hirdetés
hirdetés

Új elnök a MAGYOSZ élén

Kiszámíthatóság és jogbiztonság

A közelmúltban dr. Greskovits Dávid személyében új elnök került a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) élére, akitől azt kérdeztük, igaz vagy csak látszólagos a gyógyszerpiaci csend?

hirdetés

A hazai gyógyszeripar azon szegmenséből, a kis- és középvállalati (kkv) szektorból érkezett az elnöki székbe, amelyről alig-alig hallottunk az elmúlt évek, évtizedek során, mivel a kommunikációs teret a nagy cégek uralták. Mit lehet tudni róluk?

A két világháború között Magyarországon 64 gyógyszergyár működött, 1945 után ezekből szervezték össze a nagyközönség által jól ismert, akkoriban még hat, ma négy nagy hazai céget. A rendszerváltást követően, a piac liberalizálása után ezeket privatizálták, s mivel megszűnt az ellátási kötelezettség, akadt jó néhány olyan készítmény, amelyet – a nagyvállalati működés sajátosságai miatt – gazdaságilag nem érte meg gyártaniuk. Ezek előállítására alakultak meg az első kisebb vállalkozások – először három-négy, jelenleg heten vagyunk –, kkv-k. Mi egyrészt felvállaltuk ezeknek a terápiás szempontból ma is fontos, a betegek által kedvelt gyógyszereknek a gyártását, de mivel nagyon alacsony árstruktúrába tartozó termékekről beszélünk, amelyekből hosszú távon nem lehet megélni, ezért mi is beindítottuk a saját kutatás-fejlesztési tevékenységünket, saját portfóliót alakítottunk ki, s jelentünk meg egyre erőteljesebben a hazai, illetve ma már az exportpiacokon is. A multinacionális szinten gondolkodó nagyvállalatokhoz mérhető büdzsét persze nem lehet e kisebb vállalkozásokhoz rendelni, de azért megkerülhetetlen szereplői a magyar piacnak. A kkv-k és a nagyok mellett léteznek egyéb – egyik kategóriába sem tartozó – cégek, mint például a Béres, így ma Magyarországon összesen 18 gyógyszergyár működik.

A szövetség korábbi vezetői olyan cégek élén töltöttek-töltenek be első számú vezetői, menedzseri posztot, amelyek egy-egy multinacionális vállalatbirodalom részét képezik. Az ön személyében viszont egy valódi tulajdonos került a MAGYOSZ élére. Jelenthet ez valamiféle szemléletváltozást akár a szervezet vezetésében, akár a szövetség kifelé képviselt politikájában?

Ami a szemléletet illeti: nem változhat. Az elmúlt évtizedekben egyik tagvállalat sem közlekedett tüköraszfalton, az út nemegyszer mindenkinek meglehetősen göröngyös volt – függetlenül az általa vezetett cég méretétől, illetve tulajdonosi struktúrájától. Mondhatni, mindenkinek megvolt és megvan a maga keresztje. De ez egy szövetség, s ez a legfontosabb. A harmincöt tagvállalat érdekeit – köztük az OTC- és tápszergyártókét is – egységesen kell képviselni.

A gyógyszerek, illetve elsősorban azok ára körül mindig hangos csatazaj hallatszott. Mostanában viszont kitapintható a csend. Vagy ez csak a látszat?

A néhány éve bevezetett vaklicit igen kemény önszabályozó rendszer, amelynek eredményeként az árak erős korlátok közé szorultak. Míg ez elsősorban a generikus termékek esetében a mozgásteret szűkíti, az innovatív készítményeknél a befogadások okoznak problémát a gyártóknak. Ennek egyértelmű oka a gyógyszerkassza nagysága, ami nem nagyon növekszik, talán jövőre lesz egy kis elmozdulás – legalábbis a 2018-as költségvetésből ez derült ki, s amihez fontos tudni, hogy különadóinkkal ehhez mi is hosszú évek óta hozzájárulunk. A teljes gyógyszerkassza egynegyedét a gyógyszercégek fizetik. A hazai vállalatok sokat vesztettek a vaklicitek során, mivel elsősorban generikus készítményeket gyártanak. Azt komoly gondnak érezzük, hogy olcsóságuk miatt a betegek egyre kevésbé tartják értéknek a gyógyszereiket. A 300 forintos gyógyszerár – és sok ilyen van! – azt jelenti, hogy a beteg egynapi gyógyszeradagja alig 10 forintba kerül, miközben egy zsemle ára ennek két-háromszorosa. De a vaklicit más jellegű problémákat is okozott…

…több száz termék kivonását a piacról…

…így van. Előfordult, hogy bizonyos importőr cégek bennragadt készleteikkel hihetetlen alacsony áron neveztek a licitre, letörték az árat, majd megszabadulva e termékeiktől, eltűntek a piacról, mi pedig ott ragadtunk hihetetlenül alacsony árszinten. Ez azért okoz komoly gondot, mert a hazai gyógyszercégek exportvezéreltek, készítményeik mindössze 11–15 százaléka kerül a magyar piacra. A referenciaárazás, a nemzetközi ár-összehasonlítás gyakorlata miatt külföldön is csökkenteni kellett volna az árakat, jelentősen rontva ezzel a cégek exportbevételeit. Kényszerű döntésekről volt szó.

A gyógyszer-gazdaságossági törvény 2006-os elfogadása óta idén először került komolyan szóba a sávos befizetés alkalmazása. Ezt a tavalyi gyógyszerkassza, illetve egyik tétele, a méltányossági keret jelentős túllépése indokolta a döntéshozók szerint. Bár végül mégsem kell befizetni, de a tárgyalások e témában tudomásom szerint változatlanul folytatódnak.

Így igaz. A sávos befizetés esetén a kasszatúllépés összegét a teljes támogatáskiáramlás alapján osztják szét, nem vizsgálva azt, hogy miből adódott a többlet. A témával kapcsolatos párbeszédet azonban folytatni kell.

Az elkövetkezendő másfél év egyik legfontosabb feladata a hamis gyógyszerek forgalomba kerülését megakadályozni hivatott uniós döntés végrehajtása. Vagyis: manipulálhatatlan csomagolás biztosítása, minden egyes gyógyszerdoboz egyedi azonosítóval való ellátása, majd ezeknek az adatoknak felvitele egy európai, illetve magyar informatikai adattárházba.

E munka oroszlánrésze a gyártókra vár, hiszen nekik kell a gyártósoraikat felszerelniük azzal az eszközzel, amely képes az egyedi azonosítók nyomtatására, majd ezeket az adatokat nekik kell a legnagyobb biztonsággal aktiválniuk, s feltölteniük az említett „felhőbe”. S bár a rendszer élesítéséig – 2019. február 9. – közel másfél év van, a tennivalók számához viszonyítva nagyon szoros a határidő.

A kiadásokat korábban közel 11 milliárdra tippelték, amit más gyártói szervezetek sokalltak. Ma már tudni pontosan, hogy mekkora céges befektetést igényel az egyedi azonosítók előállítása?

Gyártósoronként 320–350 ezer euróba, vagyis közel 100 millióba kerül a szükséges berendezések üzembe állítása, de vannak 500–600 ezer eurós ajánlatok is. Európai szinten a generikus gyártók rendelkeznek a legtöbb gyártósorral, összességében 5 milliárd eurós költségről beszélnek. Nálunk csak a kkv-szektorban ez 3–3,5 milliárd forintos beruházást igényel, s akkor még nem említettük a nagy hazai gyógyszercégeket. Azok nyilván másként látják ezt a problémát, akik csak kereskednek, s nem gyártanak Magyarországon. Szerintem fajsúlyos különbséget kell tenni a gyártók és a forgalmazók között. Egyik tagvállalatunk kimutatta, hogy a külföldi importkészítményekhez állam által adott minden egyes 100 forintból 30 marad itthon, míg 70 kimegy az országból, miközben minden itthon gyártott gyógyszernek jutó 100 forintból 120 generálódik a nemzetgazdaságban, a beszállítói háttéripar, a foglalkoztatottság s a befizetett adók révén. S ez azért nagyon nagy különbség, arról már nem is beszélve, hogy 14 ezer embert foglalkoztatunk, s évente 14 milliárdot fizetünk be az államkasszába.

S mit várnak ezért cserébe?

Az általunk vezetett gazdasági szervezetek számára az egyik legfontosabb szempont a tervezhetőség, amelynek kiszámítható jogi és gazdasági környezet, patrióta gazdasági szemlélet a feltétele.

 

Névjegy
Dr. Greskovits Dávid a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán szerzett doktori fokozatot. Pályáját a Kőbányai Gyógyszerárugyárban, a későbbi Richter Gedeon Vegyészeti Gyárban kezdte termelésirányító gyógyszerészként, illetve üzemvezető-helyettesként. Négy évet töltött Nigériában az Imarsel Chemical Co. termelési igazgatójaként, mielőtt 1992-ben a Meditop Gyógyszergyártó és Forgalmazó Kft. társtulajdonosa és ügyvezető igazgatója lett. 1996-tól a Richter Gyógyszertechnológiai Kutató Laboratóriumának főosztályvezetője. Jelenleg a Meditop Gyógyszeripari Kft.-nél társtulajdonos, ügyvezető igazgató. A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének 2007 óta alelnöke, valamint a kkv-szekció elnöke. Idén a szövetség tagjai a szervezet elnökévé választották, így a MAGYOSZ történetében először kkv-vezetőként irányítja a szakmai munkát.

 

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: Pharma Tribune)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés