hirdetés
hirdetés

25 éve az egészségügy és a tudomány szolgálatában

Nemcsak a cég negyedévszázados múltjára, hanem a diagnosztika és a nukleáris medicina fejlődésének két-három évtizedes történetére is visszatekintettek a jubileumi évforduló alkalmából tartott ünnepi konferencián.

hirdetés

A radioizotópos diagnosztikus módszerek lehetővé teszik azon kóros működések körülrajzolását, amelyeket gyógyítani kell, az eljáráshoz szükséges anyagokat állítja elő a hazai piacon vezető pozíciót betöltő Izotóp Intézet Kft. A lassan, ám kitartóan fejlődő cég küldetése, hogy a társadalom elvárásaival összhangban, az egészségügyi, oktatási, kutatási és ipari tevékenységekkel foglalkozó intézményeket és gazdasági társaságokat biztonságosan kezelhető, a tudomány jelenlegi állásának és a kor műszaki színvonalának megfelelő radioaktív, illetve alternatív termékekkel, technológiákkal és szolgáltatásokkal lássa el.

A 25 éves évforduló alkalmából tartott sajtótájékoztatón Lakatos Mihály, az Izotóp Intézet Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, a szervek működés közbeni megjelenítése egyelőre csak izotóp anyagokkal lehetséges, ezt a vizsgálati módszert egyelőre a képalkotó-diagnosztika dinamikus fejlődése sem tudta kiváltani. Az elkövetkező tíz évben 7 százalékos növekedésre számítanak a nukleáris medicinában, és míg jelenleg a sugárzó anyagokat 70 százalékban diagnosztikára, 30 százalékát terápiára használják, a következő évtizedben ez az arány megfordulhat. Mivel az izotóp anyagok többféle diagnosztikummal és terápiás készítménnyel illeszthetők össze, a készítmények gyártása és fejlesztése szorosan együtt halad az orvostudomány legújabb ága, a teranosztika fejlődésével, amely a hagyományos orvoslás két jól elkülöníthető fázisát, a diagnosztikát és a terápiát immár együttesen kezeli – tette hozzá az ügyvezető.

A termelő tevékenység mellett jelentős erőfeszítéseket tettek az alap és a fejlesztő kutatás területén, bevételeik jelentős részét, évente mintegy 250-300 millió forintot K+F célokra fordítanak – mondta el Lakatos Mihály, aki a sajtótájékoztatót követő konferencián arról is beszélt, messze vagyunk még az Európai Unióban kívánatos 3 százalékos aránytól, hiszen hazánkban a kutatásra fordított források a GDP 1,22 százalékát érik el, a vállalatok K+F hozzájárulása a GDP közel 0,7 százalékát teszik ki. A kormány tervei szerint 2020-ra a GDP arányos ráfordítást 1,8 százalékra kell növelni, amelynek legalább a felét a gyógyszerkutatást végző vállalkozások teljesítik. Ebből jelentős részt vállal az Izotóp Intézet, az általa kidolgozott technológiák és nyomjelző anyagok a gyógyszerré válás folyamatát gyorsítják.

Az előadásban elhangzott az is, hogy a cég árbevétele 2017-ben meghaladta a 4 milliárd forintot, kapcsolatrendszerük a világ több, mint 80 országára terjed ki: az Antarktiszt leszámítva minden földrészen találkozni lehet a cég termékeivel és szolgáltatásaival. Bevételeiket növekedéséhez az elmúlt években hozzájárult a 2015 év végén kifutó uniós pályázati ciklus, amelynek hajrájában 40 milliárd forintos keret állt rendelkezésre CT-, MR-, PET CT-, SPECT CT- és DSA-készülékek beszerzésére. Mint Lakatos Mihály a sajtótájékoztatón elmondta, a régi SPECT-ek leváltásával, az újabbak munkába állásával – bár vannak intézmények, ahol a régi készüléket is megtartották – megnövekedett a vizsgálatok száma, így az általuk kínált termékek iránti kereslet is.

A labordiagnosztika negyed évszázada

Az orvosi döntések 70-80 százaléka laboratóriumi vizsgálatok alapján születik meg, legyen szó akár a diagnózis felállításáról, akár a beteg állapotának nyomon követéséről – erről már prof. dr. Kovács L. Gábor akadémikus, neuroendokrinológus, laboratóriumi szakorvos beszélt a konferencián, felidézve a diagnosztika fejlődésének elmúlt 2-3 évtizedét. A diagnosztikára fordított kiadások a teljes egészségügyi ráfordítások 6-7 százalékát érik el, ugyanakkor a terápiás költségek 60-70 százalékát határozzák meg.

A labordiagnosztika dinamikus fejlődésének indulása az 1890-es évekre datálható, ekkor írták le elsőként a titrimetria módszerét. Mára már 40 ezer különféle fehérjét ismerünk, csupán egy százalékáról nem tudjuk, hogy micsoda. Az akadémikus szerint 20-25 év múlva az orvosi vizit nem a laborleletek, hanem a szakértői adatbázisok értelmezését fogja jelenteni.

A törekvések arra hatnak, hogy a diagnosztika ne fékezze a rövid idejű betegellátást, amelyet a személyre szabott orvoslás határoz meg. A hatalmas készülékekből apró „kütyük” lettek, a különféle eszközök helyett megjelent a csip-diagnosztika, amely 24 órában képes detektálni a beteg paramétereit, a molekuláris diagnosztika általánossá vált a gyógyításban. A betegközpontú gyógyulást kell szolgálniuk a laboratóriumoknak, szem előtt tartva a minőség és a költséghatékonyság javítására irányuló elvárásokat – festette fel a jövőt a professzor.

A nukleáris medicina fejlődését mutatta be előadásában dr. Csernay László, a Szegedi Tudományegyetem professzora. Emlékeztetett, 1954-ben jött létre a Magyar Tudományos Akadémia Központi Izotóp Bizottsága, majd az 1960-as években gomba módra szaporodtak az orvosi izotóp laboratóriumok és az alkalmazott készítmények. A klinikákon az első időben általában experimentális kutatások folytak, a hetvenes években a laboratóriumok jelentős része – ekkor 44 volt belőlük országszerte – diagnosztikai egységé alakult. A műszerek fejlődésével párhuzamosan emelkedett a felhasznált izotópkészítmények száma és az erre szánt források összege. Mára a nukleáris laborok száma az ezredfordulón számon tartott 49-ről 34-re csökkent, PET/CT 2000-ben mindössze egy volt az országban, és ma is csak nyolc működik.

(forrás: PharmaOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés