hirdetés
hirdetés
2020. március. 29., vasárnap - Auguszta.
hirdetés

Béres József-mellszobrot avattak Lakitelken

Felavatták a 100 éve született Béres József Széchenyi-díjas kutató, a Béres Csepp feltalálójának mellszobrát a Lakitelek Népfőiskolán kialakított Nemzeti Panteonban szombaton.

hirdetés

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere avatóbeszédében azt mondta, hogy Béres József a magyarság számos szép és nemes tulajdonságát hordozta, életútja pedig jól illeszkedik a nemzet történelmének legnemesebb személyiségeihez. A tudós rájött egy ma már igen egyszerűnek tűnő, mégis zseniális összefüggésre, arra, hogy a nyomelemek szükségesek az élőlények fejlődéséhez, regenerálódásához – közölte. Ez volt Béres József felfedezésének az alapja, így született meg 1972-ben a Béres Csepp  tette hozzá Kásler Miklós. A miniszter kitért arra, hogy Béres József olyan korban élt, amikor a bolsevista diktatúra minden gondolat kifejlődését, kibontakozását a "fűnyíró elv" alapján akadályozta meg. A hatalom képviselői mindent elkövettek azért, hogy tönkretegyék Béres Józsefet. Megfigyelték, börtönbe zárták, lefoglalták a laborját, kuruzslás vádjával bíróság elé citálták, de magyar jellemvonása, a rendíthetetlen hite átsegítette a nehézségeken, és követőit is sikerült mozgósítania  hangsúlyozta.

Kásler Miklós felidézte, miután felismerték, hogy a tudóst sem ellehetetleníteni, sem "kiiktatni" nem lehet, Aczél György, a Kádár-korszak kultúrpolitikusa felkínálta a lehetőséget számára, hogy nem kevés útravalóval folytassa az életét máshol. Béres József azonban azt felelte: "az én őseim itt éltek, itt haltak meg, itt gürcöltek, itt fizettek adót. Nekem nem átjáróház ez az ország. Én szeretem ezt a népet és nem hagyom el"  mondta a miniszter.

A szoboravató előtt, a Béres József-emléknap keretében, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Lakitelek Népfőiskola vezetője köszöntőjében elmondta: a népfőiskola területén kialakított Nemzeti Panteonban azok szobra, bronz képmása kapott helyet, akik "a 20. században igen erős hatással voltak a történelmi hazára, és sokat tettek azért, hogy egy szellemileg felfrissülő nemzet részei lehessünk ma". Olyan emberek szobrai, akik erős, önálló egyéniségek voltak, és nem törte meg őket a szocialista, kommunista önkényuralomnak a hétköznapokban is jelen lévő ármánya  fogalmazott. Béres József szobrának avatása gyakorlatilag történelmi elégtétel  tette hozzá.

Béres József fia, Béres József, a Béres Gyógyszergyár Zrt. elnöke elmondta: a korábban kuruzslószernek nevezett Béres Csepp 2000-ben lett gyógyszer Magyarországon, a készítmény így rehabilitálódott. A rendszerváltás előtti időkben áltudósnak nevezett Béres Józsefet 2002-ben Magyarország legmagasabb tudományos elismerésével tüntették ki, így tudósként is rehabilitálták. Kiemelte: édesapja szobra 2008-tól a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban a legnagyobb gyógyítók sorában áll, ez pedig családjának, a társaságuknak és a nemzetnek egyaránt erkölcsi elégtétel.

V. Németh Zsolt hungarikumokért felelős miniszteri biztos elmondta: a Béres Csepp és a Béres Csepp Extra a törvényileg életre hívott hungarikumok gyűjteményében 2013-ban kapott helyet. A hungarikumok a magyarság karakterjegyeit, sajátosságait gyűjtik össze, és egyben rá is irányítják a figyelmet a magyarokra. A Béres Csepp a magyarok leleményét, találékonyságát bizonyítja. Egyértelmű és világos értékrendet közvetít, belföldön és külföldön egyaránt a magyarság kiválóságát hirdeti  tette hozzá.

Béres József bronz mellszobrát, Lantos Györgyi és Máté István szobrászművész alkotását Kásler Miklós, Béres József és Lezsák Sándor leplezte le.

Béres József 1920. február 7-én született Záhonyban. 1954-től laboratóriumot vezetett a kisvárdai Állami Mezőgazdasági Gépállomásnál, közben agármérnöki diplomát szerzett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, 1968-ban doktorált általános élettanból és agrobiokémiából. 1964-től huszonöt éven át a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos munkatársa volt.

1972-ben állította össze nyomelemeket és ásványi anyagokat komplex formában tartalmazó cseppjeit, amelyek az immunrendszer erősítését, a betegségek megelőzését, a betegség utáni felépülést szolgálják. 1975-ben kuruzslás vádjával bűnvádi eljárás indult ellene. Találmánya  amely mellett jeles politikai és közéleti szereplők is kiálltak  végül 1978-ban kerülhetett forgalomba.

Életművét a magyar örökség részeként tartják számon, nevét intézmények, utcák, terek viselik, életútját könyvek, dokumentumfilmek, színdarabok, televíziós játék- és mozifilm is feldolgozta.

Béres József 86 éves korában, 2006. március 26-án hunyt el Budapesten.

(forrás: MTI)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés