hirdetés
hirdetés

Issekutz-díjat kapott dr. Ferdinandy Péter

A Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság vezetősége és tagsága dr. Ferdinandy Péternek, a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet igazgatójának ítélte oda az Issekutz-díjat.

hirdetés

 Az 1982-ben alapított, Issekutz Béláról, a magyar modern farmakológia megteremtőjéről elnevezett rangos tudományos kitüntetéssel minden évben egy kimagasló farmakológust díjaznak. Az elismerést hagyományosan az évente rendezett közgyűlésen adják át.

Dr. Sperlagh Beáta, a társaság elnöke ismertette a díjazott életútját, kiemelve, hogy két évben is (2014-ben és 2017-ben) felkerült a legtöbbet idézett kutatók ún. Highly Cited nemzetközi listájára, 200 feletti nemzetközi közleménnyel rendelkezik, az innovációban is aktívan tevékenykedik, négy szabadalomcsalád köthető a nevéhez.

Dr. Ferdinandy Péter Tanulságok a 3 évtizede sikertelen szívinfarktus elleni „kardioprotektív” gyógyszerfejlesztésben: az elfogulatlan kutatás és a komorbiditások jelentősége címmel tartotta meg emlékelőadását, melyben kiemelte: fő érdeklődési területe a kardioprotekció, a veleszületett szövetprotekció mechanizmusa alapján történő gyógyszerfejlesztés. Mint azt előadásában elmondta, ha a szív egyik koszorúere beszűkül vagy elzáródik, akkor a nem megfelelő vérellátás miatt ún. iszkémiás zóna alakul ki. Ha ezt az elzáródást nem szabadítjuk föl, akkor ez a terület el fog halni – hívta fel a figyelmet az egyetemi tanár hozzátéve, hogy a szívizom nem tud regenerálódni, ezért a mai terápiák lényege a reperfúzió alkalmazása, vagyis a véráramlás helyreállítása az érelzáródás után.

Emlékeztetett arra, hogy jelenleg semmilyen gyógyszer nem képes az elhalt, infarktusos  területnek a csökkentésére. Az igazgató rámutatott: a szívizom veleszületett adaptációs mechanizmussal rendelkezik, ami nagyon hatékonyan képes lecsökkenteni az infarktus területet, ezt hívják iszkémiás kondícionálásnak. Ez inkább egészséges fiatal szervezetekben létrejövő mechanizmus, ami nem működik jól különböző rizikófaktorok fennállása esetén: a magas koleszterinszint hatására például a veleszületett adaptációs mechanizmus elvész. Ráadásul bizonyos rizikófaktorok kezelésére használható gyógyszerek is interakcióba léphetnek, és blokkolhatják a veleszületett szövetprotekciót – hangsúlyozta.

Miért nincs 30 éve olyan kardioprotektív gyógyszer, ami az infarktus-területet lecsökkentené – tette fel a kérdést Ferdinandy Péter. Szerinte az egyik fő ok a hipotézisfüggő,  elfogult gyógyszercélpont-kutatás, a másik pedig a komorbiditások (a főbb kardiovaszkuláris rizikófaktorok) figyelmen kívül hagyása a gyógyszerfejlesztés során. A hagyományos, hipotézis által vezérelt kutatás helyett ő maga az ún. „omikai” , halászó kutatást alkalmazza, aminek lényege, hogy egy jó patológiás modellen omikai (pl. transzkriptomikai) méréseket követően matematikai módszerrel próbálják a molekuláris hálózatból azt az elemet kiválasztani, amelyik nagy eséllyel tényleg fontos szerepet játszik egy-egy patológiás folyamatban.

Előadása végén Ferdinandy Péter köszönetet mondott mindazoknak, akik formálták gondolkodását és segítették szakmai karrierjét. Elmondta, hogy büszke nemcsak a saját, hanem az egész intézet tudományos teljesítményére is, hozzátéve, hogy az elismerés csapatmunka eredménye. Kitért rá, hogy a felújított Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetben egy új szemináriumi termet is elneveztek Issekutz Béláról.

Az Issekutz díjat dr. Sperlagh Beáta, a társaság elnöke adta át.

(forrás: Semmelweis Egyetem)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés