hirdetés
hirdetés
2022. augusztus. 16., kedd - Ábrahám.
hirdetés

Ismét feltűnt a betiltott „tüdővitamin” forgalmazója

A Herbapirin Rapid híre végigfutott a fél magyar médián, a Telex most utánajárt a készítményről szóló közleményben foglaltaknak és a termék forgalmazójának.

hirdetés

Nézzük előbb magát a készítményt, illetve hogy hogyan viszonyulnak a hatásosságára vonatkozó állítások a tudomány jelenlegi állásához. Kezdjük a legfontosabb összetevőként hirdetett fűzfakéreg-kivonattal!

„A fűzfakéregnek van fájdalomcsillapító hatása, csakhogy jóval nagyobb dózist kellene hozzá használni, mint ami ebben a termékben van” – mondta a Telexnek Csupor Dezső gyógyszerész, gyógynövénykutató, a Pirulakalauz nevű szakmai blog alapító szerzője.

A napi adagnak szánt egy tablettában 200 milligramm fűzfakéreg-kivonat van, ebből a hatóanyag, a szalicin, 30 milligramm. „A 30 milligramm szalicint hasonlítsuk az aszpirinben található acetilszalicilsavhoz, ami egy rokon vegyület, annak a dózisa 500 milligramm. A szalicin dózisának ennél nagyobbnak kéne lennie, mert ez egy nagyobb molekula, ezért ha azonos hatáserősséget akarunk kifejteni, akkor tömegre jóval többre van szükség, körülbelül 800 milligrammra. De egyébként a hatás akkor sem lenne ugyanaz, mert az acetilszalicilsav gyorsabban fejti ki a hatását – mondta Csupor. – A fűzfakéreg egy lassabban ható anyag, és körülbelül egy nagyságrenddel kisebb dózist tettek bele, mint amennyi szükséges lenne ahhoz, hogy egyáltalán kifejtse a hatását.”

A lassabb hatásmechanizmusa fényében egyébként különösen érdekes, hogy a készítmény nevébe belekerült a rapid szó.

De nézzük sorban a további összetevőket!

Rozmaring

A fenti cikkekben idézett közlemény szerint: „a »Rosmarini aetheroleum«, vagyis a rozmaring illóolaj, amelynek kivonata jótékony hatással lehet az izom- és ízületi fájdalmak kezelésében”.

Csupor Dezső szerint azonban a rozmaringnak belsőleg, azaz tablettában szedve egyáltalán nincs fájdalomcsillapító hatása: „Feltételezésem szerint azért rakhatták bele, mert a rozmaringot külsőleg, bőrre kenve szokták használni ízületi fájdalomcsillapításra. De ha megesszük a rozmaringkivonatot, annak nincs ilyen hatása. Antioxidáns, az biztos, de fájdalmat nem csillapít” – mondta, hozzátéve, hogy logikailag is furcsa, hogy illóolajat emlegetnek egy tablettánál.

Kurkuma

A közlemény szerint: „A »Curcumae longae extractum«, a kurkuma kivonata, mely csökkentheti a gyulladásos mediátorok képződését, ezáltal pozitívan hathat a gyulladás folyamatára, annak elmúlását felgyorsíthatja.”

A gyógynövénykutató szerint: „A kurkumának tényleg van gyulladáscsökkentő hatása, de a hatóanyagából, a kurkuminból 100 milligrammos nagyságrendet kellene bevenni ahhoz, hogy valamilyen észlelhető hatás legyen. Ehhez képest a termékben ebből is jóval kevesebb, 50 milligramm van.”

Fenyőkéreg

A közlemény szerint: „A »Pycnogenol«, vagyis a fenyőkéreg kivonata. A pycnogenol hatóanyaga jótékony hatással lehet az osteoarthritis okozta ízületi fájdalmakra, illetve csökkentheti a nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek szükségességét.”

Csupor szerint: „A piknogenolról tényleg vannak olyan adatok, hogy additív, kiegészítő hatóanyag lehet, de önmagában nem alkalmas arra, hogy fájdalmat csökkentsen. Összességében ez a kombináció a tudományos adatok tükrében nem valószínű, hogy hatásos. Az összetevők külön-külön alul vannak adagolva, és a kombináció nem elég komplex, hogy összességében is hatásos legyen” – állapította meg a gyógynövénykutató.

Na és mi a helyzet azzal az állítással, hogy a Herbapirin nemcsak ugyanolyan hatásos, mint egy gyógyszer, de a szedése még kedvezőbb is, mert nincsenek mellékhatásai? „Ez nem igaz, szerintem erre semmilyen bizonyíték nincs. A konkrét készítményről szerintem nincs adatuk, hogy van-e mellékhatása, vagy nincs, mert ahhoz, hogy ezt megmondják, ezt vizsgálni kellett volna. Attól, hogy ezek növényi anyagok, még lehetnek mellékhatásaik, az összetevőknek külön-külön, illetve együtt is. Más kérdés, hogy ebben az aluladagolt formában nem valószínű, hogy komolyabb problémát okoznának, de ez ebben a formában csúsztatás, azt a tévhitet erősíti, hogy vannak a rossz gyógyszerek, meg vannak a jó gyógynövények – ami nem igaz” – mondta Csupor Dezső.

(...)

Az OGYÉI nyilvántartásában látható, hogy ki jelentett be egy-egy étrend-kiegészítőt, amiből következtetni lehet a forgalmazóra. Az Air7-et eddig már három különböző cég jegyeztette be:

  • először 2020-ban egy bizonyos Catalase;
  • aztán 2021-ben a Siren7 Kft. – ez a cég volt a "tüdővitamin" forgalmazója, ellenük indultak hatósági eljárások is;
  • aztán 2022-ben a Kalibra Innovatív Kft. – azaz időközben az Air7 mögött új forgalmazó tűnt fel.

Ez az utóbbi fejlemény azért is fontos, mert a Kalibra neve egy másik termék mellett is megtalálható: ugyanez a cég jelentette be a Herbapirin Rapidot is.

Itt sem ők voltak az első bejelentők, már szintén 2022-ben, de még korábban egy bizonyos Sánta János egyéni vállalkozó volt az eredeti bejelentő. Őt követte a Kalibra – és innen kezdődik a kavarodás a Herbapirin forgalmazója körül:

  • A múlt héten az oldalon még nem szerepelt semmilyen utalás a forgalmazóra, csak egy emailcím volt megadva, ami szokatlan, tekintve, hogy addigra a terméket már javában árulták.
  • Azóta azonban felkerült az oldalra egy Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) és egy Adatkezelési tájékoztató, és a szolgáltató, illetve az adatkezelő mindkettőben egy bizonyos Herbapirin – csakhogy ilyen nevű cég az Opten cégadatbázisa szerint nem létezik.
  • A dokumentumokban található egy adószám is, amely viszont a cégadatbázis szerint Sánta János egyéni vállalkozóhoz tartozik – csakhogy az OGYÉI nyilvántartása szerint már nem ő áll a termék mögött, hanem a későbbi bejelentéseket jegyző Kalibra.
  • A Kalibra viszont semmilyen módon nem jelenik meg a Herbapirin honlapján és a vonatkozó dokumentumokban.
(forrás: Telex)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés