hirdetés
hirdetés

Magyarországon a legális patikai forgalomba még sosem került hamis gyógyszer

Gyógyszerhamisítás: egy év, akár 200 ezer áldozat

Magyarországon minden tizedik tabletta jogsértő forrásból származik, az uniós átlaghoz képest magasabb a hamis gyógyszerek piaci aránya.

hirdetés

Más termékek koppintásával szemben a gyógyszerhamisítás különlegességét az adja, hogy itt a károk nemcsak az eredeti terméket előállítókat és forgalmazókat sújtják, hanem közvetlenül veszélyeztetik a fogyasztók egészségét, vagy akár életét. Az Interpol főtitkára szerint – idézte fel az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára a hamisítás elleni világnap rendezvényén – míg negyven évnyi terrorizmus 65 ezer, addig a gyógyszerhamisítás egyes államokban alig egy év alatt 200 ezer áldozatot követel.

Az Európai Unióban a gyógyszerhamisítás a piac 4,4 százalékát teszi ki, évente 10,2 milliárd eurós bevételkiesést, s 37 ezer munkahely elvesztését eredményezi, sorolta az adatokat Nemessányi Zoltán. Mi sem dicsekedhetünk, az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatalának (EUIPO) 2016-os adatai szerint Magyarország gyógyszeriparának 13 százalékát teszi ki az illegális gyógyszerkereskedelem, ami 416 millió euró bevételkiesést okoz. Míg az EU-ban átlagosan kevesebb, mint minden huszadik gyógyszer hamis, nálunk minden tizedik tabletta jogsértő forrásból származik, vagyis az uniós átlaghoz képest magasabb a hamis gyógyszerek piaci aránya. Ugyanakkor figyelemre méltó eredmény, hogy Magyarországon a legális patikai forgalomba még sosem került hamis gyógyszer.

Forrás: 123rf.com
Forrás: 123rf.com

Abban, hogy nálunk a gyógyszeripar a nemzetgazdaság egyik meghatározó, húzó ágazatává válhatott, kiemelkedő szerepe van a szigorú szabályozásnak és ellenőrzésnek. Az idei, immár 11. alkalommal megtartott Pangea nemzetközi ellenőrzési akció során a magyar hatóságok több mint 180 ezer tablettát, 400 tasakos és dobozos kiszerelésű árut foglaltak le, amelyek értéke több mint 150 millió forint. A razzia eredményeként 20 ügyben indult eljárás.

Az EUIPO összesítése szerint a legfontosabb 11 iparágban hamisítás miatt évente átlagosan közel 19 ezer milliárd forint tűnik el. Mivel a jogszerűen gyártók kevesebbet termelnek, mint amennyit a hamisítás hiányában előállítanának, ezért az unióban a fenti ágazatokban 470 ezer munkahely szűnik meg, közölte Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke. Korábbi jelentések becslése alapján Magyarországon ez a veszteség a közvetlen értékesítés tekintetében évi 300 milliárd forint, nem beszélve a közel 10 ezer munkahely kieséséről.

A HENT és a TÁRKI 2018-as közös kutatása szerint Magyarországon a válaszadók 14 százaléka vásárolt az elmúlt egy évben valamilyen hamis terméket. A legkelendőbb 2018-ban is a hamisított márkájú ruha volt – ez 17 százalékot tett ki –, amit a hamis illatszerek, az ellenőrizetlen forrásból származó vagy átcímkézett élelmiszerek és szoftverek követtek 5 illetve 2-2 százalékkal. A vásárlók több mint kétharmada – 68 százalék – piacon vagy utcán szerzi be ezeket a termékeket, további 21 százalék viszont boltban is meg tudja vásárolni a hamisítványokat.

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) idei felmérése az illegális gyógyszerkereskedelemmel, s a gyógyszerhamisítással kapcsolatos lakossági ismereteket vizsgálta. Ebből megnyugtató módon többek között az derült ki, hogy az emberek döntő többsége – 95 százaléka – patikában, 20 százaléka a gyógyszertár által működtetett internetes oldalról vásárolja meg vényköteles vagy a vény nélkül kapható készítményeket. E termékekből jelentős – 42 százalék – a drogériák, vagy 8 százalék erejéig a benzinkutak forgalma is. Orvosi rendelőkben, az úgynevezett kézi gyógyszertárakból is sokan – 20 százalék – jut a doktorok által rendelt medicinákhoz.

A HENT gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a megkérdezettek 13 százaléka illegális forrásból, az interneten szerzi be a gyógyszereket, s döbbenetesen sokan – 12 százalék – ismerőstől, rokontól, szomszédtól kap gyógyszert. Ez jellemzően a kisebb közösségekben fordul elő, mondván, ami jó volt a szomszédasszonynak, az jó lesz nekem is. Ilku Lívia veszélyesnek tartja e gyakorlat mértékét, főként azért, mivel 2016-ban még csak 6 százalék volt. Emellett még mindig működik a piaci árusítás, s ez egyaránt vonatkozik az internetes piactérre (5 %) – Jófogás, Vatera stb. –, illetve a valódi vásárhelyekre (3 %), amelyek dupla veszélye abban rejlik, hogy a beteg nem csak diagnosztizálja magát, egyben a terápiát is meghatározza.

A 2016-os 17 százalékkal szemben a megkérdezettek 23 százaléka mondta azt, hogy vásárolt már gyógyszert a hálón. A digitális világban ez egyre természetesebb, s a hazai gyógyszertárak is igyekeznek kielégíteni e növekvő igényt: míg 2016-ban kevesebb, mint 100 patika, addig ma már 271 működtet árusításra is alkalmas weboldalt.

Minél idősebb valaki, annál kockázatosabbnak tartja az internetes vásárlást, ám minél iskolázottabb, annál kevésbé érzi veszélyesnek. A felmérésben résztvevők 10 százaléka egyébként azért tartja kockázatosnak a vásárlás e formáját, mivel hiányolják a részletesebb tájékoztatást, vagyis érzékelik, hogy a gyógyszer különleges áru, ahol a termék mellé szakértők által tolmácsolt információnak is társulnia kell.

A megkérdezettek 91 százaléka hallott arról, hogy létezik gyógyszerhamisítás, s így feltételezhetően óvatosabbak a beszerzés során, bár nem feltétlenül, hiszen  7 százalék ismerte el, hogy vásárolt már olyan készítményt, amelynek eredetében nem volt biztos. A gyógyszerhamisítást a megkérdezettek 39 százaléka – főként az idősebbek – jelentős problémának tartja, s az is jó hír, hogy 29 százalékot ért el azok aránya, akik hallottak az idén februárban életbe lépett új, gyógyszerbiztonsági intézkedésről.

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés