hirdetés
hirdetés

Javaslatcsomaggal jelentkezett a kamara

Állami támogatásra szorulhatnak egyes patikák

A jövedelmezőség növelése, s a kispatikák megmentése érdekében többféle megoldást javasol a gyógyszerészi kamara.

hirdetés

Hiába nő évente 3-5 százalékkal a gyógyszerforgalom összértéke, a jelenleg érvényes árrés-rendszer okán ezt a dinamizmust nem követi a gyógyszertárak árrés-bevételének arányos növekedése. A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke, Hankó Zoltán szerint ennek tudható be, hogy a patikák nem képesek kigazdálkodni az immár elengedhetetlen minimálbér illetve garantált bérminimum emelést, s korrekcióra szorul a kisforgalmú patikák jövedelmezősége is.

Miközben folyamatosan emelkedik a nemzetgazdasági átlagbér, s ma már a humán-egészségügyi ágazatnál is 285 ezer forintos átlagról lehet beszélni, a több mint 200, havi maximum 12 millió forintos árbevétellel rendelkező, zömmel kistelepülési patikában 150-160 ezer forintos havi bruttó bér kifizetésére van mód, s nem sokkal jobb a helyzet a következő bevételi kategóriába tartozó közel 500 gyógyszertárban sem. A fenti problémák orvoslására kétféle javaslattal élt a kamara.

A szaktárcához benyújtott anyag szerint az MGYK egyrészt azt javasolja, hogy az 500 forint alatti gyógyszerek árrése egységesen 135 forint legyen, ami legfeljebb 1,3-1,4 milliárd forintos többletkiadással járna. E plusz költség elvileg 50-50 százalékos arányban oszlana meg az egészségbiztosítás illetve a lakosság között, de Hankó Zoltán szerint létezik olyan megoldás, amelynek eredményeként a rászorulók költségei nem emelkednének.

Fotó: 123rf
Fotó: 123rf

A jelenlegi árrés-szabály szerint minél drágább egy gyógyszer, annál kevesebb árrés jár utána. Annak idején a törvényalkotók 5500 forintnál húzták meg a vonalat, ettől kezdve bármekkora ára van egy készítménynek, az árrés csak 990 forint lehet. Ennek tudható be – említette példaként az elnök –, hogy van olyan készítmény, amelynek banki tranzakciós költsége magasabb, mint az utána járó árrés, ezért szeretnék, ha az 5500 forintnál drágább gyógyszereknél nem egy konkrét összegben, hanem százalékos arányban határoznák meg az árrés mértékét. Az árrés szabályozásnál jelenleg is hatályos degresszió azonban változatlanul megmaradna, 27-től csökkenne folyamatosan 4,5 százalékra. Ez a megoldás további 4,5-5 milliárd forintot igényel, s ezalkalommal a többletnek elsősorban a gyógyszerkasszában kellene megjelennie, mivel a drágább készítményekhez általában magasabb támogatás társul.

Kizárólag árrés-rendezéssel azonban nem javítható a kisforgalmú patikák helyzete, esetükben változatlanul problémát okozna a béremelés. S ez azért is fontos probléma Hankó Zoltán szerint, mert a zömmel egyszemélyes – legfeljebb egy asszisztenssel működő –, kistelepüléseken található gyógyszertárak életben tartásáról van szó. Érik ugyanis a generációváltás, s a fiatalok kizárólag megfelelő jövedelmezőség mellett lesznek hajlandók átvenni visszavonuló kollegáiktól a stafétabotot, s tovább működtetni ezeket a kis falusi patikákat. Megoldásként ebben az esetben a különböző – működési támogatás, szolgáltatási díj, generikus ösztönző – címen érkező központi támogatás újragondolását javasolják.

A fenti csomag – hozzátéve a 2001 óta változatlan magisztrális díj rendezésére fordítandó 2,5 milliárdot – 10-15 milliárd forintos tételt jelentene a büdzsének. Magánvéleményeként az elnök – mint mondta – attól sem riadna vissza, hogy a legkritikusabb helyzetben lévő patikák a garantált bérminimum eléréséhez szükséges összeget akár címkézetten kapják meg, hiszen a létszám és a reggeltől estig tartó nyitvatartási kötelezettség is központilag szabályozott. Ezt a megoldást azonban – hiszen ily módon egy vállalkozásidegen elem jelenne meg a gyógyszertárak működtetésében – szeretnék elkerülni.

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline )
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés