hirdetés
hirdetés

Jönnek a zárjegyek a patikákba?

Rövidesen zárjegy és jövedéki adó kötelesek lehetnek az alkohol tartalmú növényi kivonatok, tinktúrák – derült ki többek között a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete (MÉKISZ) konferenciáján.

hirdetés

Csipkerózsika álmából ébredve jutott e fenti következtetésre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal – derült ki a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete (MÉKISZ) elnökének tájékoztatásából a szervezet hagyományos, éves konferenciáján. A jövedéki törvény ugyanis csupán két típusú termék esetében tekint el a zárjegy és a jövedéki adófizetés kötelezettségétől: akkor, ha esetleg alkoholt is tartalmazó, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményről vagy gyógyszernek minősülő alkoholos kivonatról van szó. Magyarán a NAV-ot jelenleg törvény kötelezi a fenti lépések megtételére. Ugyanakkor – derült ki Bérczi István szavaiból – rugalmasan és megértéssel fogadták a MÉKISZ érveit, miszerint étrendkiegészítőre kellene kicserélni a rendszerből egyébként is kifelé tartó gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények fogalmát. S, bár a javasolt változtatás ellenére ezek az áruk változatlanul jövedéki termékek lennének, különböző adminisztrációs többletterhet róva a gyártókra, ám szükségtelenné válna a zárjegy és a jövedéki adó. A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) segítségével megfogalmazott törvénymódosító beadványtól a Pénzügyminisztérium sem zárkózott el, de a törvény módosításához parlamenti döntés szükséges.

Fotó: 123rf
Fotó: 123rf

Változatlanul tart az étrend-kiegészítő piac robbanása – derült ki az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) főigazgató-helyettesének előadásából. Az idei esztendő első kilenc hónapjában 1600 terméket jelentettek be, s meglehet, év végére ez a szám elérheti akár a 2017-es csúcsot is, amikor 1842 étrend-kiegészítőt notifikált – regisztrált – az intézet. Feigl Edit szerint hasonló tendencia figyelhető meg az anyatej helyettesítő és egyéb tápszerek esetében is. Arra is felhívta a figyelmet, hogy jövőre folytatódik bizonyos termékek újrasorolása. (Idén februárban az egykor különleges táplálkozási célú élelmiszerekként nyilvántartott termékek egy része új, alkalmazását tekintve szigorúbb feltételekhez kötött kategóriába – speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerek – került – a szerk. megjegyzése.) 2020 februárjától ez a csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt bizonyos speciális gyógyászati célra szánt tápszereket érinti. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy el kell dönteni, az adott készítményt gyógyszerként vagy étrend-kiegészítőként kívánják tovább forgalmazni.

A Magyarországon tavaly bejelentett étrend-kiegészítők 56 százaléka tartalmazott gyógynövényt, s ez az arány máshol is igen jelentős, az adott ország hagyományaitól, kultúrájától függően 30-70 százalék között mozog, ám az uniós szinten is pontosításra vár – derült ki az OGYÉI munkatársa, Horacsek Márta előadásából –, hogy a természet e kincseiből mennyit célszerű tartalmaznia egy-egy készítménynek. Az Agrárminisztérium főtanácsosa, Kelemen Gábor az élelmiszer- és kozmetikai iparban egyaránt használt szinezékről (titán-dioxid, E171) uniós szinten zajló szakmai polémiáról adott részletes tájékoztatást.

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline )
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés