le, sorolta Ilku Lívia, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének igazgatója, a HENT gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője.  Ehhez 115 ország 236 hatóságának közreműködésére volt szükség. A nemzetközi összefogás segítségével olyan weboldalakat is sikerült bezáratni, amelyek nemrégiben például egy angol nő halálát okozó fogyasztószert árusítottak.

A lefoglalt gyógyszerek jórészt a vérnyomás-csökkentők, potencianövelők, a daganatellenes és táplálkozás-kiegészítő szerek közül kerültek ki. A hatóságok nem csak az összetevőkkel és a hatóanyagokkal kapcsolatban találtak problémákat, meghosszabbított lejárati időkkel is találkoztak, amelyek révén a lejárt gyógyszerek visszakerülhettek a hivatalos forgalmazási láncba. A gyógyszerhamisítás és az illegális gyógyszerkereskedelem jelenleg a szervezett bűnözés legjobban megtérülő vállalkozása, ami ellen csak szervezetten lehet fellépni, szögezte le Ilku Lívia. Ezért fontos, hogy az idei akcióhoz jelentős segítséget nyújtottak civil vállalkozások, főként a különböző fizetési szolgáltatásokat nyújtó cégek, mint például a Visa, a MasterCard vagy a Google.

A hivatal már meglehetős gyakorlattal rendelkezik a hamis gyógyszerek azonosítását illetően, mondta Pozsgay Csilla, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) főigazgatója. Igaz, Magyarországon a gyógyszer hamisítványok  jelenleg csak az interneten keresztül érik el a lakosságot, a gyógyszerellátási láncban még sohasem fordultak elő. Az OGYÉI munkatársai az akció során 23 weboldalról rendeltek készítményeket, közülük csak 13 érkezett meg. A termékek több mint 60 százalékában találtak valamilyen szintetikus gyógyszerhatóanyagot, s mivel a webtérben a potencianövelők a legkelendőbbek, nem véletlen, hogy a közismert kék tabletta hatóanyagát, a szildenafilt használják előszeretettel a hamisítványokban is. De találtak szildenafilt étrend-kiegészítőben is. Van amikor azonban nem a más, illetve a több hatóanyag, hanem azok részleges hiánya okoz gondot, mint például annál az izomnövelőnél, amelyben az ígért háromféle hormon közül mindössze egy volt a készítményben.

Mint kiderült, saját hatáskörben is vizsgálták az OÉTI által korábban regisztrált étrend-kiegészítőket, s közöttük is találtak olyanokat, amelyek gyógyszer-hatóanyagot tartalmaztak. Az sem igaz, szögezte Pozsgay Csilla, hogy az interneten rendelt gyógyszerek olcsóbbak. A potencianövelőknél maradva: a legolcsóbbat 3420, míg a legdrágábbat 10 409 forintért hirdették, miközben egy négyes kiszerelésű, 56 milligrammos szildenafilt tartalmazó gyógyszer ára 3700 forint.

A hamis és az illegális gyógyszerek alkalmazása azért veszélyes, mert sem a minőségük, sem a hatásuk, sem a gyártási körülményeik nem ismertek, s mivel a gyártó is ismeretlen, a vásárló nem tudja a termékfelelősséggel kapcsolatos igényeit érvényesíteni. Az OGYÉI feladatait illetően, a főigazgató első helyen a gyógyszer-kereskedelmi lánc zártságának fenntartását említette. Emellett szakértői vizsgálatokat végeznek a rendőrségnek, illetve az adóhatóságnak, s fontosnak tartják a lakosság tájékoztatását is annak érdekében, hogy minél többet tudjanak a hamis, illetve illegális gyógyszerekről.  Idén év elejétől egyébként az intézet blokkoltathatja a hamis gyógyszereket áruló weboldalakat; eddig negyven site ellen folytattak eljárást. A letiltott honlapok, valamint a tiltott szerek listája épp úgy elérhető az OGYÉI honlapján, mint azoknak a hazai patikáknak a címe és elérhetősége, amelyek szabályozott keretek között végeznek internetes gyógyszerkereskedelmet.

A Hamisítás Elleni Világnap apropóján a gyógyszeripari cégeket tömörítő különböző szervezetek megállapodást kötöttek a hamisított gyógyszerek jogszerű ellátási láncba való bekerülésének megakadályozására, a HENT Díjat idén dr. Fülöpné dr. Csákó Ibolya alezredes vehette át.

Egy amerikai vizsgálat szerint éves szinten 250 milliárd dollárt tesz ki a hamisított áruk forgalma. S ez nem csak a biztonságot és az életminőséget tekintve jelent komoly kihívást, hiszen azzal, hogy lényegében az innovatív gyártók profitját csapolják meg, a kreatív ötletek finanszírozására fordítható források jelentős részét vonják el, fejtette ki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal elnöke, aki egyben a HENT elnökhelyettese. Bendzsel Miklós, a Hamisítás Elleni Világnap kapcsán beszámolt arról az európai vizsgálatról is, amelynek során 130 ezer vállalkozás üzemgazdasági adatait mérték fel. Ennek során az derült ki, hogy közülük közel 60 ezer legalább egy iparjogvédelmi szabadalommal vagy oltalommal rendelkezik. Ezek a cégek – derítette ki a vizsgálat – szignifikánsan jobb pénzügyi eredményeket képesek felmutatni, mint ahogy munkatársaik fizetése is magasabb az európai átlagnál. Az európai nagyvállalatok 40, a kisvállalkozások 9 százaléka tartozik e körbe, miközben a kontinens cégeinek 85 százaléka egyetlen oltalommal sem rendelkezik, s ez komoly hátrány a világpiaci versenyben.

Az unióban lefoglalt hamis termékek 73 százaléka Kínából származik, egy-egy termékcsoportot illetően azonban némileg árnyalt a kép. A hamis illatszer- és kozmetikai piacot például Törökország uralja, miközben az összes hamis terméknek csak 3-4 százaléka származik innen. A gyógyszeriparban India, az élelmiszeriparban Egyiptom a fő „beszállító”, de komoly problémát jelentenek az indonéziai szállítmányok is.  2010 és 2014 között éves szinten 10 milliárd euró kárt okozott technológiai területen a hamis termékek jelenléte. Ennek ellenére azért vannak eredmények is, hangsúlyozta az SZTNH elnöke: a 2014-2015-ös felmérések azt mutatják, hogy bár a magyar fogyasztók 23 százaléka elvileg nem zárkózik el a hamis termékek vásárlásától, ám az üzletekben már csak a megkérdezettek 15 százaléka nyúl a hamis termékek után. A vásárlók 83-87 százaléka Magyarországon ugyanakkor egyáltalán nem vesz hamisított árut.

Az Európai Bizottság egy korábbi jelentése a hamis gyógyszerek miatti kezelések költségét 2020-ig évi 22 milliárd euróra, míg az azonnali beavatkozások árát 1,1 milliárdra teszi. Az USA-ban működő, online patikákat figyelő adatbázis szerint 35 ezer aktív webpatika közül alig 1 százalék működik legálisan. Magyarországon az utóbbi öt évben 12 százalék fölé emelkedett a magukat internetes patikából kiszolgálók száma.

Horváth Judit
a szerző cikkei

hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés